Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-21 / 12. szám

Thursday, March 21. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. MOHÁCS SZIGETVAR Sellye Beremend 1. Telepitik a komlói Kossath bánya IV. aknáját. \ 2. Orfü: kirándulóköipont. 3. A beremendi cementmüvek új mészmüve. 4. A Bikali Állami Gazdaság halfeldolgozó üzeme. 5. A pécsi tudományegyetem új kollégiuma. 6. Pécs: baromfifeldolgozó. 7. Földgázvezeték Pécs és Ba­ja között. 8. A Villány-Mecsekalja Borgaz­dasági Kombinát borszőlő- feldolgozója. 9. Az új komlói kenyérgyár. 10. Teljesen gépesítették a nagy- harsányi kőbányát. 11. Szentlőrinc; burgonyapehely- gyártó üzem. 12. Nevelési központ Pécs legnagyobb lakótelepén. KOMLÓ PÉCS Ay ©cy 9 Pécsvárad SIKLÓS H Harkány Q Amikor a bécsi kongresszus és a Szent ■Szövetség megalakulásának évében, 1815— ben Richard Bright angol orvos dunántú­li körutazást tesz, Baranyába is eljut. Ta­pasztalatairól testes könyvben számol be. Megfigyelései közül kettőt emelünk ki. Az egyik: Pécsett a püspök vendége", ablaka egy térre néz, ahol "reggelente a csordások nagy fekete kutyáikkal az állatokat szedték össze a kihajtásra". A másik: amikor meglátogatja az irgalmasok kórházát, a kényes angol azt latja: "Tisz­taságban nincs hiány, de a szellŐztetessel, úgy látszik, keveset tőrödnek, és a gondos testvérek csak azon voltak, hogy tömjén­illattal tüntessék el azt, amit egy kis friss levegő tökéletesen kivitt volna." Ha tudjuk is; hogy Bright látogatása óta százhetven ev telt el, könnyű és hatá­sos volna eljátszani az összehasonlítással: mi áll ma azon a helyen, ahol a derék or­vos disznókat látott terelni? Mi lett az irgalmasok huszonnégy agyas kórházából? A délre néző megye Richard Bright mai utódját mindeneke­lőtt repülőgépre ültetném, fölszállnék vele a magasba, hadd lássa először felül­ről a tájat. Avagy erkezzen ide az utas vonattal vagy autóval, akkor is érzékel­nie kell e vidék földrajzi adottságait s a gazdálkodás, az emberi munka sajátos nyomait. Annak, aki a fővárosból Baranyá­ba érkezik, meg kell kerülnie a Mecsek tömbjét, át kell bújnia az abaligeti vasú­ti alagutakon, akkor érkezik meg Baranyá­ba. Aki fölkapaszkodik a Mecsek legmaga­sabb csücsara, a ZengÖre, vagy megelég­szik a Pécs fölött emelkedő misinatetöi kilátóval, az első pillanatban ösztönösen delre fordítja a fejét. Baranya az ország legdélibb megyéje. Sok itt a napfény. Jól érik a szóló. Baranya déli széle országha­tár: egy szakaszon a Dráva természetes határ, egy szakaszon a határ a szárazföl­dön húzódik. Az égen látható kondenzcsi- kot a Belgrád és München között közle­kedő repülőgép húzza. A határok jó időben nemcsak elválasztanak, hanem össze is kötnek. Mohácsi diákok látogatják meg bélmonostori társaikat. Eszékiek keresik a sajtot és a kávét a pécsi Konzum áruház­ban. Baranya északon és nyugaton Tolnával és Somoggyal, délen Horvátországgal hatá­ros. Ki gondolná, hogy ez a jellegzetesen dunántúli megye még az Alföldre is átnyú­lik? Keleti csücske, Mohács-sziget ugyan­is valójában a Duna-Tisza-kÖzén fekszik, a Nagy-Duna-ág elválasztja a Dunántúltól. (Amilyen változatos a táj arca, éppoly változatos a föld mélye. A Mecsek mész- kótömbjében vizmosta üregek, cseppköbar- langok nyílnak, Harkányban gyógyvíz tor felszínre, KővágószöllÓs környékén uránér­cet bányásznák, Komló a magyar fekete­szén központja. A szén... A szén... Egyszer már elsirattuk, azt hittük, fölváltják az uj energiahordozók, az olaj, a földgáz. Aztán kiderült, mégis szükség van rá. Kom­ló urbanizálódott, városias arcot öltött, a szenet egyre korszerűbb gépekkel bányász­szák, a széntermelés növelése távlati terv, az úgynevezett liászprogram