Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-07-19 / 29. szám

Thursday, July 19. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. mim NAPLÓ Ebben a rovatban eddig főleg Manhattan kerülettel és az ott lezajló eseményekkel foglalkoztam. De Manhattan csak egyike a város öt kerületének. Vegyünk most szem­ügyre egy másik kerületet, a Bronxot, egy ottani érdekes jelenséggel kapcsolatban, ami eszünkbe juttatja azt az alapvető te­teit, hogy csupán a változás állandó. Húsz esztendő nem hosszú idő egy város­rész történetében, de ez alatt az idő alatt a Bronx gyöngyszeme, egyik legszebb út­vonala, a Grand Concourse, melyet mint a bronxi Champs Elysées-t emlegetnek, olyan alapvető változáson esett át, amit csupán azok tudnak felmérni, akik e boulevard palotáiban laktak és amelyekből "elmenekültek" az elmúlt két évtizedben. A Grand Concourse öt es fél mérföld hosszú, a 138. utcától északra a Mosholu Parkway-ig terjed. Nemcsak Bronx kerü­let, de a város egyik legszélesebb útvona­la, amelyet keleti és nyugati oldalán gyö­nyörű fák (szil, jávor és tölgy) szegélyez­tek. A járdák mentén mindkét irányban két-két sávos autóút van és mindkét olda­lon szinten fák. A két útvonal között újabb kétsávos autóut van mindkét irányban. Az útvonal menten lévő bérházak európai stílusban (barokk) épültek, a lakások min­den igényt kielégítettek (hálószobák szalo­nok, ebédlők, konyhák tagasak, magas pla­fonnal). Orvosok, tanárok, ügyvédek, kis- és nagykereskedők, jól kereső szakmunká­sok laktak itt a század első évtizedeiben. Számos középület is ékesítette a Grand Concourse-ot, köztük az Andrew Freedman Home, renaissance stílusban, amely a 30-as nagy gazdasági válság idején elszegényedett milliomosok menedékhelyévé vált. A város egyik látványossága volt a Loew's Paradise mozipalota hatalmas átriumával, melyet pálmafák, szökőkutak díszítettek. Négyezer kényelmes ülőhely volt benne. A Bronx Champs Elysées-je nincs többe, vagyis alig lehet ráismerni. Két-harom évtizeddel ezélőtt kezdődött az elvándor­lás, a lakósok a Riverside Drive uj, modern lakóházaiba és a Co-op City, hatalmas település 24-35 emeletes házaiba költöz­tek. A lakók és a városi közegek elhanyagol­ták az épületeket, a fákat, a tisztaságot, letört a közbiztonság, a büntettek elhara­póztak. Tipikus Anne Sayha esete, aki 18 éve lakik itt. Felszerelte lakását betörés elleni készülékkel, három lakatot tett az ajtóra, vasrácsot az ablakokra, de a minap, amikor hazaérkezett, lakását kirabolva találta. Ellopták ékszereit, száz dollár készpénzét és egyéb értékeit. A Paradise mozipalotát átépítették négy külön mozivá, eltűntek a szökőkutak, a pálmafák. A múltban a nyári hőség elöl sokan a túzlétra erkélyén aludtak, amire most már gondolni sem lehet. A fák, melyek az útvonalat díszítették, elvesztették lomb­jaikat, nem nyesik azokat, nem öntözik száraz idő esetén. A múltban tisztán tartott útvonalon most mindenféle hulladék, papír nyújt visszataszító látványt. Ez a vidék is csatlakozott azokhoz, melyeket elhanya­goltak, ahol folyik a kábítószerek adás­vétele, ahol meglazult a közbiztonság. Jónéhány lakó sziszifuszi munkát végez, hogy próbáljon ezen a helyzeten változtat­ni. Ezt azonban csupán a városi, állami és szövetségi kormánysegitséggel tudják elérni. L. I. HAJÓÚT moniEUIDEOBD Az uruguayi biztonsági erők mar elóző este rohamkocsikkal és vízágyúkkal torla­szolták el a Montevideo kikötőjét övező ö'reg városrészbe vezető utakat. A rádió félóránként ismételte a katonai rendszer felszólítását, hogy a lakosok ne közelítsék meg a kikötő körzetét. Ennek ellenére mintegy ötvenezren gyűltek Össze múlt tió 16-án, hogy köszönthessék a tizenegy évi száműzetés után hazatérő Wilson Ferreira Aldunatét, az ország két hagyományos pártja közül a "Blanconak" a vezetőjét. Buenos Airesból, a La Plata torkolatá­nál tizenkét órás hajóutat tett meg Ferreira Aldunate és kíséretében mintegy háromszáz lelkes hive, valamint több, mint száz meghívott újság­író. Az argentin katonai rendszert a múlt év végén felváltó Raul Alfonsin polgári kormányzata egyetértését nyomatékosá­vá még egy hadihajót is küldött a népes csoport biztosítására. Az uruguayi főváros­hoz közeledve azonban a hajót három hely­beli gyorsnaszád vette közre, s partot érve az ellenzéki politikust azonnal őrizetbe vette Montevideo rendőrfőnöke. Wilson Ferreirát helikopteren Trinidad város lak­tanyájába szállították, s ugyancsak eltávo­lították Montevideóból vele érkező fiát, akit a brazil határ közelébe, Paso de los Torosba vittek. Elszórt csoportok tüntetései még hetven­két órán át folytatódtak megszakítás nél­kül az uruguayi fővárosban, ám nem került sor összetűzésekre a kivezényelt biztonsá­gi erőkkel. A "Blanco" vezetősége máris bejelentette, hogy bojkottálni fogja a ka­tonai vezetés áltál beígért novemberi vá­lasztásokat, ha nem bocsátják szabadon a párt fejét, aki egyben elnökjelölt is lenne. Időközben brazil és argentin képviselők, sót Carlos Andre’s Perez korábbi venezuelai elnök is közbenjárt az ellenzéki politikus érdekében. A katonai kormány egyelőre hajthatat­lan. Amikor néhány héttel ezelőtt Wilson Ferreira a nemzetközi sajtó publicitását felhasználva hozta tudomásra, hogy a tábornokok tilalma ellenére visszatér Mon- tevideoba, Gregorio Alvarez megismétel­te a fenyegetést, hogy "az alkotmány el­leni Összeesküvés" vádjával bíróság elé állítják. Ha most valóban megejtik a vizs­gálatot, az egyébként jobbközép beállított­ságúnak számitó ellenzéki politikust még súlyosabb vádakkal is illetik. A tisztek szerint ugyanis a hetvenes években kap­csolatot tartott fenn a Tupamaro gerilla- szervezettel, majd komoly szerepe volt abban, hogy az Egyesült Államok megvon­ta a katonai segélyt a diktatúrától. Az egykori földbirtokos, szenátor, majd az 1971-es, utolsó demokratikus uruguayi elnökválasztás egyik jelöltje ugyanis az 1973. junius 27—í "csendes katonai hatalom- átvételt" követően az amerikai szenátus­ban tett tanúvallomásában a terrorállapo­tokra, a börtönökben alkalmazott kinzási módszerekre irányította a figyelmet. A világlapokban hatalmas visszhangot kiváltó vádbeszéd okozta, hogy a katonai rendszer által politikai jogaitól megfosz­tott tízezer uruguayi közül a tábornokok fő ellenségnek Wilson Ferreirát kiáltot­ták ki. Az argentin belpolitikai fordulat hatására a tisztek taktikázásba kezdtek, néhány hónapja tízévi börtönfogság után ' kiengedték Liber Seregnit, a baloldali Szé­les Front 1971-es elnökjelöltjét, ám a "Blanco" párt vezetőjének nem bocsátottak meg. A tizenegy éves katonai kormányzás mérlege drámai. A világsajtó (a már em­lített tanúvallomás alapján) előbb szerzett tudomást az uruguayi börtönökben folyó kínzásokról, mint az argentin tisztek ke­gyetlenkedéseiről. Az alig több, mint két­millió lakosú dél-amerikai országból mint­egy félmillióan emigráltak, egy részük gazdasági, mások politikai okokból. A pol­gári demokratikus múltja miatt egykor "Dél-Amerika Svájcának" nevezetett Uruguay nemzetközi leértékelődését nem csupán a katonai diktatúra ténye, hanem a rend­kívül súlyos gazdasági válság is okozta. Montevideo külföldi adósságai megközelí­tik az ötmilliárd dollárt, a munkanélküli­ség hivatalosan tizenöt százalék feletti, ám pártatlan becslések szerint valójában harminc százalék körüli. A lakosság elégedetlensége az utóbbi egy évben már több százezres tüntetések­ben is megnyilvánult. Wilson Ferreira haza­térése vízválasztónak látszik: hiszen ha az egyik fél sem enged, akkor a táborno­kok számára nem marad más lehetőség, mint a választások elhalasztása, a katonai rendszer folytatása, ami viszont robba­nást idézhet elő. Ortutay L. Gyula Gyógyulás, üdülés, pihenés a Thermal Hotel Aqua szállodában Hévizén Gyógyszálló, komplett szállodai, gyógyászati, fitness és sportszolgáltatásokkal a hévízi gyógytó szomszédságában Kéthetes (14 éjszakás) ajánlat ARA: 1984. julius 1 és október 1. között US$ 478.- kétágyas szobában, személyenként US$ 110.- egyágyas felár Az ar a következő szolgáltatásokat tartalmazza: teljes vagy félpanzió (félpanzió esetén a fenti árakból US $ 29.- engedmény); diagnosztikai, kontroll és záró orvosi vizsgálat, zárójelentés, valamint a diag­nosztikai vizsgálat alapján összeállított egyéni kúratervben meghatározott kezeléssel; üdülőhelyi dij. Felvilágosítás az Ön utazási irodájában, vagy H-1138. BUDAPEST, Margitsziget Tel. 361 313-546 Telex: 22-6850

Next

/
Thumbnails
Contents