Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-08-23 / 31. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 23. 1984. HÁROM HÉT HÍREI Minden kétséget kizáróan a leglényege­sebb esemény a Szovjetunió azon javasla­ta, hogy Becsben, szeptemberben kezdőd­jenek meg a tárgyalások a múbolygó-el- háritó rendszerekről való kölcsönös és teljes lemondásról. A tárgyalások kezdeté­vel egyidejűleg a felek hirdessenek moratóriumot az ilyen fegyverekkel való kísérletekre. Az USA e javaslatra kitáró választ adottj majd követelte, hogy ne csupán az űrfegyverkezésről, hanem az európai középhatotávolsdgú nukleáris fegyverzet és a hadászati fegyverzet kérdéséről is tárgyaljanak. A Reagan kormány ezt abban a tudatban tette, hogy a Szovjetunió ré­szére ez elfogadhatatlan lesz. A Bécsben tartandó összejövetel tehát meghiúsult. Washington magatartását kritizálták az európai lapok és Tom Wicker, a New York Times neves kommentátora is élesen elitélte azt. «** A törvényhozók újabb 70 millió dollárt szavaztak meg El Salvador kormányának támogatására. *** A kepviselohaz megtagadta Reagan el­nök kereset: 21 millió dollár előirányzá­sát a nicaraguai ellenforradalmárok támo­gatására. *** # I I , Immár a tárgyalások harmadik szakaszá­ba lépett a Washington és Managua közti eszmecsere. E tárgyalások Mexicóban foly­nak. Washingtont Harry Shlaudeman, Reagan elnök külön megbízottja, Managuát Victor Hugo Tinoco, Nicaragua helyettes külügy­minisztere képviseli. *** A Vatikán követelte, hogy a nicaraguai kormány négy katolikus papja mondjon le miniszteri tisztségéről. Mind a négy pap megtagadta a Pápa utasítását. *** Massachusetts állam Lawrence Varosá­ban faji villongás tört ki a spanyol kisebb­ség és az ír származású lakosok között. A villongás három éjszakán át tartott. A kormányzó kirendelte a nemzetőrséget. Az Összecsapásban sokan megsebesültek, több letartóztatás történt. A spanyol nyel­vűek között sok a munkanélküli. AMERIKAI - , MAGYAR SZÓ USPS 023.980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003. AMSZTERDAM. A Nyugat-Európai Unió­nak az a terve, hogy eltörölje a nyugat­német fegyvergyártás korlátozásait, egy­ben a Szovjetunió, az Amerikai Egye­sült Államok és Nagy- británnia között 1945 augusztus 2-án kötött potsdami egyez­mény csendes leépí­tését jelenti. A potsdami egyez­mény egyik központi témája volt Német­ország teljes lefegy­verzése es demilita- rizálása. A német Tasnády T. Álmos ipar fegyvergyártásra alkalmas részei­nek el kellett tűnni a Harmadik Birodalom­ból s az egyezmény nyomatékosan meg­tiltotta a katonai szempontból felhasznál­ható fegyverek és egyéb termékek gyártá­sát. A későbbi események azt bizonyították, hogy a potsdami felépítmény futöhomokra épült. A német jövővel kapcsolatos elkép­zelések a második világháború győztesei­nél végül Összeegyezhetetlenné váltak. Nem egészen egy évvel Potsdam után meg­kezdődött az NSZK kiépítése katonai bástyá­vá a Szovjetunió ellen. Az első nyugatné­met kancellár, Adenauer számára a NATO- tagság (a nyugatnémet állam és a NATO felállításának tárgyalásai egyidejűleg kez­dődtek 1948-ban) politikai célkitűzés volt. Amiként az emlékirataiban lerögzítette: "Számomra az Európa védelmében való német részvétel feltétele volt Németor­szág teljes egyenjogúsága Európa népei között." Adenauernek amerikai támogatással és a nyugatnémet lakosság nagy része elle­nére igen hamar sikerült e célját elérnie. A német függetlenség helyreállításának a kancellár szerint szükséges része volt az NSZK ujrafegyverzése. Az amerikai kormány 1950-ben, tehát ót évvel a potsdami egyezmény megkötése után. hivatalosan javasolta Franciaországnak és Nagybritárnáé­nak az NSZK ujraf elf egy vérzését. A