született, csak éppen a bányában dolgozó embereket nehéz megkötni, s nem lehet fiatalítani. Hiába a lakáskinálat, egy-két évi munka után sokan otthagyják a bányát, s a lakás­ból már nem lehet Őket kitenni. Hiába a munkaerő-toborzás fortélyai, a bányában dolgozók átlagos életkora mind magasabb. Ami az emberi munka nyomait kutató szemnek a legmegnyugtatóbb, az a mező­gazdaságilag megművelt táj képe. Ház nagyságú John Deer töri, morzsolja és Önti a teherautóra a kukoricát. A termés- eredmények évek óta országosan a legjobb. Gyárként múködŐ csirkenevelőkben és disznóhizlaldákban gyarapszik, termelő­dik a hús. Repülőgépről permetezik a vil­lányi borkombinát szólóit. A változás itt a legszembeötlőbb. Az eredmények itt a leghizelgőbbek. Jártam a bányában, hal­lottam ötszáz méter mélységben a bánya­fával együtt a sótét aknákba költözött tücskök ciripelését, s ez reményt ébresz­tett, hogy újra látom a napot, s tisztele­tet az iránt, aki ott lent dolgozik. S jártam a villányi hegy gyomrában is a nemes penész­szel bevont pincelabirintusban, tartottam vörös borral teli poharat a fény felé, s talán megbocsátható, ha úgy éreztem, ez a hely marasztalóbb. Emberi kaleidoszkóp Baranya a népek színes kaleidoszkópja, változatos emberi világ, miniatűr Közép- Európa. Az Őshonos magyarok mellett él­nek itt délszlávok, szerbek, horvátok és sokácok, megtalálhatók a török után bete­lepült németek maradékai, itt vannak a Felvidékről érkezett magyarok és a Bu­kovinából idáig eljutott székelyek. Hogy ez a változatosság, különféleség, a szoká­sok, az előítéletek mássága gcndot okoz? Természetes. Richard Bright Baranyában tett megfi­gyelései kozott van egy, amit meg érdemes idézni. "Úgy találtam, hogy a gólya itt pontosan ugyanolyan tiszteletben áll, mint Hollandiában. Itt is, akár csak ott, szere­tik, ha a házak és a templomtornyok tete­jén fészkel." E tekintetben százhetven év alatt nem változott a világ Baranyában, ma is sok gólya fészkel. S talán nemcsak azért, mert az emberek szeretik, hanem azért is, mert a gólya megérzi, hol látják szívesen. Richard Bright megfigyelését akar jel­képnek tekinthetjük. Baranya az a táj, amely szívesen látja az utazót, az idegent, s ahol jól érzi magát, a gólya is ott rak fészket magának. Tüskés Tibor Magyar filmek Amerikában Washington egyik legjobb, központban lévő mozijában a West End Circle Theater- ben magyar filmeket vetítettek, naponta több előadásban. A bemutatás sorrendjében: Rózsa János Kabalája, Makk Károly Egymás­ra nézve, Kézdi-Kovács Zsolt A remény joga cirnü müve, Bacsó Pétertől a Te ron­gyos élet, Gazdag Gyulától a Társasutazás es vele egynapon Rózsa Jánostól az Almodo ifjúság, majd Szomjas György filmje, a Könnyű testi sértés és a záráskor Lugossy Lászlótól a Szirmok, virágok, koszorúk cimü film. A magyar filmsorozatot a The Washington Post kulturális melléklete vezető helyen harangozta be, azzal is csábítva a filminyenceket, hogy Amerikában még soha nem látott nemzetközi fesztiválokon feltűnést keltett müvek is szerepelnek a programban. Két nagy rendező is jelen volt Washingtonban a filmnapok eseményein: Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János, aki különben jelenleg vendégtanár a főváros amerikai egyetemén. Washingtont követően egy sor amerikai nagyvárosban fogják majd látni a magyar filmcsokrot: New Orleansban, Minneapolis- ban, Chicagóban, San Franciscóban és Los Angelesben. | NEM YORKI MAGYAR HENTES f i THOR'S MEAT SPECIALTIES I V (Formerly Mertl Pork Store) Í 1508 SECOND AVE. I NEW YORK, BY. 10021 A a 78. és 79. utcák között. I I Telefon: RH 4-8292 f Friss hús, hurka és felvágottak A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents