Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-04-25 / 17. szám

Thursday, April 25. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. VITA AZ ŰRHÁBORUS TERVEK FÖLÖTT Reagan úrháborús koncepciója ( egyike azoknak a stratégiai kezdeményezéseknek, amelyek a legtöbb vitat váltották ki^ es a legtöbb (kétséget gerjesztettek a máso­dik világháború utáni amerikai katonapoli­tikában^ Eleve bizonytalanságot teremtett az úrhaborús terv, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI) keletkezesének tör­ténete. Edward Teller és a Négyek Eredetileg Edward Teller, a hidrogénbom­ba egyébként magyar születésül "atyja", aki a "héják" egyik legtekintélyesebb szö­vetségese az amerikai tudományos világ csúcsain - néhány más tudóssal együtt 1982 észén egy Reagannel folytatott beszél­getés során vetette fel először a SDI ötle­tét. A Fehér Ház hatalmi kórén belül McFar- lane nemzetbiztonsági főtanácsadó ( (aki akkor még csak helyettes volt) vált a legfontosabb szövetségesévé. McFarlane katonai partnereket ( keresett és leg­fontosabb támogatóját Watkins tengernagy­ban, a haditengerészet vezérkari fó'nóké- ben találta meg. Watkins volt az, aki meg­szerezte az amerikai vezérkari főnökök ; egyesitett tanácsának hozzájárulását. A katonák 1983 februárjában találkoztak Reagannel, és néhány óra alatt elfogadtat­ták vele az SDI-koncepciót. DEÁK ZOLTÁN: Ami dicsó hadseregünk' Rákosi Sándorra, Markovits Ferencre és Barna Józsefre emlékezve. EDWARD TELLER PAUL N1TZE ROBERT MCNAMARA Az elnök egyoldalú tájékoztatás alapján, ellenérvek meghallgatása nélkül és szinte meghökkentő gyorsasággal fogadott el egy olyan megközelítést, amely egy csapás­ról megkérdőjelezte az "elrettentés egyen­súlyán" alapuló, szovjet-amerikai mege- gyeze'ssel létrehozott koncepciót. A Time fehér házi tudósítójának fogal­mazásában - "Weinberger hadügyminisz­ter és Shultz külügyminiszter a fejlemé­nyekről csak egy hónappal később szerez­tek teljes mértékben tudomást. Erdembeni politikai vitára nem került sor. A Fehér Ház tudományos tanácsadója, George Key- worth csak Reagan ürháborűs beszéde előtt Öt nappal értesült az egészről. A vezérkari főnökökkel folytatott tanácsko­zás és a televíziós beszéd között mindosz- sze hat hét telt el." Az Egyesült Államokban kibontakozott vitában a legteljesebb és legátfogóbb ellen- véleményt az ország legtekintélyesebb külpolitikai folyóirata, a Foreign Affairs hozta nyilvánosságra. Az ott közölt tanul­mány négy szerzője: McGeorge Bundy, aki 1961 és 1966 között nemzetbiztonsági főtanácsadó volt, George F. Kennan volt moszkvai szovjet nagykövet, mindmáig az amerikai szovjet kapcsolatrendszer egyik legmélyebb és legtekintélyesebb elemzője az Egyesült Államokban, Robert McNamara 1961 és 1968 között hadügymi­niszter, majd a Világbank elnöke, Gerard Smith, aki 1969 és 1972 kozott az ameri­kai küldöttség vezetője volt a SALT-tár­Amikor én 62 évvel ezelőtt az Egyesült Államokba érkeztem és kezdtem résztven- ni nagy nemzeti ünnepségeinken, jól em­lékszem arra, hogy az első "Memorial Day" felvonuláson még láthattam a parádé élén Lincoln "Dicső Hadsereg"-ének,, a "Grand Army of the Republic" veteránjait, jobba­dán 80 éven felüli ősz hadfiakat menetel­ni Chicago utcáin. Ama dicső hadsereg utolsó túlélői vol­tak ők, akik Lincoln vezetése alatt harcol­tak az unió fennmaradásáért, a rabszol­gaság eltörléséért, a Függetlenségi Nyi­latkozat nemes elveit hivebben értelmező kormányzat biztosításáért. Nekünk, amerikai magyaroknak is van egy "dicső hadseregünk", melynek tagjai mind a mai napig menetelnek az igazságo­sabb, emberibb társadalom felé vezető utón. Ezek a veteránok időnként "táborozás­ra" jönnek össze, valahányszor lapunk, me­lyet ők lobogójuknak tekintenek, hívja Őket. Mélységes megindulás tölti el a szivemet, valahányszor viszontláthatom és üdvözöl­hetem őket rendezvényeinken, ünnepélye­inken, sajtóankétjainkon, bazárjainkon. Kik e "dicső hadsereg" katonái? Először is azok, akik tényleges veterán­jai annak a magyar hadseregnek, amely az 1919—i ( első magyar köztársaság rö­vid fennállása alatt fegyverrel