Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-12-13 / 47. szám
Thursday, Dec. 13. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Amerikai-Magyar Bizottság a“Szabadság Szobor" felújítására UNION, N.J. A New Jersey-i Magyar Egyházak és Egyesületek képviselőinek gyűlésén november 14-én a Rahway-i Amerikai- Magyar Polgári Kor termében megalakult az "Egyesült Amerikai-Magyar Bizottság a Szabadság Szobor és Ellis-sziget Felújítására" és a mintegy 230 millió dolláros költség kiadásoknak a fedezésére. A Szabadság Szobor és Ellis-sziget első állomáshelye volt azoknak a bevándorlóknak, akik itt akarták megtalálni a szabadság otthonát az Uj Világban. A gyűlést a Nyolcadik Törzs Alapítvány képviseletében tartotta a jelenlévő érdeklődést tanúsító képviselő csoport. Az alapító bizottság résztvevői a következők: az Amerikai Magyar Református Egyesület helyi képviselői, az Amerikai Magyar Református Egyház helyi képviselői, a Keleti Egyházmegye Presbiteri Szövetsége, a Perth Amboy-i és Linden-i Magyar Református Egyházak, az Irvington-i Magyar Romai Katolikus Egyház, a Rahway-i Amerikai-Magyar Polgári Kör, az Amerikai-Magyar Szépmives Czéh, a Rákóczi Alapítvány es a Nyolcadik Törzs New Jersey-i képviselői. A keleti partok számos magyar egyhaza es egyesülete szintén értesítettek érdeklődésükről és a segítő munkába való bekapcsolódásukról. "Az Egyesült Amerikai-Magyar Bizottság a Szabadság Szobor és Ellis-sziget Felújítására" - mondotta Ruszkay László, a Rahway-i Amerikai-Magyar Polgári Kór elnöke -, nyitva áll minden Magyar Egyház és Egyesület részére nemcsak New Jerseyben, de egész Amerikában. Mi, akik időt és fáradságot szenteltünk jelenlétünkkel, csak azért vagyunk itt, hogy megalakítsuk e bizottságot, de szándékunk, hogy segítő készségünket felkarolja az amerikai összmagyarság és kifejezésre jusson, hogy mi is értéknek tartjuk e történelmi helyeket és felsorakozunk a többi nemzetiségek melle, amikor e nemes cél,segítséget kíván." A gyűlés résztvevői ezekután megválasztották a bizottság ideiglenes tagjait, mely a későbbiekben becsatlakozó csoportok képviselőivel kibövittetik. Elnök: Ruszkay László, a Rahway-i Amerikai-Magyar Polgári Kór elnöke, alelnök: Nt. Törők István, a Perth Amboy-i Magyar Református Egyház lelkipásztora, jegyzo-pénztáros: Hunyadi Piroska, ismeretterjesztő és védnök: Pulitzer Pál. Kéréssel fordulunk az amerikai magyar egyházak es egyesületek képviselőihez és tagjaihoz, hogy csatlakozzanak sorainkhoz. Bővebb felvilágosításért Írjunk az Egyesült Amerikai-Magyar Bizottság a Szabadság Szobor és Ellis-sziget Felújítására címen, P.O. Box 2203, Union, New Jersey, 07083. WASHINGTON, D.C. A Környezet Védelmi Hivatal megtagadta New York, Pennsylvania és Maine államok azon kérését, hogy lépéseket tegyen az ország közép-nyugati államaiban működő vegyigyárak dioxinkiszivár- gásának korlátozására. - " • -k'. — ’'•ib Csillag András PULITZER ÉS A SZABADSÁG-SZOBOR A sajtó nemrég adta hírül, hogy felavatásának századik évfordulójára korszerűsítik a New York-i Szabadság-szobrot. A kinyújtott karjával fáklyát, másik kezével a Függetlenségi Nyilatkozatot tartó, heroikus nőalak a világ legnagyobb méretű szoboralkotásai közé tartozik. Alkotója rézlemezekből domborította arra az acélvázra, amelyet a párizsi Eiffel-iroda tervezett. Az eredetileg "Világot megvilágositó szabadság" címet viselő szobor létrehozásának gondolata Laboulaye francia történésztől származik, ó még 1865-ben felvetette, hogy az amerikai függetlenség kivívásának századik évfordulója alkalmából franciáknak es amerikaiaknak közösen emlékművet kellene majd állítani a függetlenségi háborúban vállalt hajdani szövetségük emlékére. A javaslat Frederic Auguste Bartholdi (1834-1904) fiatal, de már akkor hires francia szobrászt ihlette meg. A Francia-Amerikai Társaság még be sem fejezte a gyűjtést, ó nyomban hozzálátott a hatalmas fémalak elkészítéséhez, mely a párizsiak nagy csodálkozására fokról fokra emelkedett a magasba, messze a szobrász műtermének epülete föle növekedve. A francia nép által az Egyesült Államoknak ajándékozott hires szobor felállítása a műit század nyolcvanas éveiben közel sem ment olyan egyszerűen, mint azt gondolnánk. Bartholdi alkotása igen nehéz helyzet elé állította az amerikaiakat. A negyvenhat méter magas, kétszázhuszonöt tonna súlyú, monumentális istennöalak elhelyezése megfelelő előkészítést igényelt volna. Rendelkezésre állt ugyan bizonyos összeg az alap lerakásához, de a hatóságok sehogyan sem tudták előteremteni a hiányzó pénzt a szobor arányaihoz méltó, dekorativ talapzat megépítéséhez. Ily módon a műalkotás felállítása elég hosszú ideig elhúzódott, s már-már veszélyben forgott. Huszonégy esztendeje élt már ekkor Amerikában Joseph Pulitzer f(1847—1911) a makói születésű, később világhírű lapkiadó, aki mint a modern újságírás úttörője és a Pulitzer dij alapítója vonult be az egyetemes sajtótörténetbe. Előzőleg részt vett a Lincoln féle polgárháborúban, majd lapjai, a St. Louis Post-Dispatch és^a New York-i World réven ekkor már országszerte ismert személyiség volt. Jelentős közéleti tapasztalatokkal rendelkezett: demokrata párti politikus volt, az Egyesült Államok kongresszusában az első magyarországi születésű képviselő. Hírnevét, s vele együtt hatalmas vagyonát nagy példányszámú napilapjainak köszönhette, melyeket a társadalmi igazsagtalansagok, a korrupció, a monopóliumok elleni bátor hangvételű kiállás jellemr zett. Amikor Pulitzer tudomást szerzett arról, hogy miért késlekedik a Szabadság-szobor felállítása, lapjai utján hazafias összefogásra hívta fel polgártársait. A World vezércikkében 1885. március 16-án igy buzdított közadakozásra: "Helyrehozhatatlan szégyen volna New York városára és az amerikai köztársaságra nézve, hogy Franciaország elküldi nekünk pompás ajándékát, mi pedig még egy talapzatot sem tudunk biztosítani számára... Adjanak, még ha keveset is! Küldjék el nekünk adományaikat! Mi összegyűjtjük és gondoskodunk róla, hogy a célnak megfelelően használják fel. Minden adományozó nevet kbzzétesszük, bármily keveset is ad." A World hivó szavára szazegyezer dollár gyűlt össze néhány hónap alatt. Az Összeghez természetesen maga az "ujságkirály" is hozzájárult, lehetővé téve ezzel a különleges talapzat megépítését. * • DEARBORN, Mich. A Ford Autó Vállalat 100 millió dolláros befektetéssel gyárat épit Brazíliában, melyben kis teherautókat gyártanak majd az Egyesült Államok részere. # LANCASTER, Pa. Az Anchor Hocking Corporation lezárja helyi üzemét. 500 munkás veszíti el munkáját. • WASHINGTON, D.C. Állandóan emelkedik a lopott autók száma. Ez évben több, mint egy millió autót raboltak el, melyeknek értéke 3.5 billió dollárt tesz ki. Szervezett bandák egész sora foglalkozik autórablással. SAN ^ ANTONIO, Tex. Egy görög pilóta felesége ót gyermeket szült; két fiút és három leányt; súlyuk 1.3 és 1.10 font kÖ~
