Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)
1985-03-28 / 13. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 28. 1985. PARTKONGRESSZUS BUDAPESTEN George Jahn, az Associated Press budapesti tudósítójának jelentése alapján. BUDAPEST. A Magyar Szocialista Munkáspárt 862.000 tagját képviselő 935 delegátus, számos külföldi vendég, köztük Grigori Romanov, a Szovjetunió Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának jelenlétében megnyílt a Párt 13. kongresszusa. A szocialista országok között ez az első pártkongresszus Csernenko halála és Gorbacsev Szovjetunió élére kerülése óta. Ez a kongresszus van hivatva a Magyar Népköztársaság > politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésének fő irányvonalát megállapítani a következő öt évre és végrehajtásának módszereit kö'rvonalazni. A sajtónak még a kongresszus megnyitása előtt kiadott beszédszövegek szerint Kádár János, a Part főtitkára és Gyenes András, az Ellenőrző Bizottság titkára kritika tárgyává tették a magyarországi sajtó egyes kiadványaiban elburjánzott "egyenetlen, a történelmi tényeket eltorzító írásokat, amelyek sértik a nemzet politikai érdekeit és erkölcsi normáit." /Idézetek angolból fordítva./ "Szabad terét kaptak kimondottan szocializmus ellenes Írások, amelyek támadják társadalmi rendszerünket. Ezek.... méltán váltanak ki jogosult méltatlankodást." Ami a gazdasági kérdéseket illeti, Kádár a termelés jelenlegi módszereinek folytatását helyezte kilátásba. A magánszektorról beszélve kijelentette, hogy "támogatjuk az egyéni és családi munkatartalékok felhasználását. A kisebb magánvállalatok idővel be fognak illeszkedni a szocialista közgazdaságba." A magyar közgazdaság figyelembe veszi a piac szerepét a termelésben. Ami a nemzetközi helyzetet illeti, Kádár a NATO-t okolja a fegyverkezési verseny jelenlegi minden eddiginél veszedelmesebb fázisáért. Különleges veszélyt jelentenek az Egyesült Államok csillagháborus tervei, hangsúlyozta Kádár János. KÍNA JÖVŐJE Teng Hsziao-Ping idős napjaiban nagy erőfeszítéseket tesz, hogy meggyőzze a kínaiakat és az egész világot: az általa megkezdett reformpolitika a következő 50-70 evben folyamatosan fennmarad; tovább folytatják. Ezt a jóslatát Teng röviddel a központi bizottság reformplénuma után, az irányítása alatt álló tanácsadó bizottság ülésén alaposan megindokolta. Ezt a fontos, a jövőre utaló beszédet -A szocializmus kínai jellegzetességekkel, cimü gyűjteményes kötetben is közzétették. Teng határozottan szembeszállt azokkal a külföldi aggodalmakkal, hogy megváltozhat a mostani politika, bezárhatják a "nyitott ajtót". Ezeket az aggályokat veszélyesnek ítéli. Teng bizakodását arra építi, hogy a reform irányvonala korrekt és sikeres, növekedett általa a jólét, a lakosság életszínvonala, és Kina nagyobb tekintélyre tett szert a világban. Végül meggyőződése szerint a nép nem turné él a mostani politika megváltoztatását, mert ez neki és az országnak csak veszteségeket hozna. Az elfordulás a sikeres agrárreformtól bizonyára ellenállást váltana ki a 800 millió parasztból. Teng következtetése úgy hangzik, hogy a politika sem a jelenlegi, sem pedig a kővetkező némzedékekben nem fog megváltozni. A politikus megígérte: munkáját minimálisra csökkenti, hogy tovább élhessen, és a fiatalabb elvtársakat nagyobb teljesítményre Ösztönözze. Teng úgy véli, hogy még van "néhány teendője". Az elmúlt években ezért tulajdonképpeni teljesítményei közül kiemelte a harcot a bűnözés ellen, 14 part- menti város megnyitását és a megállapodást Hong-kongról. A hongkongi kérdés megoldása tárgyalások révén és az általa vezetett "epy ország, két rendszer" és "közös fejlődés" elvek alapján Teng szerint példaképül szolgálhat a nemzetközi konfliktusok békés rendezéséhez. Persze döntő jelentőségű a tajváni kérdés szempontjából is, amelyet szintén békésen kell megoldani, anélkül azonban, hogy a népköztársaság eleve lemondana "a Tajvánnal való egyesítés nem békés eszközeiről". Egyes veterán vezetők aggódnak amiatt, hogy "rossz dolgokat" is importálnak majd, és Kina "kapitalistává" válhat. Teng nem vitatja, hogy a nyitás "negativ tényezőkkel" is jár, de kitart amellett, hogy "bármekkora nyitást is hajtunk végre, ez semmit sem változtat szocialista rendszerünkön". Ezzel szemben egy újabb elzárkózás lehetetlenné tenné a kapcsolatteremtést a modern ipari országokkal. A kifelé nyitással és a növekvő belső stabilitással és egységgel Teng meggyőződése szerint kétségtelenül sikerül majd Kínának a következő 16 évben négyszeresére emelni i^>ari és mezőgazdasági termelését, és az évszázad végére 1000 milliárd dolláros bruttó társadalmi terméket erhet el. Ezzel az eredménnyel nemcsak egymilliárd kínai anyagi és kulturális élete javulna meg jelentős mértékben, hanem a népköztársaság is nagyobb befolyásra tenne szert, és Teng számit rá, hogy "Kina hatalma igazan erőssé válna.". ÖNVÉDELEM VAGY ÉRDEKVÉDELEM Nagy érdeklődéssel tekintenek a szovjet KP-t képviselő Romanov beszéde ele, amely fényt vethet az uj szovjet vezetes gazdaságpolitikájára. • PEKING. Hiisz év óta első Ízben a kínai Kommunista Part vezetősége üdvözletét küldött az MSZP kongresszusára. "Reméljük, hogy a párt továbbra is sikerrel fogja vezetni a magyar népet egy jómódú ország építésében és a világbéke védelmében" hangzott az üdvözlet egy része. BRÜSSZEL. A nyugat-európai sajtóban egyre gyakrabban megjelenő kommentárok nyomán nyilvánvaló, hogy fokozódik az érdeklődés az amerikai-nicaraguai ellentétek hírei iránt. ( A Reagan-kormány részérói elindított anti* szandinista propaganda kampány egyik legátlátszóbb érvelése, hogy Mana^uában letértek az eredeti forradalmi célkitűzések útjáról, ezért az Egyesült Államoknak kötelessége, hogy a rendszer ellen küzdő "szabadságharcosokat" támogassa. Másik ilyen átlátszó érv, hogy a nicaraguai rendszer veszélyezteti a környező államok biztonságát. Joggal kérdezhető: miféle dogmatizmus uralkodik Washingtonban, amely képtelen elviselni, hogy az Egyesült Államoknál jóval kisebb országok az amerikai példaképtől eltérő utón építsék a saját jövőjüket, s milyen jogon avatkozik minduntalan közvetve vagy közvetlenül, más országok bel- ügyeibe? Mert ha ilyen komoly kérdéseknél egyáltalán kicsinyítő képzó alkalmazható, az USA vezető kóréi ma még "csak" a volt nicaraguai diktátor gárdistáiból "szabadság- harcosokká" keresztelt anti-szandinistakat .segítik katonai szakértőkkel és dollármilliókkal, "csak" gazdaságilag kísérlik megbénítani a nekik nem tetsző nicaraguai rendszert, mint legutóbb az 58 milliós IDB kölcsön megakadályozásával és olyan kiszűrődött hírekkel, hogy az USA a jövőben tovább fokozza a gazdasági nyomást Nicaraguára. A következő lépés az amerikai tengerészgyalogság bevetése lesz? Ugyanakkor két független jelentés arról számol be, hogy a kontrák egyre brutálisabban lépnek fel Nicaragua polgári lakossága ellen (Americas Watch Committee) és 150 áldozat vallomása gyilkosságokról, megerőszakolásokról, kínzásokról, emberrablásokról és csonkításokról ( (International Human Rights Law Group). Es hogyan egyeztethető össze ama hires amerikai véleményszabadsággal Mr. Schultz reakciója a szenátusban, ami egyértelműen azt sugalmazta, hogy a két amerikai szervezet hagyta magát pro- szandinista propaganda elkövetésére csábítani? Ez pedig már szinte vádként hangzik. Mas szóval: aki nem ért egyet a kormány anti-szandinista propaganda kampányának a szólamaival, sót attól eltérő tényeket tár fel, nyilvánvalóan a másik oldalon hagyja magát befolyásolni. Ettől pedig már csak egy lépés az "aki nincs velünk, az ellenünk van" elvének gyakorlata. Reagan elnök nem hiszi, hogy "az állítólagos kegyetlenségek olyan nagy mértékben fordulnak elő, mint ahogy egyesek állítják". Különös, hogy itt az emberi jogok védelme szóba se kerül. Vagy éppen nem különös, de természetes? Ha az Egyesült Államok uralkodó körei leplezetlenül az erősebb jogán akarják rákényszeríteni a saját elképzeléseiket a kis országokra, azzal végső soron a maguk rendszerét ássák alá, hiszen elveszítik a hitelüket, mint az emberi jogok, az önrendelkezés, a szabadság eszméinek védelmezői. Az Egyesült Államok haladó hagyományainak mindenképpen jobban megfelelne, ha Washingtonban újra felfedeznék az "élni és élni hagyni" elvét. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT AMERIKAI - , MAGYAR SZ0 USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Uec.Jl. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.- 6 months $ 10.- In Cänadä and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Sző 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003
