Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-04-18 / 16. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 18. 1985. VICTOR F. WEISSKOPF a Rockefeller Intézet professzora: A tudomány frontjai és határai Egyik vereség a másik után alcím: 12.120 bérlevágás Folytatódik a különbőzé nagyságú vállalatok támadása a munkabérek csökkentésére, a munkaviszonyok lerontására, a szak- szervezetek gyengítésére és végeredményben megsemmisítésére. Legújabb bizonyíték erre az az egyezmény, amely a Pan Am Légi Vállalat és a személyzet képviselői között létrejött. A vállalat több száz uj alkalmazottat vett fel hetekkel az egyezmény lejárta előtt, akiket New Yorkban, Londonban, Tokióban, Frankfurtban és máshol helyeztek el szállodákban, valósziniileg több millió dolláros költséggel, hogy mint sztrájktörőket kiképezzék őket. A legfontosabb volt, hogy a tárgyalások előtt sztrájkban ^ álltak a mechanikusok és podgyászkezelok, mely sztrájkot kezdetben a Pan Am többi alkalmazottja támogatta. Ha ez az egység megmaradt volna, a sztrájk győzelemmel végződhetett volna. De nem voltak szolidárisak sztrájkoló társaikkal szemben, átlépték a sztrájkőrséget, megbontva a dolgozók egységét, és sztrájktörőként visszamentek a munkába. A pilóták sztrájktörése sokkal nagyobb kárt okozott a gépek személyzetének, mint a sztrájktörők toborzása a vállalat által. Ez a magyarázata annak, hogy miért tudták a vállalat vezetői diktálni az uj kollektiv szerződés részleteit. Ez a szerződés a szakszervezet egy new york-i csoportjának tagja szerint "szemét". De nézzük meg az egyezmény egyes pontjait: 1. ) Az alkalmazottak 1981 óta nem kaptak beremelest. A kővetkező három év folyamán négy-öt százalékos béremelést kapnak. Mivel azonban az inflációs áremelkedést ellensúlyozó béremelést kiküszöbölték, 1981—1988—ig béremelés nélkül dolgoznak. Ha az elkövetkező esztendőkben az infláció meghaladja a jelenlegi 4 százalékot, akkor a munkások reálbére alacsonyabb lesz, mint 1981-ben volt. 2. ) Az uj alkalmazottak lényegesen alacsonyabb bért fognak kapni. A kezdő fizetés eddig $ 1.235.- volt havonta. Ezt $ 784-re csökkentették, ami havi $ 451.- bérlevágást jelent. Az egyezmény egy pontja megengedi a vállalatnak, hogy az USA területén kívüli járatokon nem - amerikai dolgozókat is alkalmazhat évi $ 2.700.- fizetéssel. Az egyezmény e pontja $ 12.120.- bérlevágást jelent. Meg kell érteni, hogy ha nem volna szakszervezet, akkor a Pan Am és minden más légi vállalat évi $ 2.700.- dollárt fizetne alkalmazottainak. Salmonella Chicagóban több ezren megbetegedtek salmonella mérgezésben. A mérgezést a Jewel Food Store-ban vett tej fogyasztása okozta. Ketten meghaltak. Az Atlanta Betegellenőrző Hivatal szerint a mérgezést az okozza, hogy a tehenek eledelébe antibiotikumot kevernek, azzal a céllal, hogy siettessék az állatok növését es emeljék a tej mennyiségét. Az Atlanta Betegellenőrző Intézmény orvosai már evekkel ezelőtt javasoltak, hogy a Food and Drug Administration tiltsa meg a tehenek eledelébe az antibiotikum keverését. A tejtermelőknek eddig sikerült ilyen törvényrendelet megakadályozasa. Minden dollárért, amit az antibiotikumra költenek, 5-8 dollár többlet bevételre számítanak. Mi a tudomány? Az emberi kultúra kialakulása óta az embert mindig érdekelte a világ, amelyben él: folyton magyarázatokat keresett saját létezésere es a világéra. Az első elméletek közös jellemzője volt, hogy a jelenségekre irányultak. Évszázadokkal ezelőtt azonban az emberi kíváncsiság más irányba fordult: a teljes igazság keresése helyett az emberek meghatározható és világosan elhatárolható jelenségeket kezdtek vizsgálni. Az apró részletekbe menő vizsgálódás segítségével létrehozták a természeti világ megértésének kereteit. így a XX. században megjelent a tudományos világkép. Ennek kialakulásában tiz lépést különböztethetünk meg: 1. Az égi es földi mechanizmusok egyesítése, amely legyőzte azt a korábban elterjedt nézetet, miszerint az égi dolgokat más törvények irányítják, mint a földiekét. 2. Az atomok létezésének felismerése (XVIII.század), melynek következtében a tudósok rájó’ttek, hogy az anyag megszámlálhatatlan sok fajtája lényegében 92 különféle atom kombinációinak az eredménye. 3. A hÖ nem mas, mint az atomok rendszertelen mozgása. (Korábban azt hitték, ho^y a hő ! valamiféle, a közönséges anyagtól eltérő szubsztancia.) 4. Az elektromosság, a mágnesesség és a fény közös gyökere az elektromágneses mező. 5. A fajok evolúciója. 6. Relativitás. Ezzel a lépéssel elérkeztünk a XX. századba. Einstein elmélete idő és tér, tömeg és energia, tehetetlenség és gravitáció egységét fejti ki. 7. Kvantumelmélet. Ez a legforradalmibb lépés. A kvantummechanika annak felismeréséhez vezetett, hogy az atomok birodalmában csak bizonyos határokig alkalmazhatók olyan "klasszikus" fogalmak, mint térbeliség, energia, sebesség, impulzus. Ezeken a határokon túl vannak a "kvantumállapotok", melyek a klasszikus fogalom- rendszerekkel nem irhatok le. 8. Molekuláris biológia, melynek segítségével a tudósok feltárták az élőlények fejlődését és reprodukcióját irányitó molekuláris folyamatokat. A kezdó’ lökést a DNS-makromolekula felismerése adta. 9. A kvantumlétra. Ez az 1930 után felfedezett anyagi rendszerek hierarchiájával foglalkozik. A kvantummechanika e- gyik alapelvéből, a méret-energia-ó'ssze- fűggésből származik. 10. Az univerzum. Ez a tudományos világkép kialakulásának utolsó lépese. Ebben a században számos felfedezés gyarapította ismereteinket a világegyetemről, mint egészről. Ezek egyike volt annak felfedezése, hogy a világegyetem fokozatosan tágul, amiből a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy volt egy kezdet, amikor az anyag rendkívül forró és na^y sűrűségű volt. Az első robbanás a világegyetem nimden pontján zajlott. Más felfedezések szokatlan csillagokat vagy csillagrendszereket tártak fel: a "neutron" csillagokat, a kvazárokat, a fekete lyukakat. A nagy robbanás talán csak egy "uj kezdet" volt, hiszen jelenlegi ismereteink alapján nem zárhatjuk ki, hogy a mostani tágulást összehúzódás követi, amely ismét az anyag nagyfokú koncentrációjához vezet, majd az anyag ismét elkezd tágulni és ez ismétlődik a végtelenségig. A tudomány két frontja. A természet- tudomány két "fronton" fejlődik. Az elsőt nevezhetjük belső frontnak. Ez az atomok közti kölcsönhatások következményeit vizsgálja. Elvben ismerjük ezeknek a kölcsönhatásoknak a természetét: ez az atommagok és az elektronok közötti elektromos kölcsönhatás, melyet a kvantummechanika törvényei szabályoznak. A természettudomány másik frontja, melyet külső frontnak is nevezhetünk, a kvantumlétra magasabb fokait kutatja, a természetnek azt a birodalmát tárja fel, amelyet a jelenleg ismert elvek segítségével nem tudunk megmagyarázni. Ide tartoznak a protonok es neutronok között ható erők, a kvarkok között ható erők, a radioaktiv bomlást szabályozó erők. E- zen a fronton végez kutatást a magfizika, a részecskefizika, valamint az asztronómia és kozmológia bizonyos ágai. Mindezek a tudományok Földön kívüli jelenségeket vizsgálnak, melyek aktivizálásához a Földön elérhetőnél jóval nagyobb energiára van szükség. A tudomány belső hatarai - a természet kreativitása. Vannak-e a tudományos megértésnek határai? jósolni nehéz, külö'nosen, ami a jövőt illeti, ahogy egy dán humorista mondta. Ennek ellenére be fog bizonyosodni, hogy ilyen határok léteznek. A tudománynak három célja van: a megértés, a magyarázat, az előrejelzés. A tudomány belső határai csak a magyarázat és az előrejelzés lehetőségeit korlátozzák, a megértést nem találhatunk erre példát a csillagrendszerek fejlődésében. A gravitáció törvénye értelmében a nagy robbanás után a forró gázban kis halmazoknak kellett keletkezniük. A kis sűrűségű halmazok nőni kezdenek, mivel magukhoz vonzzák a környező gázmolekulákat. A nagyobb csomók még több anyagot vonzanak. E folyamat során az eredetileg egynemű gáz állandóan növekvő csoportokra válik szét, melyekből később galaxisok, majd galaxishalmazok keletkeznek. Az előre nem jelezhető események bekövetkezése nem jelenti azt, hogy a természet törvényei nem érvényesülnék. Ha egyszer egy mikroszkopikus esemény megtörtént, az esemenyek ezt követó láncolatát már gyakran előre lehet jelezni. A tudomány külső határai - az emberi kreativitás. Az emberi kultúrák kialakulása és a civilizáció létrejötte uj határokat szabott bármiféle tudományos előrejelzés lehetőségének. Könyvek létrehozása szavak kombinációja revén végtelen sokféleképpen lehetséges. Természetesen "értelmes" jíönyvek alkotásakor a lehetséges kombináció száma jóval kevesebb, de még igy is óriási. Nyilvánvaló, hogy az eddig megirt könyvek ennek csak jelentéktelen hányadát képezik. Az ember által megélt világban olyan fontos és meghatározó jelenségekkel találkozhatunk, amelyek "kiegészítik" a tudományos leírást. E világ lényeges részeit nem lehet ésszerűen értelmezni a tudományos rendszeren belül. Nem létezik mindent átfogó tudományos meghatározása a jónak és a rossznak, a tragédiának vagy a humornak, a szeretetnek, a boldogságnak, az élet milyenségének. Természetesen lehet és kell is értelmezni azokat az idegi és pszichológiai folyamatokat, amelyek ezeknek a megélése során lejátszódnak. A neurofiziologia és a biokémia jelenlegi fejlődése ezt lehetőve teszi.
