Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-11-08 / 42. szám
AMERIKAI Vol. XXXVIII. No. 42. Thursday, Nov. 8. 1984. ARA: 30 cent VÁLSÁG INDIÁBAN Indira Gandhi egyike volt korunk kiemelkedő politikai személyiségeinek. Követve apja, Nehru példáját, erős kezekkel vezette nemzetét, a 750 milliós lakosságú Indiát, a világ legnépesebb demokráciáját a függetlenség és a gazdasági fejlődés utján. Fontos tényező volt a nemzetközi békemozgalomban, köztiszteletben álló szószólója a gyarmati sorból felemelkedett és a fejlődés lassú, gyakran göröngyös útjára lépett országoknak, az el-nem-k‘ótelezett államoknak, az úgynevezett "harmadik világ"-nak. A világpolitikában az államok békés egymás mellett élésének hive volt és nem csatlakozott azokhoz, akik a Szovjetuniót "gonosz birodalom"-nak tekintik. Eme állásfoglalása sok ellenséget szerzett neki a volt gyarmatosító államokban, épp úgy, mint az uj gyarmatosítókban és azok szövetségesei között... néven nevezve a gyermeket: Pakisztánban, Angliában és Washingtonban. Pakisztánban meggyilkolták azt a vezetőt, Buttót, akinek politikája hasonlított Indira Gandhiéhoz. Manilában meggyilkolták, helyesebben meggyilkoltatták azt a vezetőt, Aquinot, aki abban az országban ellenezte volna az imperialistákkal való együttműködést. És most Indiában tették el láb alól a "harmadik világ" népeinek kiváló szószólóját. Az USA-India-i viszony az utóbbi évek, hónapok folyamán leromlott, különösen azóta, amióta Reaganék nagymennyiségű hadifelszerelést, közte F-16 vadászgépeket, kezdtek szállítani az Indiával határos, de vele rósz szomszédi viszonyban lévő pakisztáni diktatúrának és megígérték neki, hogy USA "atombombás esernyőt" fog tartani fölöttük. Indira Gandhi ezt hazája fenyegetésének tekintette. Indira Gandhit két szik nemzetiségű testőre ölte meg. A meggyilkolásról kiadott első kormánynyilatkozat szerint az életbenmaradt testőr egy szélsőséges szik szervezethez tartozott, ama szervezethez, amely erőszakkal akarja kikényszeríteni az India északi részében lévő és jórészt szikektől lakott Punzsáb tartomány Indira Gandhi autonómiáját. E mozgalmat támogatják India ellenségei Pakisztánban, Kínában és másutt. A múlt júliusban fegyveres összetűzésre került a sor Punzsáb fővárosában, Amricarban, melynek folyamán több száz ember életét vesztette. Egyesek szerint Indira Gandhi ez alkalommal túl szigorúan lépett fel. Nyilván úgy vélte, hogy ha büntetlenül hagyja a szélsőséges szik elemek terrorhadjáratát, amelynek már akkor több száz aldozata volt, India egysége komolyan veszélyeztetve lenne. A szik reakciósok Indira Gandhi amricari akciója megbosszulásának tekintik a gyilkosságot. Amikor Mrs. Gandhi leverette az amricari lázadást, a templomban, ahová a szik felkelők befészkelték masukat, nagy mennyiségű amerikai készitmenyü fegyvert találtak. Ezek a fejlemények a maguk összességében, összefüggéseiben és várható következményeikben a béke ügyének uj, komoly veszélyét jelentik. Reméljük, hogy Mrs. Gandhi fia, Rajiv, akit India uj vezetőjének neveztek ki, képes lesz népe egységét, területi épségét biztosítani és Indiát továbbra is a béke egyik bástyájaként megtartani. LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG RÉSZLETEK DR. BORBÉLY ANTAL BESZÉDÉBŐL AZ AMERIKAI MAGYAR TÁRSASKOR OKT. 28—i SAJTÓBANKETTJÉN Ahogy figyeltem a televízión Reagan elnök és Mondale "vitáját", félálomban ejjy másik Mondalét véltem a képernyőn látni. Nem mintha az igazi Mondale, akit láttam és hallottam az elnökkel vitázni, nem tett volna túl Reaganén minden tekintetben, minden kérdésben. De az a Mondale, akit én látni szerettem volna, oly ékesen szólt, oly ellenállhatatlan erővel érvelt és vitázott, hogy a vita után alig maradt volna valaki Amerikában, aki Reaganre szavazott volna és igy ő visszavonulhatott volna a jól megérdemelt nyugalomba cali- forniai tanyájára. Amint mondtam, az igazi Mondale ugye sokkal igazságosabb, sokkal meggyőzőbb, mint Reagané. Mondale megérti és érzi a nép nagyon is indokolt aggodalmát a háborús veszély miatt. De miért nem tárta fel nyíltan és bátran a poklot, amit egy atomháború jelentene? Miért nem állt elő nyíltan a ténnyel, hogy Reagan két és fél trillió dollárt akar költeni a fegyver- (f oly tatás a 12. oldalon) MM SZlMUNK TIRTRLMABÓL: Szenzációs magyar győzelem Párizsban____________________________12. old. Világdrepresszió jövőre? 5. old. Túlzsúfolt ég 5. old. Pénz áll a házhoz. Mit kell tudni az IRA-ról_______________________________5. old. Az OPEC konferencia hátterében 2.old. Elet-halál harc Anglia szénbányászai immár kilencedik hónapja sztrájkolnak. Thatcher miniszterelnökn'ó mozgósította a rendszer minden közegét, a bíróságot, rendőrséget, a bányászok harcának leverésére. A bányászok harcolnak, hogy megakadályozzák a reakciós kormány döntését: a nem - profitra dolgozó bányák lezárását, ami 20,000 bányásztól vonná el a munkalehetőséget. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a bányászok sztrájkjának kimenetele kihat nemcsak a bányászok, de minden angol munkás érdekére. Sőt tovább érvelünk: az angol bányászok harcának győzelemre vitele a világ minden munkásának érdeke. Amint 1981-ben a Reagan kormány leverte a légiirányitók sztrájkját és lerombolta szakszerve ztúket, s igy szakszervezetellenes hangulatot teremtett az országban, úgy az angol bányászok harcának győzelemre vitele megerősítené a munkás- mozgalmat világszerte. A győzelem bebizonyítaná, hogy a munkások egysége, áldozatkészsége olyan erő, olyan hatalom, amely megdönthetetlen. Bebizonyítaná, hogy a légiirányitók sztrájkját is meg lehetett volna nyerni, ha megkapták volna a kellő támogatást az ország szervezett munkásaitól. Az angol bányászsztrájkkal kapcsolatban hasonló szabotálást láthatunk az AFL-CIO országos vezetői részéről. Franciaország szakszervezetei pénzt, élelmet, orvosságot gyűjtenek a sztrájkolok részére. A Szovjetunió elhatározta, hogy a sztrájk tartama alatt nem szállít szenet, olajat, vagy gázt Angliának. A szocialista országok szaksszerve- zetei vendégül látják a sztrájkolok családjait, üdülésre. A munkásszoli- daritás legelemibb elve megkívánná, hogy az amerikai szakszervezetek tagságát is mozgósítsák angol munkástestvéreik harcának támogatására. Ha a 16 millió szakszervezeti tag mindegyike csupán heti egy dollárral járulna a sztrájk támogatósához, a sztrájk győzelme biztosítva volna. E sorok írója szakszervezeti vezető volt több, mint negyed századon át. Meggyőződése, hogy nem le- 'e egyetlen szakszervezeti munkás, aki visszautasítaná e javaslatot. A baj azonban ott van, hogy az ország szakszervezeti vezetői nem hoznak ilyen javaslatot a tagság elé. (folytatás az 5. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. I0ÖÓ3. Tel: 254—0397