Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-09 / 2. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Egy emlékezetes beszélgetés . Deák Miklóssal Világszenzációként hatott néhány héttel ezelőtt Deák Miklós, a hires amerikai-magyar pénzember meggyilkolása new yorki hivata­lában. A rendkívüli karriert befutó bankár­ral beszélgetést folytatott halála előtt Kulcsár István, a Magyar Rádió volt new yorki tudósítója. Az erről a beszélgetésről irt interjújából közöljük az alanti érdekes reszteteket. Deák úr, amikor annak idején megkeres­tem, készségesen fogadott. Noha - mint elmondotta - immár hat évtizede nem élt magyar nyelvterületen és hónapok múl­nak el anélkül, hogy magyar szét hallana, csaknem kifogástalanul, minden idegenes akcentus nélkül beszélte anyanyelvét. Igaz, hozzátette, "gépkocsimban mindig van néhány magyar nepdal-kazetta, és ha valami különösen izgat, s éppen nem üzleti tele­fonjaimat intézem, ezt a muzsikát hall­gatom megnyugtatásul." A hetvenes evekben többször járt Magyar- országon üzleti ügyben. "Az önök bankháza reszt vett a konzorciumban, amely nagyobb összegű hitelt nyújtott a Magyar Nemzeti Banknak. Nyugodt-e a pénze felől?" - kér­deztem akkoriban. "Nyugodtabb már nem is lehetnék - hangzott a válasz. - A hitel visszafizetésének határideje ugyanis lejárt és a Magyar Nemzeti Bank azt a kamatok­kal együtt az utolsó centig időben vissza­fizette." E^y másik, későbbi interjúban közgaz­dasági problémákról, elsőnek a világ adós­ságproblémáiról kérdeztem a nemcsak milliomoskéntj hanem teoretikusként, egye­temi tanárként ugyancsak ismert New York-i bankárt. A többi között ezt mon­dotta: "A világ eladósodott az Egyesült Államoknak..., az amerikai kormány pedig 1150 milliárd dollárral tartozik saját lakos­ságának. A külföld ugyancsak nem lesz képes visszafizetni adósságát. Argentina-, Brazília, Mexikó és más országok is de facto csődbe jutottak, a nagy nyugati, elsősorban amerikai bankok azonban nem írják le a nekik nyújtott hiteleket, hogy megvédjék bankipart. Különben ugyanis a törvény tőimében az elvesztett össze­get le kei. -ne irniok a bank alaptőkéjéből és ezzel a<nnal megbuknának. így azonban a vissza n m fizetett Összegeket az idők végtelenjei a "követel" rovatban könyvel­hetik el. A kormányok nem fogják meg­engedni, hogy a legnagyobb bankházak Összeomoljanak"... S hogy miért kapnak az adósok újabb hiteleket? "A második világháború óta Amerika annak a póker­játékosnak a helyzetében érezheti magát, aki elnyert minden zsetont. Ha tovább akar játszani, kénytelen kölcsönt adni part­nereinek, különben azoknak egyszerűen nincs mit félteniük..." Deák szentül hitt az arany mindenható­ságában. Mar egy évtizede meggyőződés­sel vallotta: "Az infláció következménye­ként... a t pénz a szó mai értelmében már tiz ev múlva sem fog létezni. Az emberek­nek csak arany- és ezüstpénzzel lesz dol­guk. így lesz mindenütt az úgynevezett szabad világban. Talán Svájc kivételével, ahol a papírpénzt száz százalékig fedezi az arany es a valuta. Természetesen más a helyzet a kelet-európai országokban, amelyekben a gazdaságot és a monetáris rendszert nem a piaci erők, hanem szigorú előírások szabályozzák." Nem ez volt a legnagyobb tévedése. A Deák and Co. cé^ - ez a hir járta róla túlságosan kockázatos vállalkozásokba kezdett a mindenható sárga fémmel. Fél Thursday, Jan. 9. 1986. JÖNNEK A KOREAIAK! 1986 tavaszán a Hyundai koreai autóvál­lalat a nemzetközi piacra viszi első kerek- hajtású Excel autóját, amely - ha nem is azonos - de hasonló a japán Nissan vál­lalat Sentra kocsijához. A különbség az árban van.n A japán kocsi $7.600.-, a koreai $5.500. - tői $6.000.