kezükben kísérelték meg megakadályozni Magyar- ország feldarabolását és kiverni szülőha­zájuk földjéről az oda a nyugati gyarma­tosító imperialista országok, Anglia, Fran­ciaország parancsára betolakodott cseh es román hadseregeket. Külön osztagát képezik táborunknak azok, akik híven Lin­coln eszméihez, önként jelentkeztek a harmincas években szabadságért küzdő, a spanyol népet támogató légiókba s akik közül többen életüket adták a világsza­badság nagy ügyéért. Sokan kő'zülük az amerikai hadseregben harcoltak Hitlerék és japán szövetségeseik ellen. Valamennyien kivétel nélkül részt vettek és most is részt vesznek az amerikai nép nagy küzdelmeiben, az emberi jogok vé­delmében az életszínvonaluk biztosításá­ért, társadalmi biztosításért, munkanél­küli segélyért vívott országos küzdelmek­ben. A magyar népnek sem a régi Habsburg es Horthy időkben, sem a felszabadulás óta nem voltak igazibb, lelkesebb, őszin­tébb baratai, mint e hadsereg veteránjai. **** Dosztojevszkij irta egyik müvében, hogy ha az emberiségnek valamikor igazolnia kellene létezése értelmét, annak legmé­lyebb értelmét, nem kellene mást tennie, mint felmutatni Cervantes: Don Quijote müvét, és minden bűnünk, minden tévedé­sünk meg lenne bocsátva. Dosztojevszkij tehát nem a technika hatalmas alkotásait tartja annak, amellyel lemosható a történelem minden bűne, az embernek ember ellen elkövetett leírhatat­lan kegyetlenségeinek halmaza, ( hanem az egyszerű, jóhiszemű, nemeslelkü ember megtestesítőjének, Don Quijotének gyak­ran hiábavalónak tetsző, kitartó harcai a jóért, a szépért. Ha valaha, valamikor mi is, amerikai magyarok, vagy utódaink egy ilyen elszámo­lásra leszünk hivatalosak, hogy igazoljuk annak a másfél millió Amerikába kitán- torgó magyar honfitársunk és utódainak amerikai létezését, nem kell majd az utó­kornak mást felmutatni, mint azt a kicsiny rovatot, amely minden héten megjelenik lapunk hasábjain, "In Memóriám" cim alatt, amely a mi dicső hadseregünknek az élet­ből eltávozott hőseit lajstromozza kegye­lettel és amelyhez az utóbbi időszakban sok drága testvérünk mellé most Rákosi Sándor, Markovits Feri és Barna József neve is felsorakozott. gyalásokon, s ebben a minőségében leg­komolyabb szakértője az elhárító rendsze­rek korlátozását kidolgozó egyezmények­nek - amelyet most Reagan megkérdője­lez. A négy nagy tekintélyű szerző mindenek­előtt az állapítja meg, hogy "az elnök ter­ve alapvetően hibás, mert megvalósíthatat­lan". Kifejtik: a technikai információk félreérthetetlenné teszik, hogy "áthatol­hatatlan védelem" nem létezik. A követ­kezőket írjak: "Reagan műszaki tanácsa­dóinak egyike sem állítja, hogy elérhető ilyen színvonalú védelem. ök pontosan ismerik a helyzetet." „Két út között” Az elnök tudományos tanácsadója Key- worth elismerte, hogy a csillagháborus programra válaszul a Szovjetunió "más fegyverrendszerek felé irányítaná hadá­szati erőforrásait". "Keyworth - Írják - meg sem próbálta azt állítani, hogy az Egyesült Államoknak módja lenne az ilyen átirányítás megakadályozására, vagy ellensúlyozásara." Mindebből a Négyek azt a végkövetkeztetést vonják le: "A kérlelhetetlen valóság az, hogy a csillágháborus program semmiképpen sem teheti elavulttá az atomfegyvereket... (folytatás a 6. oldalon) Ted Turner, Wall Street-i tőzsdespe­kuláns meg akarja szerezni a CBS televizióhálózat rész­vényeinek többségét, hogy ezáltal ő és barát­ja, Helms szenátor diktálhassa, hogy az amerikai nagyközön­ség mit láthasson és hallhasson azon a te- Ted Turner leviziós állomáson. Helms túl liberálisnak tartja a CBS közis­mert ^bemondóját, Dán Rathert és a CBS vezetőségét. Helmsék aknamunkája a szél­sőjobboldali elemek demokrácia - ellenes offenzivájának egyik fontos megnyilvánulá­sa. TÖMEGLETARTÓZTATÁS WASHINGTON, D.C. Április 22-én több ezres tömeg tüntetett a Fehér Ház előtt. Követelték a nicaraguai ellenforradalmárok a "kontrák" támogatásának beszüntetését, a diplomáciái, kereskedelmi és kulturkap- csolatok felszámolását a dél-afrikai kormány­nyal. A rendőrség 250 tüntetőt letartózta­tott.

Next

/
Thumbnails
Contents