Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-22 / 44. szám

Thursday, Nov. 22. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11. Illyés Gyula: a fi PuAqták Úgynevezett művészi képzelőerőmet gyermekkoromban először a káromkodások foglalkoztatták s tán nevelték is. Elcsodál­koztam a találó megfigyeléseken, a merész képzettársításokon s azon a valóban művészi tulajdonságon, melyet a költészettanban képalkotásnak neveznek. Filozófiai disszer­tációul, jóelöre, a káromkodás lélektanára készültem. A jelzőkN dús torlódása, majd hirtelen kió’mlése, a kó'rmondatok lüktetése bizonyos törvényszerű szerkesztési módra es ritmus­ra enged következtetni. A rögtönzés, amely­hez kétségtelenül rendkívüli gc ntíolatgaz- dagság és valami örökölt, mindenkiben mindig kész ihlet szükséges, vogul nyelvrokonaink költészetét juttatja eszünkbe, melynek, mint tudjuk, legfőbb jellege ugyancsak a rögtönzés: az éneklő közvetlenül saját érzelmét, vagy kalandját, egy utazás vagy medvenyázás történetet önti dalba a gondolatritmus és a refrénképzés általános szabályainak betartásával. Az ő művészi kifejezöképességükhó'z hasonlítható s igjy rokonságunknak bizonyára egyik lelki bizonyítéka a pusztaiak néha szintén elég hosszú, de sohasem egyhangú átkozódó tehetsége. Nehezen viselem el, mert nyegleségnek érzem (s tehetségtelennek) a tanult emberek káromkodását. A pusztaiaké nem egyszer megállított. Még humort is felfedeztem bennük. Kétségtelen, hegy ritka művészi érték csapott itt ki rendes medréből s posvá­nyosodott el a trágárság szittyáiban, a népköltészet egyik műfaja ez. Vagy valami ősi vallásos érzület korcs maradványa? Valami kétségbeesett, az egek ellen csak haragot tápláló nép vallásáé? Imát nehezen, de káromkodást az egyház valamennyi szentjére kapásból minden pusztai kivág. Micsoda elfojtott szörnyű indulat sipoltat- ja szépeit ezekben az átkokban? Mi feszül a lelkekben, melyek csak végletekben tudRak megnyilatkozni, ázsiai édességé becézés- ben és ázsiai tajtékozásu varázsszavakban? A szerelmesek violát, gyöngyöt és galambot emlegetnek, majd a pusztulásnak olyan módjait, melyeket leírni sem lehet. A virág­illatnak és a rothadó test büzér.ek micsoda keveredése ez? Az anyatejjel szívják maguk­ba. Sokáig ezzel vigasztaltam magam, hogy mindez a nyelv romlása, nem a léleké. Hogy a fogalmaknak egyszerűen csak más elnevezésük van. Hogy a cselédasszony, mikor az odaillő, halk "ejnye" helyett gyer­mekére azt üvölti, hegy fusson ki a szemed, vagy a francok egyek szét a beledet - mindez csak más kifejezés, ezt hittem. De a harag pírja, amely ilyenkor elönti az asszony arcát s az ütés, mely a gyermekre lesújt, azt bizonyítja, hogy az átoknak gyökerei var nak, a szívből jön. S mire következtessek, ha elgondolom, hogy minden szavuk, minden mondatuk káromkodással vegyül, hogy ha gondolatuk van, az agy különös invokáció gyanánt legelőször is egy átkot lök ki s azzal tölti be azokat a kis beszédszüneteket is, mikor a szellem egy pillanatra megáll? A feljebbvalók előtt ugy-ahogy ismernek határt. Hogy egymásközt érzik magukat, azt egy-egy vaskos odamondással jelzik. folytatjuk A hetven-nyolcvan éves embereknek foko­zott mértékben mozoghat a szája, nyelve vagy arcának egy része. Öregkori epilepszia is elő­fordul, noha ez a betegség az, élet bármelyik szakaszában sok gondot okozhat. Daganat, az erekben lejátszódó folyamat, meszesedés, trau­ma vagy gyulladás következménye lehet. Okát minden esetben intézményesen kell kivizsgál- ni. Gyakori az idegzsába, különösen a három- osztatú ideg (trigeminus) gyulladása, amelynek oka ismeretlen. Ezt a rövid ideig tartó egyol­dali, rendkívül erős fájdalommal járó roha­mot néha nyomás is kiválthatja. Vizsgálatkor nem észlelhető kiesés. Fogfájás is okozhat arc­fájást, fültö körüli érzékenységet. Ritkábban a halántéki ütőér gyulladása is előfordul. ■ A fejfájás nem jellemző az öregkorra, ezért ilyenkor mindig valamilyen szervi bántalom- ra kell gondolnunk, jóllehet egyes lelki fo­lyamatoknak (például a depressziónak) is a kí­sérője lehet. A vírusos övsömörös gyulladás után is sok­szor visszamaradhat idegzsába. Leginkább a borda közötti idegek jönnek gyulladásba. A deréki, illetve nyaktájéki idegzsába inkább a középkorúak betegsége. Ha idősebb korban je­lentkezik, a csigolyák degenerációs vagy daga­natos megbetegedésére kell gondolnunk. Törések ugyancsak gyakran fordulnak elő öregkorban, mert csontritkulás lép fel azokon a helyeken, ahol nagyobb mennyiségben van a szivacsos állomány, mint például a combcsont, a felkar és a sípcsont felső végén, az. alkar­csont alsó végén, a gerincoszlop csigolyáiban. Ezzel magyarázható, miért törik el olyan sok öreg embernek a combnyaka, illetve annak felső vége. Jellemző ezekre a törésekre, hogy egy egyszerű esés után is bekövetkezhetnek. Sajnos, végzetesek lehetnek, mert nagyon ne­hezen gyógyulnak, ágyhoz kötik a beteget és sok szövődménnyel járnak. Ezért a beteget, amennyiben általános egészségi állapota meg­engedi, meg kell operálni. Annál is inkább, meri egy héttel a műiét után már járhat man­kóval. Olykor az esetleges rizikót is érdemes vállalni,' ha tudjuk, hogy a beteg felépülési esélyei minimálisak, s szinte biztosra vehető, hogy meghal. Különben törés esetén belső rögzítést al­kalmaznak. Ez elkerülhetetlen, mert — mint már említettük — idősebb korban legyengül a csontok szilárdsága, a forradási folyanynok pedig lelassulnak és nem járnak a kívánt ered­ménnyel. Elég gyakran fordulnak elő a gerincvelő de­generációs folyamataiból eredő megbetegedé­sek különböző izombántalmakkal, amelyek né­ha sorvadással járnak. Az agyidegek megbete­gedései is elég gyakoriak. Például gyakori az arcideg bénulása, amelyet a laikusok sok eset­ben agyvérzéses bénulásnak tartanak. Szédülést sok minden kiválthat: meszese­dés, a,belső fülben vagy a nyúltagyban végbe­menő kóros folyamat. Több ideg egyidejű gyul­ladása inkább az alsó végtagokban szokott elő­fordulni, de egyes betegségek (cuíwrbaj, húgy- vérűség, daganat vagy mérgezés stb.) kísérője is lehet. A kisebb méretű agysorvadás élettani je­lenség idősebb korban. Levegőbefújásos vagy komputeres módszerrel és EEG-vel mutatha­tó ki. Általános agysorvadást — egyebek között — vízfejűség is.kiválthat, amely meghatározott lelki tünetekkel és fejfájással jár, s amelynek fokozódó tendenciája van. A központi ideg- rendszer megbetegedései minden korban elő­fordulhatnak, de idősebbek körében gyakorib­bak. Sok az elsődleges daganatok száma, de a másodlagosaké is. Fejfájás, epilepsziás roham, jellemváltozás, a reagáló képesség megválto­zása, aluszékonyság, gócfertőzés, beszédkiesés és egyéb bénulás jellemzi. AZ ANYANYELVI MOZGALOMRÓL (folytatás a 8. oldalról) 1985-ben - valószínűleg augusztusban, Veszprémben - kerül megrendezésre az ötödik Anyanyelvi Konferencia. Ennek két központi témája lesz: 1.) Különböző egyhazak külföldön és ezekkel a kapcsola­tok fejlesztése. Hogyan, milyen módon tehetünk közösen többet? 2.) A klasszikus magyar irodalmat hogyan lehetne felhasz­nálni a külföldi magyarság erősítésében? Imre Samu professzor hosszú és értékes előadását igy foglalta össze:- Szerte a nagyvilágban nagy az érdeklő­dés a magyar nyelv és kultúra iránt. Több országban középfokú oktatás is folyik.- A pedagógusok száma évröl-evre emel­kedik.- A hétvégi iskolák száma megsokszoro­zódott.- Megerősödtek a kapcsolatok az iskolák­kal és az egyesületekkel.- Magyarországról sokan járják a nagy­világot. A magyar kultúrának jó követei tesznek körutazásokat. Ezen személyek közül kiemelkedik Czine Mihály.- A táncoktatás terén is nagy a fejlődés, megnőtt az érdeklődési- A Nyelvünk és Kulturánk-ban többszáz nyugati szerző, mintegy száz költő publi­kál.- 1982-ben 86 egyetemen folyt felsőfokú magyar oktatás. Természetesen szép számmal vannak, akik nem egyeznek Anyanyelvi Mozgalmunk­kal. De annyit elértünk, hogy "ők is jobban akarnak nyelvet oktatni és a magyar kul­túrát terjeszteni." Tankönyveinket pl. Xerox- óljuk, - fejezte be előadását Imre Samu professzor. LÓrinczy István. Móricz Zsigmond van táltos ázott hegedűvel mélyhúron játszik egy paraszti dalt Rózsa Sándor a lovát ugratja az Ég sáros a puszta kihalt a háború szemei egy kislány hajára bádogfejü szörny ült veres szemeiben a csillagok térképe űrlángszórók és megégett hajnalok s egy neutronbombán a megcsonkított béke TERJESSZE LAPUNKAT folytatjuk C%éstSe<E Az öregedés és annak velejárói A pr ÜDVÖZÖLJE % & KARÁCSONY ÉS UJ ÉV alkal­mával rokonait és barátait az '»vr fy USA-ban és Magyarországon. Küldje be üdvözletét az alanti * * szelvényen december 10-ig. * , * * Név: ............................................... í * Cim: .............................................. * <5 • * $ •••••••••••• *X' * I * * ' * • * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Next

/
Thumbnails
Contents