-be kerül. Ha a koreai autó elnyeri a vevők bizalmát, az szinte beláthatatlan következmenyekkel járhat. Emlékezzünk 1950-re amikor a nyugatnemet Volkswagen megjelent az amerikai piacon, vagy 1970-re, amikor az első Toyota került a nemzetközi piacra. Az Excel világsikere megnyitna a világ­piacot nemcsak a koreai kis autók számára, de a modern technika gyártmányainak egész sorára, mint a komputerek, video­kazetták, microwave sütök. Össze kell azok árát hasonlítani a japán gyártmányok­kal: mindegyiket lényegesen olcsóbban lehet beszerezni^ ha koreai. A koreai vállalatoknak sok problémát kell megoldaniok, ha sikert akarnak elér­ni. Egyik a sok közül a gyátmányok kipró­bálása. Mielőtt a japánok egy gyártmányt a nemzetközi piacra visznek, a belföldi piacon próbálják ki. A koreai vállalatok ezt nem tehetik meg, mert munkásaik fizetése oly alacsony, hogy képtelenek megvenni saját gyártmányaikat. így tör­tént, hogy a kanadai Louise Seguin vett egy koreai autót, amely a montreali utón letört. Megfogadta, hogy ezután nem vásá­rol koreai gyártmányt. Visszament a vál­lalathoz, ahol az autót vette és legnagyobb meglepetésére adtak neki egy uj autót, minden ráfizetés nélkül. Természetesen mindjárt megváltoztatta eredeti elhatáro­zását, mármint, hogy nem vesz semmit, ami koreai. A vállalat magatartása jellemző arra, milyen lépésekre hajlandók, ho^y tért hó­dítsanak a világpiacon. Nagy súlyt fektet­nek autóik eladására azért is, mert szóvó, hajó es építőiparuk válságban van. Fejlett technikájukat főleg a japánoktól es az amerikaiaktól nyertek el. Egyes alkat­részeket meg ma is Japánból kell beszerez­niük. A Hyundai autó az elmúlt 18 hónapban Kanadában tért hódított és ha 1986-ban is hasonló eredményt tudnak felmutatni, a kanadai, az USA és az európai piacokon, az nagy problémát okozhat a japán és az amerikai vállalatoknak. Korea a második világháború után el­maradott ország volt. Most 18 millió lako­Koraan brand (Manufacturer) Equivalent Japanese brand (Manufacturer) Samsung $270 PERSONA! COMPUTERS Leading Edge (Daewoo) $1,405 Sentra (Nissan) $7,600 Advanced-3 (NEC) $1,695 Toshiba $350 13-M.CMMTVi COMPACT REFRIGERATORS Lucky-Goldstar $149 Sanyo $265 Hitachi $109 Toshiba $100 TDK $7 Lucky-Goldstar $149 '———"" ■; SKC (Sunkyong) $6 sával a nemzetgazdaság évente 81 billió dollár értékű árut és szolgálatot állít elő. Igaz, hogy 45 billió dollár adósságot halmo­zott fel, de ez csak fokozza törekvéset, hogy elnyerje a világpiac egyre jelentősebb részét. A japán légi vállalat öt 747 jelzésű repülőgépet rendelt a Boeing Vállalattól, 570 millió dollárért. A United Parcel Service pedig 20 teher­szállító gépre adott rendelést 1,4 billió dollár értekben. ' • Reagan elnök tanácsadói a nemzetgaz­daság 4 százalékos emelkedését várják 1986-ra. évvel ezelőtt az amerikai lapok üzleti rovatai részletesen tárgyalták a hirt, hogy a bankház és a pénzváltóintézet pontosan úgy járt, ahogyan gazdájuk szerint egy nagybanknak nem szabad járnia: de ^ure is csődbe jutott. S most az újabb közlemény, az egyelőre titokzatos gyilkosságról. Innen a távolból egyelőre csupán találgatni lehet, van-e oki kapcsolat a két szenzációs hir kozott. Kulcsár István MAGYAR FOGORVOS Dr.KAIKO ILDIKÓ A New York Egyetem Fogorvosi Karának tanársegéde korszerűen felszerelt rendelőjében 97-52 64 Ave Forest Hills, N.Y. (közel a Queens Blvd-hoz az N és GG földalattival) Rendel: hétfőn és szerdán d.u. 4-8-ig csütörtökön és szombaton 9-4 óráig Telefon: 1 (718) 257-7552 Biztosításokat elfogad. Bármilyen fogászati problémával forduljon bizalommal hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents