Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-11-22 / 44. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 22. 1984. GŐcze Tibor: AZ ANYANYELVI MOZGALOMRÓL BUDAPEST. A Hazafias Népfront VI. kér. helyiségében Imre Samu ^professzor, főszerkesztő, a MVSZ elnökségi tagja előadást tartott az Anyanyelvi Mozgalom fejlődéséről, az elmúlt 15 évről. Előadását az Észak- Amerikai Baráti Kör rendezte. Bevezetőjében vázolta, hogy a korábbi magyar kormányok hogyan viselkedtek az emigrációval. Egységesen szinte 'leírták' a magyar emigrációt. Anyanyelvűk megtartásához nem kaptak segítséget. A szocialista Magyarország részéről más megközelítésbe helyezték ezt a kérdést. Érdemi változás 1960-ban történt, hazai és külföldi magyarok közreműködésével. Magyarországon Illyés Gyula, Kodály Zoltán, Váci Mihály es mások összeültek és leszögezték: vannak kötelességeink, hogy a külföldi magyarság megtarthassa nyelvét es kultúráját. Dr. Nagy Károly professzor (USA) egy írásos felmérést készített, amelyben felvázolta, hogy milyen hétvégi magyar nyelvű iskolák működnek. Majd Váci Mihály kb. 1969-ben a Népszabadságban "Oldott kéve" címmel foglalkozott az emigrációval. Mindezek igen nagy visszhangot váltottak ki. így jött létre az Anyanyelvi Konferenciák gondolata. Az első 1970-ben volt Debrecenben, 11 országból jöttek részvételével. Előkészítése is erdekes volt, mert - "mi nem tudtuk" - hogyan mehetünk tovább? Akiknek ez a mozgalom nem imponált, azt mondták: 'disszidens konferenciát' rendeztek Debrecenben. A résztvevők megállapodtak abban: "ne azt keressük, ami szétválaszt, hanem, ami összeköt bennünket." Ez pedig a magyar nyelv és a kultúra. A legfontosabb tennivalónak a magyar nyelv- oktatás körülményeit tekintettük, vagyis a feltételek megteremtését. A második konferenciára 1973-ban Szombathelyen került sor. Itt már láttuk, hogy nem helyes, hacsak a nyelvoktatás témájával törődünk. Ezt össze kell kötni a kul- türházi munkával és itt jött be a néptánc tanításának gondolata. 1977-ben Budapesten került megrendezésre a negyedik Anyanyelvi Konferencia, amelyen száznál többen vettek részt. Jelen volt három szocialista ország küldöttsége is. Előtérbe került a kétnyelvűség, a kettős kultúra megtartása és ápolása. Mert közben kiderült az is, hogy számos ország - közöttük Svédország, Kanada, Ausztrália és az USA - nem a beolvasztást tűzte ki célul. Pécsett 1981-ben a negyedik konferenciának 140 résztvevője volt. Ezen újabb problémák merültek fel: "Mi történjék azokkal, akik semmit sem tudnak magyarul?" Az első konferencia feladata a nyelvtudás segítése céljából, tankönyvek készítése volt külföldiek közreműködésével. így az óvodás korúak számára megjelent a Tarka lepke, továbbá a nagyobbaknak "Hogy mondjuk helyesen?", és "Beszéljünk magyarul" c. tankönyvek. Ezeket játékos és dalos könyveket negyrészt Magyarországon Írták.' 1971-ben a Balaton mellett létrejött a nyári Nyelvi Tábor, ahol évente 250 gyerek vesz részt; eddig összesen több, mint kétezren vették igénybe. Később létrejött a Sárospataki Nyári Kollégium. Először 8-10 fővel indult, ma már 60-80 főre emelkedett. Itt alápos ismeretekre tehetnek szert a hallgatók, az előadásokat két nyelven tartják. Először nagy gond volt a pedagógusok kérdése, de ez is megoldódott. Svédországból sokan jelentkeztek. Időközben nagy erővel megindult a tánccsoportok szervezése. A tánccsoport egyenlő a nemzetközi nyelvvel. Ezen mozgalmunkba nemcsak magyar származásúak is bekapcsolódtak. Külföldi csoportoknak Néptánc Fesztivált rendeztünk. 1981-ben a jobbak már a magyarországi csoportokkal is felvették a versenyt, de legtöbben közepesen, de kitünően táncoltak. Még Debrecenben határozták el, hogy rendszeres folyóiratot jelentetünk meg. így került sor az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének kereten belül a "Nyelvünk és Kultúránk" c. folyóirat negyed- évenkénti megjelentetésére. Az első 20 oldalon 500 példányban készült, ma már 1700-1800 példányban jelenik meg. A szerkesztő bizottság tagjai legnagyobbrészt külföldiek. Megjelentetünk cikkgyűjteményt is "Nyelvünk és Kultúránk a Nagyvilágban" címmel. (folytatás all. oldalon) Hírek, események Magyarországról - angolul ANGOL NYELVŰ FOLYÓIRATAINKAT AJÁNLJUK! HUNGARIAN DIGEST E kiadványunk kéthavonta jelenik meg. A Magyarországon megjelenő irodalmi, gazdasági és politikai folyóiratokból kozol válogatást. Eves előfizetési dija: 6.- doUár Megjelenik francia nyelven is! THE NEW HUNGARIAN QUARTERLY Negyedévente megjelenő folyóirat, amely Magyarország életével ismerteti meg az olvasót, irodalmi, politikai és művészeti témájú cikkeken keresztül. Színes reprodukciókat is közöl, melyek a magyar festőmüvészetet mutatják be. Éves előfizetési dija: 13.50 doUar HUNGARIAN BOOK REVIEW H Tb* and «fee in Pöíic H Tfes Wmiá FIM ~ Hl O» Kang**?’* Kewwmic Híbífens 'ixs&if íiavtM H Sáeáot »í Cmmte Umamy Hl l'sfckim» «f th# Meammk MkMmr — Avfrjt H Hmm* in tfokUpe*» — ÍM?4 vy Hl *«wjf and Pro«: ~ -tévé«, 'ftft&f*, £íj«:;í» »r, í&mM' voj,. XXVm n?» 5»m*>*mxc A magyar könyvkiadók negyedévente megjelenő folyóirata, mely az érdeklődőket tájékoztatja a Magyarországon kiadott könyvekről. Rövid cikkekben összefoglalót közöl az érdekesebb kiadványokról. Éves előfizetési dija: 6.- dollár Megjelenik francia és nemet nyelven is! KURiCURA Ha felkeltettük érdeklődését, W kérjük H;;> ■ forduljon az Vs I I AMERIKAI MAGYAR SZÓ I szerkesztőségéhez HM £ vagy közvetlenül vállalatunkhoz; B KULTÚRA Magvar Külkereskedelmi Vállalat H-l 339 Budapest P.O.B. 149 Hggri|
