Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-03-21 / 12. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 21. 1985. Beregi Tivadar (Párizs) Proudhon és a Magyar Függetlenségi Harc □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□oaaciDüaaa Világsajtóból □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ Newsweek "Mitévők legyünk Del-Afrikaban?" Ez a fő témája a Newsweek hetilap márc.ll-i száménak. Hét teljes oldalon foglalkozik az ottani helyzettel. Konklúziójuk: az ame­rikai kormány jól tenné, ha a dél-afrikai "apartheid" kormányt burkoltan támogató "konstruktiv kapcsolaf-politika helyett közelednének az ellenállást vezető szer­vezetekhez, elsősorban az Afrikai Nemze­ti Tanácshoz. A kirobbanás abban az or­szágban elkerülhetetlen, a lap szerint. WOMAN'S DAY A lap elÖredátumozott április 2-i szá­mában Dr. Wasco arról ir, hogy az 50 éven felüli nÓk egyharmada ki van téve csont­ritkulásnak. 35 éves kor után ugyanis a csont kálcium felve vő képessége csökken es igy törékenyebbé válik. Jelei: hátfájás, hajlott vállak, a magasság csökkenése. Mit tehetünk ellene? Minden nap testgya­korlás, tej /zsírtálán/ és zöldségfélék rend­szeres fogyasztása. Lapunk már irt és a jövőben még irni fog erről a fontos egész­ségi kérdésről. U.S.News & World Reoort Mégha sikerülne is Reagan elnöknek egy hatásos csillagháborús védelmi rendszert kiépíteni a rakéta-bombák elhárítására, ami magábanvéve is igen kétséges - Ame­rika akkor is sebezhető maradna az alacso­nyan repülő és atombombát hordozó repü­lőgépekkel és cirkáló rakétákkal szemben, írja P.A.Kittle, a lap márc. 18-i számában. Az ezek elleni védelmi rendszer továb­bi 50 billió dolláros kiadást jelentene. Egy másik cikkben a lap a szövetségi adóhiva­tal jelentését elemzi az adófizetők jövedel­me megoszlásáról. Erről külön cikkünk van lapunk egyik belső oldalán. Business Week. Az amerikai üzleti világ vezető hetilap­jának március 22—i száma részletes kimu­tatást közöl az 1.200 legnagyobb amerikai üzleti vállalat 1984-es eredményeiről. Megelégedéssel állapítja meg, hogy a leg­több cég haszonkimutatása két számjegyű százalékaranyban növekedett az év folya­mán. Valamivel többel, mint az átlagos dolgozó jövedelme. AMERIKAI - , MAGYAR SZÓ USPS02S4S0 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August last week in Dec. By Hungarian Word Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Uec.ai. 1952 under the Act of March 31. , 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word Inc. Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003 Talán ma nem lesz érdektelen elmonda­ni, hogy mi volt a nagy francia szocioló­gus álláspontja a magyar szabadságharc kérdésében. Ez annál is inkább tanulságos és figyelemreméltó, minthogy ma már kevésbé ismert Proudhon véleménye, gon­dolkodása a magyarokról, akik 1848-ban fegyvert fogtak, hogy a nemzet szabadsá­gát és önállóságát kivívják. A francia utópistát éppen izzó szabad­ság- es igazságszeretete, jogérzete, az elnyomott népek iránt megnyilatkozó szo­lidaritása fűzi a magyarsághoz. Ezzel ma­gyarázható, hogy lapjai, a Le Peuple és a La Voix du Peuple (amelyeket végül is a reakciós kormány betiltott) fenntartás nélkül az 1848-49-es magyar szabadság- harc szolgálatában állták. Ma, amikor újra lapozgatjuk a párisi Bibliotheque Nationale-ban Proudhon meg­sárgult lapjainak a magyar függetlenségi harcra vonatkozó cikkeit, információit, lehetetlen elolvasni azokat valami külö­nös meghatódás nélkül. Mennyi humani­tás, lázongó érzés, őszinte rokonszenv, örömujjongás, részvét, szomorúság van ezekben az elfakult sorokban! Ami azt bizonyítja, hogy 1848-49-ben, amikor _ a szabadságért, területi függetlenségért és az önrendelkezési jogért harcoltak a magyar államférfiak és a honvedek egé­szen a reménytelenségig, ennek a szenve­délyes és bátor küzdelemnek a visszhang­ja eljutott Franciaországba is, ahol vol­tak nagy emberek, mint Lamartine, Lammen- nais, Louis Blanc, Proudhon, Victor Hugo, Edgar Quinet, akik a magyarok demokra­tikus törekvéseinek, igazságainak voltak szószólói és sürgették a francia kormány segítségét. Proudhon lapjai különösképpen minden nap tájékoztatták olvasóikat a magyar szabadsagharc fejleményeiről, eseményei­ről, győzelmeiről, tragikus fordulatairól. A Le Peuple 1848 december 18-án írja: "Magyarország már szervezi az önvédel­met és nem fogja elismerni az uj császárt (nyilván a fiatal, 18 eves I. Ferenc József­ről van szó), aki nem tett esküt az uj nem­zeti alkotmánynak. Magyarország mindig független királyság volt, ahol az uralko­dó alá volt vetve a törvényeknek. De a demokrácia most sem fogja megengedni, hogy a nemzeti hagyományok megsemmi­süljenek." A Le Peuple hasabjai telitve vannak a magyarok harciassága iránti csodálat­tal és lelkendezve beszámol a honvédek ausztriai hadak fölötti diadalairól. Proudhon a pánszlávizmusról irt vezér­cikkeben írja többek között a Le Peuple 1849. januárban: "Magyarország hősies­seggel harcol és meg sokáig tud majd ellen­állni az ausztriai nyomásnak. De ha vere­séget szenved, Oroszország be fogja ke­belezni a szláv birodalomba. Mi tapsolunk a magyarok sikereinek, de ugyanakkor egy nemesérzésü nemzet erőfeszítéseinek is." 1849 márciusában a magyar hadsereg mar nemcsak az osztrákok ellen harcolt, hanem szembetalálkozott a horvátok fel­kelési mozgalmával is. A független és ön­álló Magyarországot már minden oldalról támadják (es ő egyedül küzd roppant kitar­tással, bátor elhatározással a szövetséges ellenségei csapatokkal szemben. Éppen a- zért, mert Magyarországot a nyugati demok­ratikus államok nem támogatják, Proudhon lapja sürgeti, hogy legalább a köztársasá­gi Franciaország siessen segítségére, hi­szen ott is a szabadság es a demokratikus jogok védelméről van szó, amelyért a fran­cia nép is harcol. A Le Peuple március 5-i számában olvassuk ezeket a buzdító sorokat: "A magyarokat nem csüggeszti sem az árulók gyalázatos tette, sem a külföldi beavatkozás, amely arra irányul, hogy letörjék függetlenségi törekvéseiket. A magyarok harcolnak megállás nélkül, néha sikerrel is az oroszok, az osztrákok és Jellachich felkelési akciója ellen. Azon­ban, még nem késő, hogy Franciaország megmentse a magyarságot. Siessen tehát, mert még mindig forradalmasíthatja Euró­pát, és igy a szabad nemzeteket meg le­hetne kímélni az évekig tartó véres har­coktól. Siessen Franciaország, mert a mindennapi késés fokozza a gyűlöletet és ^ bosszuállás vágyát." Ámde Lamartine Franciaorszaga (aki megelégedett azzal, hogy a magyar sza­badságharc iránt kifejezze platonikus ro- konszenvét) nem hallgatta meg Proudhon kérését. A Le Peuple ennek ellenére, le­mondás nélkül immár követeli a francia intervenció szükségességét, hiszen "a magyarok nemcsak függetlenségükért, hanem a demokratikus francia eszmékért is harcolnak." (Le Peuple, 1849 április 6.) 1849 áprilisában történelmi fordulat következik be Magyarországon. A honvéd- csapatok a harctéren egymás után arat­ják győzelmeiket. Ezeknek hatása alatt az országgyűlés Kossuth indítványára egy­hangúlag kimondotta a Habsburg-Lotha- ringiai ház trónvesztését, kikiáltotta Ma­gyarország függetlenségét és Kossuthot választotta meg kormányzónak. A francia nép örömujjongásának és szo­lidaritásának ad visszhangot a Le Peuple, amelynek április 23—i számában olvassuk: "Bárcsak a magyarok folytatni tudják igy tovább gyors és diadalmas menetelüket, egészen Becsig, ahol az osztrák nép már várja Őket. Bárcsak meg tudják valósíta­ni büszke ígéretüket: Kelet-Európa felsza­badítását az önkényuralom alól. Máris visszahoztak a Duna partjára a régi ma­gyar zászlót. A történelem bizonyítja, hogy amikor a magyarok visszaszerezték az osztrákoktól az 1848-as vívmányaikat, valóban nem tettek mást, mint helyreállít­ják nemzetük évszázados függetlenségi jogait!" De I. Férenc József a magyar forrada­lom győzelmében a Habsburg monarchia felbomlásának veszélyét látta. Ezért min­dent elkövetett, hogy a magyar független­ségi harcot leverje. I. Miklós orosz cár­hoz fordult segítségért, aki nyomban, habo­zás nélkül Paskjevics herceget küldte Ma­gyarországra közel 200.000 katonából ál­ló hadsereggel. Az orosz beavatkozás következtében a magyar szabadságharc elbukott, Magyarországra az idegen ön­kényuralom szakadt és következtek a bosz- szuallas és az elnyomatás rettentő évei. Az elveszett magyar szabadságharc óri­ási visszhangot keltett a világsajtóban. De Franciaországban nemcsak a párisi, hanem a vidéki baloldali napilapok és folyóiratok is megdöbbenéssel es nem titkolt elkese­redéssel kommentálták a magyarok nem­zeti tragédiáját. Proudhon hires lapja a La Voix du Peuple 1849 október 8-i számában írja lázadó érzéssel: "Most, hogy a népeket leigázták és a forradalmat leverték, a reakciós kormányok megpróbálják újjászer­vezni az 'európai rendet'. A felkelő nem­zetek katonai megszállását hódítássá vál­toztattak át es a hercegek egyetértenek a demokraták kivégzésében, vagy depor­tálásában." (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents