Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-13 / 34. szám
Republikánus az Isten? Századunkban harmadizben kerül a vallás kérdése egy elnökválasztási folyamatba. Először 1928-ban történt, amikor New York népszerű, katolikus valldsu kormányzója, Al Smith pályázott a demokrata párt jelöltjeként az elnöki tisztségre. Az akkori "fundamentális" protestánsok, jórészt déliek, szavazata Smith ellenfele, a republikánus' Hoover javára döntötte el a választások kimenetelét. Nagy árral, mérhetetlen nyomorral, négy évi hooverizmussal fizetett a nemzet e választásért. ( Másodszor 1960-ban vált választási kérdéssé egy jelölt vallása, amikor is John F. Kennedy volt a demokrata jelolt. Az amerikai nép akkorra már leküzdötte a vallási előítélet e formáját és bár kis többséggel, de megválasztotta az első katolikus elnököt. Az idén uj, sokkal veszedelmesebb formában jelentkezik a vallás kérdése az elnökválasztási küzdelemben. Olyan | formában, amely nyílt kigúnyolása az amerikai alkotmány egyik talpkövének, az Első Alkotmánymódositö Függeléknek, amely válaszfalat emel az allam és egyház, állam és vallás között. Összhangban a túlzó vallási fanatikus csoportokkal, köztük az úgynevezett Erkölcsi Többséggel (Moral Majority), Reagan elnök, aki esküt tett az alkotmány védelmére, több Ízben is kijelentette, hogy "nincs erkölcs vallás nélkül" és miután szerinte a politikának "erkölcsös"-nek kell lennie, sejtteti, hogy nincs politika, hazafias politika vallás nélkül. Tovabbmenve, Reagan azon a hires dallasi "imareggelin” vallási türelmetlenséggel vádolta meg mindazokat, akik az alkotmányra hivatkozva ellenzik a vallás bevezetését a politikába. Mondale, a demokrata elnökjelölt, aki Reagan kijelentésének egyik célpontja volt, kijelentette: "sohasem hittem volna, hogy eljön az idő, amikor egy választási küzdelemben vallási meggyőződésemet kell megvédenem... a legtöbb amerikai meg lesz lepve, ha arról szerez tudomást, hogy az Isten republikánus." Az amerikai történelem folyamán | egyetlen nagy elnökünknek, Jefferson- ! nak, Madisonnak, Lincolnnak, Roosevelt- ' nek, Kennedynek sem jutott eszébe I az iskolába, vagy vallási kérdések bevetése a politikai életbe. Csak Reagannak. Ugyan,mi lehet a célja? WASHINGTON, D.C. ( Reagan elnök tárgyalni fog Gromykoval a Szovjetunió külügyminiszterével szeptember 28-án. Ez az első alkalom, hogy Reagan elnök tárgyal a Szovjetunió ilyen magas rangú vezetőjével _________________ A HÉT A Vörös tenger elaknátlanitása drámájának hirtelen és váratlanul magyar szereplője támadt. A Radnóti nevű magyar teherhajó egyik matróza, hirtelen szívrohamot kapott a Szuezi csatorna közelében. A hajón nem volt felszerelés kezelésére. A közelben tartózkodó Harkness nevű amerikai óceánkutatő hajóról egy orvos és egy ápoló repült át helikopteren a Radnótira, első segélyt nyújtva a betegnek. Utána a helikopteren a környéken horgonyzó Shreveport amerikai hadihajóra szállítottak át további kezelésre. Ezután átszállították egy kairói kórházba. Fodor István, kairói magyar ügyvivő a tengerész állapotát kritikusnak, de nem életveszélyesnek minősítette. OTTAWA. Parlamenti választások voltak Kanadában és a Konzervatív Párt nagy győzelmet aratott. A 282 tagú parlamentbe 211 jelöltjét választották be. Brian Mulrooney lesz az ország uj miniszterelnöke. A Liberális Párt 40 és az Uj Demokrata Párt 30 képviselője jutott be az uj parlamentbe. Mulrooney ígérte a nemzetgazdaság felépítését, a munkanélküliek elhelyezését. Kanada szavazói most nagy figyelemmel kisérik az uj vezetők munkáját. SANTIAGO. Chile fővárosában a Pinochet diktatúra ellen tüntetőket sortüz- zel, könnygázbombákkal és viziágyukkal támadták meg. Hatan, köztük egy katolikus pap és két gyermek, életüket vesztették, sokan megsebesültek és sok embert letartóztattak. A nép elleni terror fokozásával próbálja Pinochet hatalmát megerősíteni. WASHINGTON,D.C. George Shultz, külügyminiszter, a múlt vasárnapi Meet The Press TV-programon ismételten a leghatározottabban kijelentette, hogy a kormány nem hajlandó feladni az ürfegyverek kipróbálását. Ez ismét elodázza az USA-USSR közti tárgyalásokat az űrnek hadszíntérré való változtatásáról. Amerika kritizálása Irta: TED HOLT, a Szenátus Külügyi Bizottságának volt osztályvezetője. "Amikor valaki saját hazáját kriti- ' zálja - mondta egyszer Fulbright szenátor -, akkor az illető szolgálatot tesz és elismerését fejezi ki hazája iránt. Szolgálatot, mivel javulásra serkenti kormányát és elismerésével hitet tesz amellett, hogy hazája még magasabbra emelkedhet. Más szóval a kritika hazafias tett, a hazafiasság magasabb formája, mint a nemzeti hivalkodás. A kormányok nem igen szeretik a kritikát, legkevésbé a Reagan kormány. Különösen politikai kampányok igyekeznek azt elhallgattatni a hivalkodás ápolásával. Elliot Abrams külügyi államtitkár ezt a hivalkodást egy lépéssel tovább vitte. Szerinte, aki nincs meggyőződve arról, hogy e világon csak angyalok, vagy ördögök vannak, az amerika-ellenes Mr.Abrams a napokban úgy nyilatkozott Frank Mankiewitzról, a National Public Radio volt elnökéről, hogy ő napjaink egyik leggonoszabb zsarnokának (Castro) prókátora. E vádat arra alapozta, hogy Mankiewitz néhány évvel ezelőtt úgy nyilatkozott a kubai népről, hogy azok büszkék teljesítményeikre. S miért ne lennének büszkék? Hiszen ők hajtották végre e világrész egyik legalapvetőbb forradalmát és megvédték azt a CIA 'rejtett1 támadásaival szemben. A valóság felismerése nélkulözhetet- * len kiinduló pontja a sikeres külpoliti- J kának. Egy ily politika mércéje az, hogy mennyire erősítjük kapcsolatainkat barátainkkal és csökkentjük a súrlódást ellenlábasainkkal. Reagan \ politikája egyaránt elidegeníti szövet- j ségeseinket és ellenlábasainkat. Ugyanakkor tudatosan fokozza a nemzeti sovinizmust, mint ahogy tette azt Grenada inváziójával és az olimpiai játékok kihasználásával (Megjelent a Christian Science Monitor szept. 5-i számában.) <6 Holland günykép az olimpia igazi győzteseiről. Vol XXXVIII. No. 34.'Thursday, Sep. 13. 1984. American Hungarian Word, Inc.. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397