javas­lat a National Security Council által ho­zott, s a Szovjetunió elszigetelését célzó határozat keretében történt. Ekkor azon­ban Franciaország, amely a sokat hangozta­tott szovjet fenyegetésnél is jobban tartott a németek ujrafelfegyverzésétöl, e félel­ménél fogva megbuktatta az NSZK részvé­telével tervezett Európai Védelmi Közös­ség megvalósítását. Párizs 1954-ben adta fel az ellenállását a Nyugat-Európai Unió megalakításakor: az NSZK a NATO tagja lehetett és elnyer­te a saját hadereje felállításának jogát. Bonn ígéretet tett arra, hogy nyugatnémet területen nem fognak gyártani atom-, kémiai­vagy biológiai fegyvereket. Az egyezmény­hez tartozott, hogy az NSZK nem gyárthat nagy hatótávolságú rakétákat, valamint hadihajókat és stratégiai bombázógépe­ket. A Nyugat-Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei a most lezajlott párizsi összejövetelükön úgy döntöttek, hogy az utolsó korlátozások ez év októberében megszűnnek, amennyiben a nyugatnéme­tek arra vonatkozó kérelmet nyújtanak be az Unióhoz. Noha az NSZK kormánya sietett kijelenteni, hogy nem kíván élni az uj lehetőségekkel, nem kétséges, hogy a potsdami egyezményből visszamaradt utolsó korlátozások mindenképpen meg­szűnnek, hiszen a nyugatnémet fegyver- gyártás "felszabadítása" része annak a NATO törekvésnek, hogy az NSZK mint Európa pillére szilárdabbá váljék, Ebben kétségkívül szerepet játszik a nyugat-európai szövetségesek azon óhaja, hogy szükség esetén valamivel jobban határolhassák el magukat a gyakran kiszámíthatatlan amerikai külpolitikától. E törekvéshez viszont szükséges, az, hogy komoly nyugat­európai "védelmi ipar" épüljön ki, amihez nélkülözhetetlen az NSZK részvétele. Egyes kommentárok szerint a Szovjetunió aggodalma a nyugatnémet fegyverkovácsok­kal szemben indokolatlan, hiszen az NSZK eltekint a nukleáris fegyverek gyártásá­tól. Másfelől vitathatatlan, hogy a nyugat­német fegyvergyártás útjában álló utolsó korlátozások megszűnése nyomán az NSZK egy önálló nyugat-európai fegyveres védel­mi rendszerben az eddiginél jóval jelentő­sebb szerephez juthat. S ez a lehetőség nem csupán a Szovjetunió részére nyugta­lanító. Az a szovjet diplomáciai törekvés, amely arra törekszik, hogy megakadályozza a nyugatnémetek korlátlan lehetőségét a konvencionális fegyverek minden meny- nyiségben való gyártásához, nagyon is ért­hető. Nincs itt helyén az a gúnyos megjegy­zés, hogy ez a lehetőség még mindig allergi- kus reakciókat vált ki a Kremlből, hiszen nem csupán a Szovjetunió népei, de egész Europa mérhetetlen árat fizetett már em­beréletben, szenvedésben és pusztulásban a második világháború alatt önmaga túl­zott jóhiszeműségéért! Túlzás lenne az NSZK és Hitler Harma­dik Birodalma közé egyenlőségi jelet tenni, az azonban érthető, ha a békeszeretö em­berek milliói jogos aggodalommal kérde­zik: hosszú távon hová vezethez a potsdami egyezmény utolsó megkötöttségeinek csen­des leépítése, szabad kéz a nyugatnéme­teknek a fegyverkezési iparuk korlátlan felépítéséhez, a volt leigázott népek egyet­értésével és közreműködésével?! HAZAFIASSÁG (Folyt. 1. oldalról) tóttá, hogy az egyépnek nemcsak joga, de kötelessége sajat szivében, lelké- I ben mérlegre tenni azt, hogy kormá­nya igazságos, vagy igazságtalan politi­kát követ-e és ellenezni azt az utóbbi esetben. Szamomra nem a frenetikus zászlólengető az igazi hazafi, hanem a lelkiismeret halk szavara hallpato, azt tisztelő egyen. Minden mds értel­mezés a hatalom vak es vad használa­tához vezet. Amerika es az emberi- ség mast, jobbat vár el tőlünk. _________ TERJESSZE LAPUNKAT! ____ Muomáéan____ Tasnády T Álmos Á potsdami egyezmény csendes leépítése

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents