Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-28 / 9. szám

Thursday, Feb. 28. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. VERSENGÉS A PIACOKÉRT WASHINGTON, D.C.- A kereskedelmi minisz­térium javasolta Reagan elnöknek, hogy az USA ne ragaszkodjon a japán autók beho­zatalának korlátozásához, mely március 31-án jár le. Álláspontjukat azzal magyarázzák, hogy az amerikai autóipar már nincs válságban, sót a múlt ávben csücsprofitot könyvelt el. A korlátozás eltávolítása csökkentené az autók árát. WASHINGTON, D.C. - Ha a kormány ragasz­kodik a társadalmi juttatások csökkentésé­hez, akkor, a kongresszus Költségvetési Hivatala szerint,530.000 idős polgár a nincste­lenek sorába kerül. WASHINGTON, D.C. - Uj hazak epitese 14.9 százalékkal emelkedett ez év január­jában. Ez volt a legnagyobb emelkedés az utolsó hat esztendőben. Az ország ifjari vállalatai 81.9 százalékos kapacitással működnek. Margaret Thatcher, Anglia "Vas Asszo­nya" (Iron Lady), aki 1979-ben elnyerte a miniszterelnöki tisztséget, az első há­rom évben nagy népszerűségnek örvendett. ígérte a kormánykiadások csökkentését, az infláció meggátlását, a nemzetgazdaság növekedését és a munkanélküliség felszá­molását. Az évek múltával egyre többen döbbentek rá a tényre, hogy az Ígéretek csupán Ígére­tek maradtak. Jelenleg Thatcher asszony szinté kétségbeesett lépésekkel próbálja megakadályozni a font sterling értékének állandó csökkenését. Ilyen lépések pl. a kölcsönkamat emelése. Ezzel azonban csupán azt érte el, hogy csökkent az uj házak építése és eladása és csökkent a bútorok, kályhák, hűtőszekrények iránti érdeklődés is. Fokozta az üzemekből el­bocsátottak számát és az ország nemzet- gazdasága csökkenő tendenciát mutat. Ezzel egyidőben a munkások és a közép­osztály alsó rétegei rossz szemmel tekin­tettek Thatcher asszony rideg, merev ál­láspontjára, melyet a sztrájkoló bányászok iránt tanúsított. Általános a vélemény, hogy a minisz­terelnöknő elvesztette népszerűségét és egy uj parlamenti választás véget vetne a Konzervatív Párt uralmának Angliában.- Lusztig Imre riportja ­A minap elmentem a nyugdíjas tanítók gyűlésére, mert meg akartam hallgatni az ország egyik legnagyobb és legrégibb szakszervezetének, a Ladies Garment Workers Unionnak az országos elnökét, Mr. Chaikint. Saját fülemmel akartam hallani, hogy milyen megoldást javasol az USA ipari vállalatai versenyképességének fenntartá­sára. Egy órás beszédében feltárta, hogy az Egyesült Államokban nem 7 és fél, de közel 12 millió munkanélküli van, ha azo­kat is figyelembe vesszük, akik már felad­ták a reményt, hogy valaha is munkát ta­láljanak. Vázolta, hogy miként épült fel Európa és Japán nemzetgazdasága amerikai segítséggel, hogyan váltak ezek az orszá­gok ismét versenytársaivá az USA-nak a világpiacon. Rátért ezután a fejlődő országok szere­pére, a Tajvanban, Hong Kongban, a Fülöp- szigeteken, Dél-Koreában stb. éhbérért dolgozó munkások által előállított gyárt­mányok behozatalára. "Ha az amerikai szövő- és ruhagyárak dolgozói fel akarják venni a fejlődő orszá­gokból behozott gyártmányokkal a versenyt, akkor két dollár órabérért kell, hogy dolgoz­zanak" - mondta Chaikin elnök. Hatvan perces beszédének végén egy mondatban adta meg a választ erre a prob­lémára: korlátozni kell a külföldi behoza­talt. De egy árva szót sem szólt az Internati­onal Monetary Fund /Nemzetközi Valuta Alap/ szerepéről. Ez, a főleg amerikai bankárokból álló szervezet billió dolláros kölcsönöket folyósított a fejlődő országok­nak, magas kamat ellenében. Most köve­telik, hogy a kamatot torlesszék és az esedékes kölcsönt fizessék, amit csupán úgy tudnak teljesíteni, ha szükséghelyze­tet vezetnek be, és csökkentik a dolgozók bérét, emelik a kö'zszükségleti cikkek árat, vagyis leszállítják a nép életszínvonalát. Ugyanazok a bankérdekeltségek, amelyek ezt a politikát kényszerítik a fejlődő orszá­gokra, ott vannak az amerikai ipari válla­latokban is. íme az ellentmondás, amire mind a bankárok, mind az ország szakszer­vezeti vezetői képtelenek megadni a vá­laszt. ***** Ejjy nappal az említett gyűlés után, feb. 13-an olvastam a Wall Street Journalban, hogy tiz fejlődő ország képviselői elhatá­rozták: ellenzik a szövőgyárak termékei­re kirótt kvótarendszert. A Genfben tar­tott konferencián Kina, Colombia, Egyip­tom, Hong Kongr, India, Del-Korea, Macao, Mexico, Pakisztán és Peru küldöttei vettek részt. ***** Chaikin elnök beszéde emlékeztet bennün­ket arra, hogy úgy az első, mint a második világháborút a világpiacért folyó küzdelem robbantotta ki. Ez a küzdelem ma is tel­jes lendületben van. Ha nem a profit vezé­relné a fejlett országok kormányait és a bankárokat, hanem a fejlődő országok nemzetgazdaságának felepitése, az lehetóve tenné ezen országok kormányai * részére, hogy felvásárolják úgy a fejlődő, mint a fejlett országok termékeit. Ám ez az elképzelés nem illik bele a szabad keres­kedelmet hirdető, de a korlátozott keres­kedelmet alkalmazók tervébe. Bankárok és gengszterek Boston egyik legnagyobb pénzintézeté a Bank of Boston.. A város leghíresebb geng­szterei az Angiulo család tagjai: Gennaro, Vittore, Donato, Francesco és Michele. Vádat emeltek ellenük, uzsorakamatra adott kölcsönök és emberölés cimen. Felteheti a kérdést a kedves olvasó: mi köze a banknak a gengsztercsaládhoz? 1974-ben a kongresszus törvényjavaslatot fogadott el, amely törvényerőre emelkedett. E szerint minden bank köteles a bankokat ellenőrző közegnek bejelenteni minden olyan készpénztranzakciót, amely meg­haladja a 10.000 dollárt. Ez a törvény azt a célt szolgálta, hogy ellenőrizzék a kábi- tószerÜzérek és gengszterek törvénytelen cselekedeteit. A Bank of Boston vezetői megszegték a törvényt. Az Angiulo család tulajdoná­ban lévő két vállalat, a Huntington Realty és a Federal Investment időközönként hatalmas papírzacskókban vitte a dollár- milliókat a bankba, amit megszámlálatla- nul elfogadtak és elfelejtettek - a törvény megszegésével - bejelenteni a hivatalos közegeknek. Ezt a pénzt a Bank of Boston átutalta külföldi, főleg svájci bankokba, ami szin­tén törvényellenes. A külföldre utalt összeg meghaladja az egy billió dollárt. Amikor a bank vezetőit felelősségre vonták, bevallották bűncselekményüket. Mi fog történni? Megbüntetik a bankot néhány ezer dollárra és a bank /Valamint a gengszterek közti viszony tovább tart. NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fél évre: $ 10.­Kanadába és Európába 1 évre $ 20.­Megujitásra: $...................................... Naptárra: $.................. Név:.................................................... Cim:................................................... Varos:............................Állam:......... Zip code:................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Komatsu az A Komatsu cég, amely építkezési gépe­ket és szerszámokat gyárt, tervbe vette egy gyár felállitását az Egyesült Államok­ban. Megvásárolt egy üzemet Chattanooga, Tenn,-ben 23 millió dollárért, ezt átépíti és berendezi építkezési gépek, főleg daruk gyártására. Általánosan ismert tény az, hogy túlter­melés van e gépek gyártásában. Az ország egyik legnagyobb építkezési gépgyártója, a Caterpillar Tractor vállalat lezárta több üzemét és lényegesen csökkentette a termelést. A Clark Equipment vállalat egyesült a svéd AB Volvo vállalattal, hogy érvényesülhessen az egyre elesebb piaci harcban. Sokan úgy látják, hogy a Komatsu - több gyár létesítését követően - veszélyez­teti majd a kisebb gyárosok, mint a Dresser Industries, a Fiat-Allis és a J.I. Case biz­tonságát. ( , A Komatsu vezetői a Chattanoogaban felállított gyárral akarják elejét venni annak, hogy kiszorítsák őket az amerikai piacról. A Caterpillar vállalat 1983-ban 4.16 billió dollár értékű terméket adott el. A Komatsu ugyanezen évben 2.58 billió dollar értékben adta el termékeit. KÖZGAZDASÁG

Next

/
Thumbnails
Contents