Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-12-06 / 46. szám
Thursday, Dec. 6. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Newsweek Gyilkos robotok PÉNZ-KÖZGAZDASÁG DRAGA GYERMEK Érdekes felmerést eszközölt a Cornell Egyetem a gyermeknevelés mai költségeiről. Megállapításuk megérdemli fiatal szülők, tehát idősebb olvasóink esetében gyermekeik és unokáik figyelmét. Az egyetem szerint egy városban élő családnak az ország észak-keleti részében 1980-as értékű $-okban számítva $73.491-be fog kerülni gyermekük 18 éves korig való felnevelése, eltartása, iskoláztatása. Ebbe azonban nincs beleszámítva az átlag 2.000 dollárrá menő szülési költség a kórházban. Ha tekintetbe vesszük az elvárható évi 896-os költségemelkedést, akkor a fenti összeg $145.000-re fog emelkedni. Ebbe még nincs beleszámítva az anya jövedelem- vesztesége. Ha az anya a gyermek 14 éves koráig otthonmarad és a szülés előtt átlag $5.60-as órabérért dolgozott, akkor a család 45.355 dollár jövedelemtől esett el. A gyermeknevelési költség ez esetben 190.000 dollárra tehető. Amikor tehát egy anya "drága gyermekemének szólítja fiait, leányait, akkor e szónak több, mint egy jelentősége van. Fizetésemelés. Ha a kedves olvasó vagy családjának fiatalabb tagjai viszonylag biztos állásban vannak, akkor az ünnepek előtti időszak az, amikor a legtöbb eséllyel lehetséges, vagy tanácsos fizetésemelést kérni a főnöktől. Ezt tanácsolja a Drake, Beam, Morin neves new yorki állásközvetítő cég, amelynek széles tapasztalata van ilyen ügyekben. Ez a cég ugyanis csak olyan állásokat közvetít, amelyek 25.000 dollártól évi 250.000-ig terjedő fizetéssel járnak. Fizetésemelési interjúra jól felkészülten kell menni. Készítsünk listát arról, hogy mit követelünk készpénzben, "fringe" juttatásokban (vakáció, penzió, stb.). Döntsük el magunkban, mi a legkisebb fizetésemelés, amit elfogadunk. Színház HA NEVETNI AKARUNK A színházjegyek túl magas ára miatt ritkán van alkalmunk színházba menni. A T.D.F. segítségével sikerült jegyet vásárolni, leszállított áron, a Belasco Színházba (111 W 44 St.) és megtekinteni a hires olasz drámairó, Dario Fo "Accidental Death of an Anarchist" cimü színdarabját. Az eredeti szöveget szellemesen átformálta és "amerikanizálta" Richard Nelson. A főszerepet Jonathan Pryce, angol színész alakítja briliánsán. Az iró lerántja a leplet az olasz törvények végrehajtó szerveinek visszásságairól és bemutatja az amerikai politikai pártok és vezetők (főleg Reagan elnök) "hiányosságait." # Jonathan Pryce nagyon nehéz szerepet hallatlan tehetséggel tölti be. Először egy örültekházából kiszabadult embert, majd a Legfelsőbb Bíróság egy tágját, végül egy érseket alakit. Az első perctől az utolsóig egyik mulatságos jelenet követi a másikat. Ha nevetni akarunk es szellemes színdarabot látni, vegyünk jegyet a Belasco Színházba es nézzük meg Dario Fo színdarabját. L. I. Még 1951-ben megjelent sci-fi regényében, az Én, a robot cimü munkájában Isaac Asimov meghirdette a robotika immár híressé vált három törvényét, amelyek közül a legfontosabb megtiltja a robotoknak emberek megsebesitését. Még csak a közelmúltban kezdődött a robotok igazi forradalma, de már majdnem biztos, hogy rövidesen megszegik Asimov törvényét. Az ipari robotok máris több balesetet és halálesetet okoztak. S most már azon dolgoznak, hogy mind katonai, mint pedig kereskedelmi területeken olyan robotokat fejlesszenek ki, amelyek képesek szándékosan embert ölni. Nemrég készült el egy ilyen gép prototípusa: a Prowler, gyártója: Robot Defense Systems of Thornton (RDS). A Prowler (Programmable Robot Observer With Logical Enemy Response = programozható robot megfigyelő logikus reagálással az ellenségre) miniatűr tankra emlékeztető robot. Végső formájában a robotot felszerelik mikro-számitógépekkel, távolsági szenzorokkal, mesterséges intelligenciát programoznak bele, ami lehetővé teszi számára, hogy járörozzön egy bizonyos területen (igy egy katonai támaszponton vagy egy repülőtéren), és azonosítsa az illetéktelen behatolókat. A vevők határozzák meg konkrétan, hogy milyen érzékelőket és fegyvereket akarnak, és azt is, hogy a robotnak szüksége lesz-e emberi engedélyre (egy távoli ellenőrző állomásról, mielőtt tüzet nyitna). A Prowler prototípust két M/60-as gépfegyverrel és egy gránátvetövel szerelték fel. "Az Egyesült Államokban nem tervezzük a Prowler felfegyverzését halált hozó fegyverekkel - mondotta Walt Lee, az RDS piackutatója. - Amennyiben azonban ez mégis bekövetkezne, mindig szükség lenne emberi közreműködésre a fegyverek aktivizálásához. De vannak országok, amelyekben nincsenek ilyen politikai vagy morális fenntartások." Christy Peake, az RDS elnöke felvetette, hogy a felfegyverzett robotok "ideálisak olajvezetékek, légi támaszpontok, paloták védelmére, amennyiben a védelem egyébként nem kielégítő." A Bechtel National nagy nemzetközi épitovállalat már felkínálta az RDS-robotok felhasználását egy meg nem nevezett közel-keleti ország biztonsági berendezései között. Peake megemlítette azt is, hogy egy királyi család abban a körzetben 4 millió dolláros robotvásárlást fontolgat. Érdeklődött a robotok iránt az RDS-nel Irán és Irak is. A Bechtel Natonal a költségek miatt (robotonként 200.000 dollár körüli összeg) egyelőre még nem állította be az első RDS- robotját, de Don Davis, a vállalat biztonsági szakértője elengedhetetlen szükség- szerűségnek tartja robotőrök felhasznála- * sát. "Az Ösztönző tényező nálunk egy 24 órás őrségállás költsége - mondotta Davis- ami évi 300.000 dollárt is kitehet képzett katonai felkészültségű őrök esetében. Hosz- szü távon a robot olcsóbb, nem unja el magát, nem magányos, és nem alszik el. Ezen túlmenően: a robot mindig azt csinálja, amit mondanak neki." Davis figyelmeztetett arra, hogy a biztonsági robotok még viszonylag egyszerű szerkezetek, a legjobb esetben korlátozott instrukciók követésére alkalmasak, és lehetőleg nem szabad halált hozó fegyverekkel felszerelni őket. De mostani formájukban is hasznosnak bizonyulhatnak a robot- Őrök. Idén ősszel a Denning Mobile Robotics Woburnban kipróbál egy robot-börtonőrt, amely a börtönfolyósókat járja éjszaka, és felderíti az illetéktelenül ott tartózkodó rabokat, leállítja őket, azután értesíti az őröket. Benjamin Wellington, a Denning marketing elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy hasznosan alkalmazzák majd a robotokat az iparban, igy például áruházak és gyártelepek ellenőrzésére. Kétségbe vonta viszont, hogy valaha is felfegyvereznék Denning robotjait. "A katonaságnál, ha valaki rossz helyen tartózkodik és lelövik, hát akkor lelövik. De nem lehet ezt ennyivel elintézni valamelyik áruháznál." Időközben nagy lendületet kapott a harctéri katonai robotok kifejlesztése. A szárazföldi hadsereg 1985-ös költségvetésében majdnem 8 millió dollárt kért egy "önálló szárazföldi jármű" kifejlesztésére- egy tankszeré robotra, amely képes nyílt harctéren manőverezni saját komputeri- zált "intelligenciájának" felhasználásával. A teljesen felszerelt prototípus előreláthatólag 1988-ra készül el. Májusban a Defence Advanced Research Projects Agency (DARPA) ajánlatokat kért a Martin Mariettától, az FMC-töl és a General Dynamicstól egy hasonló gép készítésére, amely azután a nagyszabású hadászati kompúterprogram részét képezné. Takács Lajos: Uj fegyver utonállóknak Amióta az emberiség történelmet ir és rendezett társadalmi formák között él, egyik legfőbb problémája a közbiztonság fenntartása. Amikor az észak-amerikai kontinens még az úgynevezett vadnyugat korát élte, az emberek kénytelenek voltak az oldalukon fegyvert viselni biztonságuk érdekében. De az sem volt biztonságos, hiszen nemcsak a becsületes ember oldalán lógott a fegyver, hanem a gazemberén is; a bevándorlók között akadt szép számmal kalandor és gonosztevő, aki pénzért, aranyért, földért gondolkodás és lelkiis- meretfurdalás nélkül embertársai életére tört. Később a nyílt fegyverviselést betiltották, de nem azért, mintha a gyilkosok elfogytak volna, hanem azért, mert egyedülállóan kirívó volt az egész világon és a szervezett rendőrség is elég erős volt ahhoz, hogy szembeszálljon az alvilággal. Az emberek tehát a zsebben hordhatták tovább a revolvert, ugyanígy az alvilág is. Az utóbbi időben már csak regisztrált fegyvertartás lehetséges, de a fegyver a házból nem vihető ki és még házon belül sem használható, azonkívül a hatóságok megnehezítették a fegyvervásárlást. Az alvilág azonban még igy is beszerzi a maga szükségletét és nem tartja otthon, hanem magával viszi és használja. Legutóbb azonban egy olyan találmányt adott a modern technika az idáig egyéni védelmet nem élvező polgárság kezébe, amely - hála egy, vagy talán több lángelme együttes munkájának - hatékony védelmet nyújt a támadók ellen. Ezt az önvédelmi eszközt -, melyet több államban már a rendőrség is használ - Stunderbolt név alatt hozták forgalomba. Ez az elektromos szörny, amely a tenyérben elfér, 64000 (folytatás a 8. oldalon)
