Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-07-19 / 29. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 19. 1984. Somogyi Sándor ^ SIKLÓVAL A BUDAI VARHEGYRE EGY BÁTOR MAGYAR HÓ BUDAPEST. Múlt év április 23-án szomba­ton délután éppen szabadlábon sétálgatott Kubesch Árpád, 35 éves rovottmultu, bör­tönviselt ember, az Élmunkás téri piacon, amikor észrevette, hogy az egyik Pest vidéki tsz árudájának vezetője a Bulcsu utcára néző irodában a páncélszekrény előtt áll. Gyorsan felmérte a helyzetet; a piac már jórészt kiürült délutánra. Kubesch eldöntötte, hogy megszerzi a páncélszek­rény tartalmát. Felkapott a földről egy betondarabot és csendben belépett az iro­dába. Az áruda vezetőnője még ekkor is a bejáratnak háttal, a páncélszekrény előtt állt. A férfi felemelte a betondarabot és lesújtott. A fejre mért erős ütés ellené­re az asszony nem vesztette el az eszméle­tét. Szembefordult támadójával, majd segítségért kiáltott. Ide a pénzt - kiáltotta Kubesch és újra ütésre emelte a betondarabot. A bolt­vezető nem vesztette el lélekjelenlétét, nő létére bátran nekitámadt a fiatalember­nek. A rabló nem számított ellenállásra. Megpróbálta a súlyos betondarabot az asz- szony fejéhez vágni, majd amikor a dobás célt tévesztett, úgy döntött, hogy jobb, ha eltűnik a helyszínről. Kirohant az iro­dából, balszerencséjére a segélyhívásra már többen a tsz-áruda felé igyekeztek. A rövid támadás látványos autós üldözés­sel ért vé^et. A piacon tartózkodó Kontra József gépkocsijával eredt a menekülő merénylő nyomába és hamarosan elfogta. A helyszínre érkező rendőröknek már köny- nyü dolguk volt, csak a bilincset kellett a tettes csuklójára csatolni. A tsz-áruda vezetőnője könnyebben megsérült. A Pesti/ Központi Kerületi Bíróságon Kubesch Árpádot rablás kísérlete miatt dr. Krajcsy Gábor bú'ntetőtanácsa hatévi fegyházbüntetésre Ítélte és hét évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásától. (ti-as) (A szerkesztő megjegyzése: Engedtessék meg nekünk megkérdezni a Magyar Nemzet­ben megjelent fenti igen érdekes riport írójától, (ti-as) kollégától, hogyan értelme­zi a kifejezést, hogy az áruda vezetőnője NÖ LÉTERE bátran nekitámadt a rabló­nak? Szokatlan fogalom az, hogy Magyar- országon egy nő bátor legyen? Az egri nőkről bizonyára tud (ti-as) kolléga, de a partizán mozgalomban is szép számban voltak nők. Férfi létére bátran bocsána­tot kérhet a kolléga a magyar nőktől, min­den magyar nőtől!) ARATJÁK AZ &SZ1 ÁRPÁT Bacs-Kiskun megyében elsőként a pál- monostorai Keleti Fény Termelőszövet­kezet határában álltak munkába a kom­bájnok. Hamarosan más nagyüzemekben is hozzáfognak a fontos munkához. Békés megyében az ujkigyósi Aranykalász és a vésztói Körösmenti Termelőszövetke­zet osziárpa-tabláin dolgoznak az arató- cseplŐ gépek. Szolnok megyében négy közös gazdaság­ban - a jászboldogházi Aranykalász, a turkevei Vörös Csillag, a mezőtúri Magyar-Mongol Barátság és a kunszent­mártoni Kó'rösmenti Termelőszövetke­zetben - érett aranysárgára, mint a haj­dani parasztemberek mondták, "kasza alá" az őszi árpa. A kunszentmártoni téeszben dolgozó 11 nagyteljesítményű kombájntól naponta majdnem félezer tonna szemet szállítanak a magtárak­ba. A közös gazdaság úgy tervezi, hogy több. mint 400 hektár őszi árpájának a betakarítását öt nap alatt befejezi. Biztosan van olyan olvasó, aki emlékszik még a Várhegy Duna felöli lejtőjén közle­kedett siklóra. Alsó állomása a Clark Adám téren, a felső pedig a Szent György téren volt. A városképbe jól beleülő, érdekes, tetszetős kiképzésé révén tett szert hír­névére. 1870. március 2-án szállított elő­ször utasokat - Pest-Buda polgárainak nagy órÖmere. Építésének gondolata Széchenyi Ödön­től származott és az elképzelést Juraszek Ödön mérnök irányításával 16 hónap alatt valósították meg. A 30 fok emelkedésű pályán, fel- és lemenetben, kabinos kocsik­ban utazhatott a közönség. Az erőforrás egy 30 lóerős gőzgép volt. Érdekesség, hogy fűtéséhez nagy mennyiségben hasz­nálták fel a hivatalok kiselejtezett aktáit. Egy óra alatt 960 főt tudott felszállitani a százméteres utón és ugyanennyit vissza is. A századeleji években többször is felú­jítottak a pályát. 1929-ben indult meg az autóbuszközle­kedés. Ettől kezdve csökkent a sikló utas- forgalma. Szóba került a gőzüzem villamos berendezéssel történő felváltása. A törté­nelem eseményei azonban közbeszóltak és megakadályozták a modernizálás végre­hajtását. A háborús pusztítások következté­ben a pálya, a gépház és a felvonószekré­nyek megsérültek. 1948-49-ben lebontot­ták a még meglévő építményeket, berende­zéseket. Az ezt követő években fontolgat­ták, a Varhegy jobb tömegközlekedése érdekében - a sikló helyén - egy mozgólép­cső építését. Ez az ötlet az idők folyamán többször is felvetődött, de a megvalósítá­sa túlzottan költségesnek bizonyult volna. Az újjáépítés gondolata 1960-ban került megfogalmazásra, a Vár helyreállítási programjának kereteben. Ezután több al­kalommal is nekirugaszkodtak a terv végre­hajtásához, de - különböző okok hatására - nem sikerült elkezdeni a munkálatokat. Négy évvel ezelőtt a Fővárosi Tanács kezdett újra foglalkozni a helyreállítás lehetőségével. 1983 közepére gyorsult fel a tervezőmunka. Célként tűzték ki, hogy a siklót az eredeti formájához lehető­leg legjobban megközelítve, városformáló hatását érvényesítve építsék meg. Az el­készült terv és költségvetés alapján a be­ruházás megközelítőleg 100 millió forint­ba fog kerülni. A munkálatokat ez év máso­dik felében kezdik meg és a jelenlegi el­képzelések szerint 1985. végére kell befe­jezni. Közel 40 év után ismét működni fog a budai Várhegy keleti lejtőjén a sik­ló, a városnak ez az uj színfoltja nemcsak a budapestieknek, hanem az ország egész lakosságának és reméljük, az idelátogatók­nak is a legnagyobb örömére. Elhunyt dr. Hédervári Péter 53 éves korában váratlanul elhunyt Dr. Hédervári Péter, a neves tudományos is­meretterjesztő iró és újságíró. Nevét olvasóink is jól ismerték, hiszen sok cikkét közöltük, de szinte alig van olyan magyar lap, melyben az elmúlt negyed­században ne jelentek volna meg cikkei. Érdeklődésének fő tárgya a csillagászat és a geofizika, ezen belül elsősorban a vulkánok és a földrengések kérdései voltak. Igen sok könyve jelent meg ezekből, a témakö­rökből, cikkeinek számát fölbecsülni is lehetetlen. Emellett két tudományos regényt is irt: ezek idegen nyelven is napvilágot láttak. Ismeretterjesztő munkáját sokoldalú érdeklődés, alaposság, pontosság jellemezte: gyorsasága és szorgalma közmondásos volt. Halálával nagy veszteség érte a hazai ismeretterjesztést. ! Az ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat : í a világ összes országába exportálja \ : : : az Állami Pénzverő i ♦ t ' I : kiváló minőségű nemesfém termékeit: : ♦ EZÜST- ÉS ARANY LÁNCOT, EZÜST- ES ARANYÉKSZERT, ♦ X EZÜST-ÉS ARANY DÍSZTÁRGYAKAT. ♦ ♦ x x KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK AZ ÉRDEKLŐDŐ SZAKCÉGEK RENDELKEZÉSÉRE. ♦ j ARTEX Magyar Külkereskedelmi Vállalat H-1390 Budapest, Postafiók 167 | Telefon: 530-222 Telex: 22-4951__!

Next

/
Thumbnails
Contents