Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-09-13 / 34. szám

Thursday, Sep. 13. 1984. 11. Illyés Gyula: A PuAaták «. Népe Ott ültem az öreg Róka bácsi mellett a szekérülésen. Harmadórája vánszorog­tak velünk az ökrök a tanya felé vezető utón, melyet gyalogosan félóra alatt meg­tettem volna; harmadórája hallgattunk. Az öreg egyszerre elnvujtottan, hosszan felsóhajtott, majd kisvártatva nehéz buvár- mozdulattal háta mögé fektette a sudaras ostort. Aztán' óvatosan, mintha karjának minden rezdülése szúró nyilalást okozhat­na, megtapogatta kabátja belső zsebét. Mintha beteg szivét, mintha egy üszkös sebet tapogatott volna. A pipa nem volt ott; erre jó ideig maga elé bámult, eltöp­rengett, mintha a pipa helyét valami rejt­vényből kellett volna kitalálnia. Végre, mint akinek nincs más választása es mégis beveszi az orvosságot; belenyúlt a kabát külső zsebébe. Belenyúlt és újra úgy elbá­mészkodott, hogy a kezét is a zsebében feledte. Előkerült a pipa és Róka bácsi bólogatva rámeredt, mintha sose látta volna. Nagy körültekintéssel fölnyitotta a kupakot. A pipaszurkálb elökészitese tovább tartott, mint a pipáé. De végre megtörtént a tisztogatás is, kézben volt a dohányzacskó is. Már csak a tömés volt hátra, de az öreg véletlenül az égre nézett. Megvárja mig az a felhő elvonul? A gyufá­val úgy bánt, mintha a kezében lévő szál a legutolsó túzcsiholó alkalmatosság lett volna s attól függne az emberiség sorsa, mert a földön minden láng kilobbant. A pipa egyre-másra kialudt, mert az öreg szívni is elfeledkezett. Negyven éve volt béres. Ez mindent megmagyaráz. Napi munkát, mely reggel két-három érakor kezdődik és este kilenc-tiz orakor fejeződik be, ember nem negyven, de meg négy évig se bírhat, munkát, melyet egyetlen becsü­letes szabadnap vagy ünnepnap sem szakit meg, mert hisz az állatokat akkor is kell gondozni. Ilyen munkaidő akkor is sok vol­na, ha csak csöszködéssel, vagy valami más bottámasztó mesterséggel telne el. Elég volna a csendes megörüléshez, ha egyhelyben ülve, akár egy virágos mező közepén kellene eltölteni. De a cselédek munkája nem játék. Vizet húzni, trágyát hordani, szekeret rakni, almozni napi tiz- tizennyolc órán át minden vigasz, izgalom, öröm, minden látható eredmény nélkül esztendőkön át, - képzeljék el, ha még nem próbálták. S vegyék hozzá, hogy a pihenő sem pihenő, mert minden pillanat­ban megzavarhatják. Azt az uradalmak is tudják, hogy a csirások - a tehenészek - munkáját három-négy évnél tovább senki sem tartja ki. Akivel az éjjel-nappal tartó munka nem végez, azt leteriti az istállók trágyaszagtól csipős levegője, melyből a "tisztességes" csirás csak percekre szaba­dulhat. Vagy akkor, mikor már tüdejét köpi és van benne annyi tisztesség, hogy vérét a küszöbön kivül hányja. Ismétlem, ezt az uradalmak is tudják, de ez nem jelenti, hogy - hacsak az intéző a saját felelősségére nem intézkedik - ellene bár­mi is történik. F< DETROIT, Mich. Az ország legnagyobb autovallalata, a General Motors az 1985-os autók arat 2.3 százalékkal emeli. Ezzel egyidoben a szövetségi kormány vizsgálja az 1980-81 es 83-ban gyártott GM autó­kat, melyeknek fékje hibásnak bizonyult. AMERIKAI MAGYAR SZÓ “ Gyomorfekélyes betegeknek Gyakran hangoztatott tapasztalat a betegek körében, hogy a gyomor- e’s nyombélfekélyes panaszok tavasszal és ősszel jelentkeznek leginkább. Bár a fekélybetegség valóban periodikus lefolyást mutat, mégsem szigorúan szezon­hoz kötött. Leginkább a középosztály beteg­sége, s inkább a férfiakat érinti, mint a nőket. A betegség lényege; a gyomor (vagy a nyombél) nyálkahártyájának felszíne elpusztul, és nem tud ellenállni a gyomor emésztőnedvének (sósav, pepszin). A gyomor fala kifekélyesedik, körülötte gyulladás lep fel. Az itt található fájdalomérző ideg- végződések erős, görcsös fájdalmat jeleznek. A gyomor- és nyombélmüködés zavara miatt gyomorégés, étvágytalanság, fogyás lép fel, a beteg alig mer enni. A fekélyképzödést elősegítik:- öröklött tényezők (egyes családokban halmozottan fordul elő). Ezek az emberek soványabbak, idegesebbek. Nyugodt kedély- állapotü embereken fekélybetegség előfordu­lása jóval ritkább;- feszült szellemi és idegi állapotokban gyakrabban alakul ki;- rendszertelen étkezés, rosszul megrágott ételek (rossz fogak miatt) az arra hajlamo­sokon fokozzák a betegség kialakulását;- alkohol, koffein, dohányzás, erős fű­szerek. A tavaszi-őszi szezonban jelentkező gyomortáji fájdalmak, gyomorégés, fogyás, étvágytalanság és a beteg alkatának megtekintése szinte egyértelműen a fekélybetegség irányába tereli az orvos figyelmét. Ma már olyan nagyszámú fekélyellenes gyógyszerrel rendelkezünk, hegy segítsé­gükkel a fekélyek túlnyomó többsége szinte korlátlan ideig egyensúlyban tartható. A gyógyszeres kezelést azonban minden eset­ben diétával tehetjük csak teljessé. Legfon­tosabb diétás szabály: gyakran enni, de egyszerre mindig keveset. Minél rövidebb ideig legyen üres a gyomor, hogy minél rövidebb ideig érvényesüljön a táplálék által le nem kötött gyomorsav hatása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fekély­betegnek kétóránként kell táplálkoznia. A szilárd táplálékok közül legtovább a zsiradékok időznek a gyomorban, leghosz- szabb ideig biztosítva ezáltal a savk'őtö hatást, illetve csökkentik is a gyomornedv termelődését. A fehérjék (tej, túró, sajtfélék, tojás, húsok) rövidebb ideig tartózkodnak ugyan a gyomorban, de addig erőteljesen lekötik a gyomorsavat. A fehérjék nélkülözhetetlen táplálékaink, ezért minden egyes étkezés­kor ajánlatos valamilyen formában beiktat­ni azokat. A szénhidrátok közül a keményítőt tartal­mazók (kenyér, rizs, tésztafélék, burgonya) csak rövid ideig maradnak a gyomorban, de igen jó savkötó képességük van, ezért célszerű a fogyasztásuk. FŐleg a szikkadt, vagy pirított kenyér és péksütemény ajánlott. Az erős fűszerezés, túlzott sózás, valamint az édességek, a cukor túlzott használata fokozhatja a beteg panaszait, ezért csak enyhen fűszerezzen, és éppen csak annyi sót használjon, hogy ne érezze sőtlannak az ételt. Lehetőleg cukorból is minél kevesebb legyen az izesitó. EMLÉKEZÉS MADZSAR JÓZSEFRE.... (folytatás a 6. oldalról) lekszem, hogy ennek a félelmetes, apoka­liptikus perspektívákat rajzoló újságcikk­nek hatása alatt lettem a háborús tömeg­öldöklés gyűlölője. Erdős Lajos, filozófus, fögimnáziumi tanár, akivel a Századunk c. szociológiai folyóirat szerkesztőségében találkoztam, érdekemben levelet irt Madzsar József­nek, aki akkor a Tolnai Világlexikon fő- szerkesztője volt. így ismerkedtem meg Darwin eszméinek népszerű magyar propa­gálójával. A Világlexikon szerkesztőségében egy középmagas termetű, szürkekek szemű, soványarcu tudós szívélyességgel és rokon- szenvvel fogadott. A szokásos bemutat­kozás után mindjárt megemlítette, hogy olvasta cikkeimet a Népszavában és a Szocializmusban. A Világlexikon sorozata már a XV. kötetnél tart. Hajlandó vagyok-e az R. betűtől a Z-ig a filozófiai tárgykör címszavainak feldolgozását elfogadni. De nyomban hozzátette, hogy Tolnaiék szerényen fizetik munkatársaikat. Azon­ban elfogadtam a munkát, amely biztosí­totta a vacsorámat. Amikor az első cikkek Jean-Jacques Rousseau-ról és Bertrand Russellról meg­jelentek, tudtam, hogy Madzsar József írásaimmal meg volt elégedve. De már Párizsból küldtem el az utolsó címszava­kat az Utópiákról, a Tudatról, Szokratesz- rol, a Szabadgondolkodásról, az Utilitárizmusról, Xenophanesröl, Zénóról, amelyek mind a korszerűbb filozófiai és szociológiai tudományos látásmód alapjan íródtak. Ha az idők tragikus világtörténeti fordu­latai miatt többé nem találkozhattam Madzsar Józseffel, de soha nem felejtettem el végtelen emberi nagylelkűségét, intelligenciát sugárzó szemeit, diszkrét, kissé melankolikus mosolyát, a dolgozó munkások emberi fogaiért és szabadságáért vívott harcait, egeszen élete végéig, amely a szocialista etika és világfelfogás egyik legszebb megnyilatkozásai maradtak a magyar forradalmi szellem fejlődésének történetében. RÉZ, VAS ES SZAVAZAT Reagan elnök időközönként hangsúlyozza, hogy ö a szabad kereskedelem hive, azaz ellenzi a vámokat. E magatartását aláhúz­ta akkor, amikor a múlt héten megtagad­ta a réztermelök kérelmét a külföldről behozott réz vámjának emelésere. Tudnunk kell, hogy az Arizonában és Utahban lévő rézbányák nem több, mint 2.500 bányászt alkalmaznak, viszont a rézfeldolgozó üzemekben 150.000 munkás dolgozik. Ezenkívül úgy Arizona, mint Utah államokban a szavazók többsége re­publikánus. Igen ám, de Reagan elnöknek szeptember 24. előtt döntenie kell az acél­vállalatok kérésének ügyében, amelyek követelik a külföldről behozott acél kvóta felállítását, vagy a jelenlegi vám felemelé­sét. Az elnök e döntése kihat majd Illinois, Ohio, Pennsylvania, Michigan, Indiana és Alabama államok acélüzemeiben dolgozók tízezreire és ezen államok szavazóinak döntése nagy szerepet fog játszani a novem­ber 6-i választásokban. Megjósoljuk tehát, hogy Reagan elnök feladja a szabad kereskedelem elvét és vagy behozatali kvótát állít fel az acélra, vagy felemeli a behozott acélra kivetett vámot. Bármelyik lépés érvényesül, minden olyan gyártmány árának az emelkedése elkerülhetetlen, amely acélt tartalmaz.

Next

/
Thumbnails
Contents