Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-13 / 34. szám
Thursday, Sep, 13. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. Magyar—kanadai közgazdász-konferencia Termelékenység, hatékonyság, gazdasági növekedés címmel magyar-kanadai közgazdász kerekasztal-konferenciát tartottak az Akadémián. A háromnapos tanácskozáson - amelyet immár ötödik alkalommal rendeztek meg - a két ország neves közgazdászai a gazdasági élet időszerű kérdéseit elemezték. Előadások hangzottak el a kelet-nyugati viszony alakulásának hatásairól, a magyar-kanadai kereskedelmi kapcsolatokról, a makro- és mikro- ökonómiai szabályozás kérdéseiről, a termelékenység hosszú távú változásairól és arról, hogy az iparnak a világgazdaság kihívásaihoz alkalmazkodva milyen problémákat kell megoldania. Riplomataképzd tanácskozás Budapesten Szeptember 18. és 21. kozott Budapesten rendezik meg a Diplomataképző Intézmények XII. nemzetközi konferenciáját. A világ minden tájáról érkező szakemberek - egyetemi tanszékek vezetői, diplomataképzéssel foglalkozó oktatási intézmények igazgatói - első alkalommal találkoznak szocialista országban. A tanácskozáson általában a diplomaták képzésének sajátos kérdéseiről, gondjairól, a diplomatamunka gyakorlatáról folytatnak eszmecserét. A rendezők 30-35 ország képviselőit várják. MAGYAR LICENCET vásárolt a japán Horiba cég. A licenc a Budapesti Műszaki Egyetem egyik tanszéke és kutatócsoportja által kifejlesztett uj elektroanyag kizárólagos gyártására vonatkozik. Az anyag a vér káliumtartalmának közvetlen mérésére szolgál. MÁR BÚCSÚZNAK A GÓLYÁK, készülődnek a nagy útra. A dél-alföldi tájvédelmi területeken csoportokba verődve "tanácskoznak." A meleget kedvelő gyurgyalagok már elhagyták a Tisza és a Maros menti agyagos partokba vájt fészkeiket. A színes tollú madarak ugyancsak Afrikában telelnek. Aczél György beszélgetése Bemard Frédérickkel Aczel György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a közelmúltban beszélgetést folytatott Bemard Frédérickkel, a L'Humanité munkatársával, válaszolt kérdéseire. Az alábbiakban közöljük az interjú magyar fordítását. Aczél: Negyven évvel ezelőtt mélységesen hátrányos helyzetből indultunk, fejlődésben elmaradt agráripari országunk gazdaságát a háború nagyrészt tönkretette. Azóta sok mindent behoztunk a lemaradásból; gazdasági hozzáértésben is nagyot léptünk előre. 1956 után a valóság alapjaira helyeztük egész politikánkat és elkezdtük kijavítani a korábbi gazdaságpolitika hibáit és egyidejűleg általában korszerűsíteni a gazdaságot. Döntő lépés volt a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezése. Ez kiszakította a magyar falut az elmaradottság állapotából és világszínvonalra emelte a mezőgazdaságot. 1968-ban kezdődött a gazdaságirányítás mechanizmusának a reformja. Nagyot léptünk a kultúrának a legáltalánosabb értelmű gazdagításában es a szocialista demokrácia kiszélesítésében. Társadalmunkat úgy tekintjük, mint amely egy világtörténelmi ut elején van es igen mélyről indult. Franciaország vagy Anglia mai fejlettségét évszázadok alatt erte el, a népmilliók számára iszonyatos szenvedések árán. Számunkra a történelem nem "engedélyez" hosszú időt. S emellett mi nem azt az utat akarjuk bejárni, amelyet ezek az országok megtettek; mi a szocialista társadalom intézményeit akarjuk tökéletesíteni. A vállalatok egy részét választott veze: ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat j H-1390 Budapest, Postafiók 167 \ Telefon: 530-222 Telex. 22-4951 1 Aczél György és vendégei tőség fo^ja irányítani, felhasználjuk itt a termelőszövetkezetek példáját is, ahol ez már most is igy van; az igazgatókat, a vezetőket a dolgozók fogják megválasztani. Úgy gondolom, hogy következményeit tekintve ez legalább olyan jelentős változás, mint amit a választási rendszeren eszközöltünk: nemcsak gazdaságilag, hanem politikailag is. L'Humanité: Sokszor hallottam magyar vezetőket úgy nyiltakozni, hogy valahogyan el kell választani a pártot az államtól, és hogy mind a kettőnek megvan a saját szerepe. Ez uj dolog? Aczél: - A párt és az állam kapcsolatának újfajta, helyes értelmezésében a döntő lépés 1956 után történt. Ekkor fogalmazta meg az MSZMP Központi Bizottsága először elvi követelményként, hogy a párt ne vegyen át állami funkciókat, politikai-mozgalmi eszközökkel irányítson, felesleges és kicsinyes beavatkozással ne korlátozza az állami irányitő szervek önállóságát. Gazdaságirányítási rendszerünk 1968- ban bevezetett reformja tovább erősítette ezt a folyamatot.- Ha ezt az újfajta viszonyt röviden akarnánk jellemezni, azt mondhatnánk: a párt társadalomfejlődésünk stratégiai céljait igyekszik megfogalmazni, e célok kormányzati politikává formálása és végrehajtása azonban már állami feladat. L'Humanité: A nyugati sajtó egyfolytában lesben áll a szocialista országok belső ellenzékeinek figyelésében. Úgy tűnik, nehezen tud ilyen jellegű magyar hireket produkálni. Önöknél nincs ellenzék? Aczél: - Vannak természetesen bizonyos emberek, akik igyekeznek megkerülni törvényeinket és néha dacolnak velük, akik talán jogos bírálatokat fogalmaznak meg, de figyelmen kívül akarják hagyni az imperializmus fenyegetését. Ezek az emberek számításaikat jelenlegi nehézségeink súlyosbodására alapozzák és nincs más vágyuk, mint együttműködni bármilyen szocializmusellenes propagandaszervvel.- Nézeteiknek nálunk nincs hitele, törekvéseiknek nincs szélesebb visszhangja; ezt egyébként maguk is érzik.- Természetesen ez2el nem bagatellizálni akarom a kérdést. A politikában, kiváltképp az ideológiában nem a mennyiség a meghatározó. Látni kell azonban, hogy azok, akik mindent elutasítanak, nem nyújtanak semmilyen perspektívát, talajtala- nok. A reális javításért, továbbfejlesztésért nem kell ellenzékieskedniük, ezt mindenki tudja: "kormánypárti" pozícióból jobban lehet szolgálni. Ha viszont nem javítani, hanem rombolni akarnak, a nép körében nem találnak visszhangra. A magyarok élni, építeni akarnak, védik szocialista vívmányaikat és készek azokat megőrizni. Vagyis az ellenzékieskediknek nem volt, ma még kevésbé van, s feltehetően nem is lesz tömegbefolyásuk. I Az ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat : : a világ összes országába exportálja : az Állami Pénzverő : | | | kiváló minőségű nemesfém termékeit: j ♦ EZÜST- ÉS ARANY LÁNCOT, EZÜST- ES ARANYÉKSZERT, ♦ I EZÜST - ÉS ARANY DÍSZTÁRGYAKAT. f ♦ 5 t KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK AZ ÉRDEKLÓdÓ SZAKCÉGEK RENDELKEZÉSÉRE.
