Amerikai Magyar Szó, 1985. január-június (39. évfolyam, 1-26. szám)

1985-02-21 / 8. szám

Thursday. Feb. 21. 1985. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 13. A MUNKATÁRSAK NEVÉBEN Jan. 31—i számunkban már közöltük a szomorú hirt Dr. Gosztonyi János« a M.V.SZ. főtitkár idöelőtti tragikus haláláról. Alant közöljük ama beszéd egy részét, amelyet munkatársai nevében Szüts Pál főtitkár­helyettes mondott a temetésen:- Kezdettől, szinte gyermekkorától kezd­ve élt benne a nemzeti érzés. Sokszor idéz­te magáénak vallva Petőfi sorait: "Ha nem születtem volna is magyarnak, e néphez állnék ezerszer én."- A Világszövetség feladatait felmérve ez a tudat, ez a meggyőződés csak erősödött benne. Mindig történelemben gondolkodott. Soha nem tudta feladatainkat elválasztani attól, hogy mi egy olyan nemzetnek vagyunk tagjai, amelynek egyharmada a határokon kívül él. A határainkon tül élő honfitársaink­kal arra Ítélte a sors, vallotta, hogy más államok polgáraiként éljenek, de magyarként alkossanak - elismerést szerezve ennek a népnek is, amelyből kiszakadtak. Gosztonyi János mindig hangsúlyozta, hogy az anya­nemzettől távol élők. akik világgá mentek, ezerfelé - sokszor rajtuk kívülálló - okokbol mindannyian egy-egv tragédiát hordanak magukban. A mi politikánk humanitásánál fogva könnyíteni kivan helyzetükön, mikor arra törekszik, hogy a távolban is őrizzek meg magyarságukat és sokszalu kapcsolatok­kal fűződjenek Magyarországhoz. Sajátos történelmi helyzetünk követeli meg a nagy figyelmet sorsuk iránt. A velük való törődés társadalmi nemzeti ügy. Kétszáz békefórum BUDAPEST. Több mint kétszáz békefórumot tartottak 1984-ben a fővárosban. Az év kiemelkedő békemegmozdulása volt a májusi békehónap és az őszi szolidaritási rendezvé­nyek sorozata - jelentették be a Hazafias Népfront budapesti bizottsága béke- és baratsag munkabizottságának ülésen. A testület áttekintette az elmúlt esztendő munkáját, és többek kozott megállapította a fórumok rendszere sikeresnek bizonyult, amit az is mutat, hogy az eddigieknél lénye­gesen több fiatal kapcsolódott be a munkába. A fórumok lehetőséget adtak arra, hogy a viták részvevői sokoldalúan tájékozódjanak az európai béke és barátság kérdéseiről es Magyarorszag bekepolitikájáról. Amerikai békealapitvány küldöttsége Budapesten Az Országos Béketanács meghívására január közepén Magyarországon tartózkodott "A gyerekek, mint a béke tanítói" San Fran­ciscoi alapítvány tíz gyermekből és kilenc felnőttből álló küldöttsége, amely európai körútja állomásaként látogatott Magyaror­szágra. A gyermekek alkotó, művészeti tevékenységére épitö, s ezáltal a népek es a gyermekek közötti barátság, a beke előmozdítását célul tűző alapítvány küldötteit kiemelkedő államférfiak fogadták Europaszerte. Az amerikai gyerekeket és felnőtt kísérőiket fogadta Péter János, az országgyűlés alelnoke. A vendégek programjuk során ellátogattak az Országos Béketanácshoz, ahol Barabas Miklós főtitkár fogadta őket , s találkoztak a Magyar UttörŐszovetség, az Állami Ifjúsági Bizottság és az UNICEF magyar nemzeti bizottság vezetőivel. A békemisszió magyaror- szagi programjáról a San Francisco-i Channel-4 tévétársaság forgatócsoportja filmet készített. Kapalyag Imre •• Zalaegerszeg Az ország délnyugati részén, az erdőkkel, gyümölcsösökkel, szőlőkkel s apró telepü­lésekkel tarkított dombvidék közepén talál­ható Zalaegerszeg. Napjainkra már feledés­be merült a régi jelző: "a sötét Göcsej fővárosa". Helyette mind több elismerést kap; jó példaként említették például a göteborgi nemzetközi építészeti konferen­cián is; idehaza pedig, az országban nyolca­diknak, Ilild-éremmel tüntették ki. A vá­ros, amely egy gyorsan fejlődő megye ipari és közgazdasági központja, idén ünnep­li rendezett tanácsú városi rangra emelésé­nek századik évfordulóját. Az egyre változó, fiatalodó város matu­zsálemi életkorral dicsekedhet, hiszen a bevezetőben említett századik évfordu­ló csupán egyik állomása történelmének. A településre utaló első írott emlek 1247-ből való; 1446 óta mezőváros, az 1500-as évek elejen a megye legnagyobb, legjelentősebb helysége, amelyben akkor 129 család lakott. Az egykori feljegyzések szerint első ismert földesura a Kaplony nemzetségből származó Márton ispán volt, de birtokolták a Kanizsaiak, a veszprémi, később a szombathelyi püspökök is. Várát fából és döngölt agyagból emelték 1568 táján. Miután a törökök Kanizsát elfoglal­ták, Zalaegerszegen székelt a dunántúli hadak egyik vicegenerálisa is. 1711 után itt tartják a vármegye gyűléseit. A reform­kor idején Csanyi László és Deák Ferenc közéleti fellépése országos hírűvé tette a város nevét. Komoly gazdaság azonban sohasem tudott kifejlődni Egerszegen, igy 1871-ben még csak községként szere­pelt. 1885-ben vivta ki magának a rende­zett tanácsú városi rangot. Sok, országos jelentőségű esemény ezután sem történt. Megépült néhány iskola, közintézmény; szárnyvasűttal kötötték be az országos hálózatba. A történelmi hűség megköveteli, hogy igy folytassuk: 1945. március 29-én áj kor­szak kezdődött a város életében. Felszaba­dulása után Zalaegerszegen is megkezdőd­hetett a demokratikus átalakulás. De a varos igazi fejlődésére még több, mint Öt évet kellett várni. Ez a kiindulópont a Zalaegerszegi Ruha­gyár alapkőletétele volt, éppen 34 eszten­deje. Az ismert Zakó márkajelzéssel ma mar Európa sok országában találkozhatunk. Azután sorra jött az iparosítás többi ered­ménye: 1951-ben indult meg a. termelés a szomszédos nagylengyeli olajmezŐkön, s 1952-ben már felépítették a Zalai Köolaj- ipai Vállalatot. Egy évvel később termelni kezd a megyei tejipari vállalat zalaeger­szegi tejüzeme, majd megépült a sajt- és vajgyár. Helyiipari vállalatok is alakul­tak; napjainkban a Zala Bútorgyár, a Kerá­'S? .• Délutáni főutca. Göcseji ház a skanzenben. mia- és Cserépkályhagyár néven közismer­tek. Zalaegerszegen 65.031 ember él, a lakások száma 19.072. Tavaly 56 tanácsi bérlakás­ba, 280 OTP-társasházi lakásba és 140 magánerőből épült lakásba költöztek be. A városban 33 körzeti orvosi rendelő talál­ható, a kórházi ágyak száma meghaladja a másfél ezret. Kilenc bölcsödében 831 csecsemő helyezhető el, mig a 17 óvodában 2980 gyermekre vigyáznak. Az ellátásról 212 tanácsi és szövetkezeti üzlet, valamint 113 magánkereskedő gondoskodik. A két szálloda 167 szobájában 340 vendég fér el, s a szórakozni vágyók 116 éttermet, bisztrót, cukrászdát találhatnak. Az utcákon sétálva feltűnően sok a fia­tal.- Diákváros is vagyunk, ha nem is olyan értelemben, mint Debrecen, vagy Szeged­igazit el az elnökhelyettes -, 14 általános, hat közép- és négy szakmunkásképző isko­lánkba 17 ezer tanuló jár. Itt van a Pénzü­gyi es Számviteli Főiskola mezőgazdasági tagozata is. A három eve épült városi sportcsarnok már egy sor világ- és európai versenynek adott helyet; jól ismert az NB I-es labda­rúgó-bajnokságban évek óta sikeresen sze­replő ZTE. Egyébként ennek az egyesü­letnek nyolc elsóosztalyu csapata van, az igazolt sportolók száma eléri a hétez­ret. Szőlőtőkék alatt fekszik a kertvárosi lakótelep.

Next

/
Thumbnails
Contents