Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-08-23 / 31. szám

Thursday, Aug. 23. 1984.. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Miért kellett Bonillának meghalni? MINISZTERT GYILKOLT A COLOMBIAI KÁBÍTÓSZER MAFFIA «""“"NAPLÓ Lusztig Imre: mr • r Civilizáció New York módra Statisztikusok és politikusok mondják, hogy a nemzetgazdaság kilábal a válság­ból, egyre többen dolgoznak és az infláció szoros keretek között mozog. Lehetséges, de itt New Yorkban rohamo­san emelkedik a hajléktalanok száma. A városi vezetőség, Koch polgármesterrel az élén, képtelen a problémát megoldani. Pár hónappal ezelőtt a polgármester kérte az állami hatóságokat, hogy bocsás­sák az egyik bronxi középiskola (Roberto Clemente State Park, 179. St. a Harlem folyónál) tornatermét egy pár hétre a vá­ros rendelkezésére a lakásnélküli családok elhelyezésere. Megkapta az engedélyt és a tornaterem megtelt közsegélyen élő lakásnélküliekkel. Férj, feleség, gyermekek; anya, férj nélkül gyermekekkel; nÖk és férfiak, mind egy tornateremben, me'g csak egy "spanyol­fal" sem választja el egyiket a másiktól. Amikor Helen Lowman t lenézett az er­kélyről, igy kiáltott fel: "Oh, ez egy 'kigyó- verem'." A város 46 családot zsúfolt a tornate­rembe: 167 férfit, nőt és gyermeket. Az elhelyezés csupán pár hétre szóló szükség- intézkedés volt, de hetek és hónapok tel­tek el, elérkezett a nyár és a tűrhetetlen hőhullám. A tornateremben 100 F fokot is elérte a meleg és még csak egy ventilá­tor sem enyhítette a hőséget. A Legal Aid Society vádat emelt a váro­si vezetőség ellen: egy Öt éves kisfiút mo­lesztáltak a mosdóban, egy tiz éves kis­leánynak "javaslatokat" tettek a női mosdó­ban, egy két éves leánykát egy éjjel az ágyából elraboltak és másnap visszatették, miután nemi erőszakot vettek rajta. A városi közegek tagadják a vádat és azt állítják, hogy rosszabb színben tünte­tik fel a helyzetet, mint a valóság. , tüandy Lee, 12 éves ezt mondja: ("En nem vagyok hajlandó a zuhanyt használni, mert nincs függöny és nem akarom, hogy lássanak." Udell Easly ezt mondja: "Ez nem a leg­rosszabb hely; ahol ezelőtt laktam, ott tele volt patkányokkal." Többen már feladtak minden reményt és igy szólnak: "A város sok problémával küzd, mi mást tehet?" A tornaterem lako­sai múlt év szeptemberében költöztek be, csupán egy pár napra, de még mindig ott vannak. Koch polgármester pár nappal ezelőtt eget-földet rengető javaslattal állt elő: költözzenek a lakásnélküliek a közsegélyen élők lakásaiba, mint albérlők és a város fizeti a "lakbért." A közsegélyen élők máris túlzsúfolt lakásokban laknak, újabb lakókat nem fo­gadhatnak be. Beláthatatlan problémákat idézne az elő. Képzeljük el: két család egy két hálószobás lakásban, reggelenként sorba kell állni a fürdőszoba előtt, két asszony egy konyhában. Tarthatatlan hely­zet. A polgármester javaslata azonban egy kis módösitással talán megoldaná a problé­mát. Van a városban legalább 100.000 olyan lakás, ahol három, négy, vagy több háló­Colombia igazságügyminisztere, Rodrigo Bonilla már hónapok óta tudta, hogy élete veszélyben van. Mondogatta rokonainak, barátainak és kollégáinak: "A kábitöszer- üzérek meg akarnak Ölni." Amikor azután a minisztert felbérelt gyilkosok április 30-án agyonlőtték, senki sem lepődött meg azok közül, akik tudtak félelmeiről. A Liberális Párt legagresszivabb szárnyá­nak vezető személyisége, Bonilla volt Betancur elnök egyetlen tanácsadója, aki nyíltan kimondta, amit hallgatólagosan mindenki tudott, hogy a sokmilliárd dolláros, Egyesült Államokba ( irányuló kokainkereskedelem irányítása nyolc kábitószerüzér család kezében van, és ez a hálózat a colombiai társadalomnak minden rétegébe behatolt, beleértve a haderőket, a bankokat, a futballcsapatokat és a katolikus egyházat. Lara Bonilla ezek közül sokat kinyomozott, az Egyesült Államokba irányított kábítószereket szállító 300 repülőt leállíttatott és területi megegyezést javasolt a kábitószerforgalom ellen. Emiatt kapta a fenyegető telefonhívásokat es ezért kísérelték meg mar két Ízben merényletet ellene. Colombiában a fő politikai pártok: a konzervatívok és a liberálisok egyaránt elfogadnak pénzajándékokat a kábitószer- úzérektöl: az 1982. évi elnöki és parlamen­ti választásokra 1 miUiö dollárt, jól informált diplomáciai források szerint. Lara Bonilla sokszor elpanaszolta ismerőseinek, hogy egyedül vívja a kábítószer banda elleni háborút, a két párt támogatása nélkül, amelyek megtűrik azok működését. A gyil­kosság utáni napon Betancur maga beismer­te, hogy Colombia társadalma annyira hozzászokott a kábítószer-korrupcióhoz, hogy a magánbeszélgetések legfőbb tárgya: "ki, mennyire gazdagodott meg belőle." Mégis, még a latin-amerikai kábítószer- birodalom berkeiben is mindennek van határa. Bár kábítószerrel kapcsolatos gyil­kosságok már többször előfordultak, egy miniszter meggyilkolása nyílt támadás az ország politikai rendszere ellen. Betancur kijelentette: "ez már háború" és Lara Bonilla meggyilkolása után rögtön országos statáriumot rendelt el a kábitószerűzérkedés megszüntetésére. A rendőrség és katonaság több,mint 100 kábitószer-ügynókot tartózta­tott le és az elnök bejelentette, hogy be­tartja a kiadatási egyezményt az Egyesült Államokkal, amit addig nem ismert el. Habár a gyors intézkedés megelégedést váltott ki, az eredmény kétséges. Colombia második legnagyobb exportcikke, a kávé után, a kábítószer és ez a kereskedelem a gazdaság fontos részeit táplálja*, az elle­ne való lecsapás miatt a peso, Colombia pénzegysége, 30 százalékot vesztett érté­kéből. A kábítószerekből befolyó pénz hatal­mat és immunitást is jelent. A razziák szoba van, ahol három, négy, vagy annál is több fürdőszoba van. Az Ötödik Avenue-i palotákra, a Trump Towerre és az ott lévő luxuslakásokra gondolunk. Ezekben valóban el lehetne helyezni a város lakásnélküli polgárait. Koch polgármester azt állítja, hogy nincs pénz a lakásnélkúliek elhelyezésere. A N.Y.Times jun. 30—i számában cikk jelent meg a város ezen problémájáról. A lap 31. oldalán ezt olvastuk: "New York város költségvetése az 1984-es évben 497 millió dollar többlettel zárult." ellenére jónéhány ismert kábítószer-csa­lád, képviselő - klienseikkel együtt, érintet­len maradt. A helyi rendőrséggel és katona­sággal való összeköttetéseik révén az üz­letet zavartalanul folytatják. Fontos sze­mélyiségeket sem fogtak el, csupán kisebb közvetítők kerültek börtönbe. Bár a mi­niszter meggyilkolása megrendítette az országot, a kábitószerkereskedelem meg- türése mélyen begyökerezett a politikai életben.Mi több, a katonaság és rendőrség jó része szimpatizál a kábitószerkereske- dők jobboldali politikájával. A statárium kihirdetésekor Betancur elnök hangsúlyozta, hogy előző kormány­zatokkal ellentétben, nem szándékszik a diktátori hatalmat a baloldal üldözésére felhasználni, mert az veszélyeztetné a gerillákkal folyó tárgyalásokat. Az elnök­nek azonban kevés befolyása van távolesö területeken, ahol a gerillák és a hadsereg küzd egymással. A statáriumok idején, a külön hatalommal felruházott haderők atrocitásokat követnek el. A militáns geril­lák ezért nem bíznak abban, hogy Betancur betartja szavát. A statárium is akadályt képez ahhoz, hogy Betancur elérje célját és megegyezésre jusson a baloldallal. Bennfentesek szerint a kábitószerban- dák vezérei előre tudtak Lara Bonilla be­következő meggyilkolásáról és óvintézke­déseket tettek, hogy meg ne találhassák őket, amikor a rendőrség kopogtat az aj­tón. Amikor majd elül a vihar, újból el­bújhatnak, szervezetük érintetlen marad, a lecsapás ellenére. Egy másik teória, amit olyan tekintélyes kiadványok, mint a Semana hetilap említ, hogy a Drug Enforcement Administration és a Central Intelligence Agency van Lara Bonilla megölése mögött, mivel ezeknek van a legtöbb hasznuk a narkotikum-ember- vadászatból. Bizonyos logika van ebben az érvben, mert a D.E.A. elődje valóban halálkülönitményt állított fel a külföldi kábitószerkereskedök ellen a Nixon kor­mányzat alatt. A Watergate miatt ezt feloszlatták, mielőtt gyilkosságokat hajt­hattak volna végre. A C.I.A. háborúja Nicaraguában és más titkos működései bizonyítják, hogy ez az ügynökség képes ilyen atrocitások végrehajtására. Ellentétben az amerikai maffiával amely bölcsen tudott mértéket tartani, Colombia kábitószerbandái elszámitották magukat és túllépték a határt, hatalmukat fitogtat­ták. Habár újból előléphetnek, nem való­színű, hogy ugyanolyan féktelen cseleke­detekkel. Ezért kellett a magányos har­cos Lara Bonillá-nak meghalnia. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fél évre: $ 10.­Kanadába és Európába 1 évre $ 20.­Megujitásra: $.................................................... Naptárra: $........................ Név:....................................................................... Cím: ...................................................................... Varos: .......................................Állam:............. Zip code:........................ AMERIKAI MAGYAR SZC) 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003

Next

/
Thumbnails
Contents