Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-11-08 / 42. szám

AMERIKAI Vol. XXXVIII. No. 42. Thursday, Nov. 8. 1984. ARA: 30 cent VÁLSÁG INDIÁBAN Indira Gandhi egyike volt korunk kiemel­kedő politikai személyiségeinek. Követve apja, Nehru példáját, erős kezekkel vezet­te nemzetét, a 750 milliós lakosságú Indiát, a világ legnépesebb demokráciáját a függet­lenség és a gazdasági fejlődés utján. Fon­tos tényező volt a nemzetközi békemozga­lomban, köztiszteletben álló szószólója a gyarmati sorból felemelkedett és a fejlő­dés lassú, gyakran göröngyös útjára lépett országoknak, az el-nem-k‘ótelezett államok­nak, az úgynevezett "harmadik világ"-nak. A világpolitikában az államok békés egymás mellett élésének hive volt és nem csatlakozott azokhoz, akik a Szovjetuniót "gonosz birodalom"-nak tekintik. Eme állás­foglalása sok ellenséget szerzett neki a volt gyarmatosító államokban, épp úgy, mint az uj gyarmatosítókban és azok szö­vetségesei között... néven nevezve a gyer­meket: Pakisztánban, Angliában és Washingtonban. Pakisztánban meggyilkolták azt a vezetőt, Buttót, akinek politikája hasonlított Indira Gandhiéhoz. Manilában meggyilkolták, helye­sebben meggyilkoltatták azt a vezetőt, Aquinot, aki abban az országban ellenezte volna az imperialistákkal való együttműkö­dést. És most Indiában tették el láb alól a "harmadik világ" népeinek kiváló szószóló­ját. Az USA-India-i viszony az utóbbi évek, hónapok folyamán leromlott, különösen azóta, amióta Reaganék nagymennyiségű hadifelszerelést, közte F-16 vadászgépe­ket, kezdtek szállítani az Indiával határos, de vele rósz szomszédi viszonyban lévő pakisztáni diktatúrának és megígérték neki, hogy USA "atombombás esernyőt" fog tartani fölöttük. Indira Gandhi ezt hazája fenyegetésének tekintette. Indira Gandhit két szik nemzetiségű testőre ölte meg. A meggyilkolásról ki­adott első kormánynyilatkozat szerint az életbenmaradt testőr egy szélsőséges szik szervezethez tartozott, ama szerve­zethez, amely erőszakkal akarja kikénysze­ríteni az India északi részében lévő és jórészt szikektől lakott Punzsáb tartomány Indira Gandhi autonómiáját. E mozgalmat támogatják India ellenségei Pakisztánban, Kínában és másutt. A múlt júliusban fegyveres össze­tűzésre került a sor Punzsáb fővárosában, Amricarban, melynek folyamán több száz ember életét vesztette. Egyesek szerint Indira Gandhi ez alkalommal túl szigorúan lépett fel. Nyilván úgy vélte, hogy ha bün­tetlenül hagyja a szélsőséges szik elemek terrorhadjáratát, amelynek már akkor több száz aldozata volt, India egysége komolyan veszélyeztetve lenne. A szik reakciósok Indira Gandhi amricari akciója megbosszulásának tekintik a gyil­kosságot. Amikor Mrs. Gandhi leverette az amricari lázadást, a templomban, ahová a szik fel­kelők befészkelték masukat, nagy mennyi­ségű amerikai készitmenyü fegyvert talál­tak. Ezek a fejlemények a maguk összességé­ben, összefüggéseiben és várható követ­kezményeikben a béke ügyének uj, komoly veszélyét jelentik. Reméljük, hogy Mrs. Gandhi fia, Rajiv, akit India uj vezetőjének neveztek ki, képes lesz népe egységét, területi épségét biztosítani és Indiát tovább­ra is a béke egyik bástyájaként megtarta­ni. LÁTSZAT ÉS VALÓSÁG RÉSZLETEK DR. BORBÉLY ANTAL BESZÉDÉBŐL AZ AMERIKAI MAGYAR TÁRSASKOR OKT. 28—i SAJTÓBANKETTJÉN Ahogy figyeltem a televízión Reagan elnök és Mondale "vitáját", félálomban ejjy másik Mondalét véltem a képernyőn látni. Nem mintha az igazi Mondale, akit láttam és hallottam az elnökkel vitázni, nem tett volna túl Reaganén minden tekin­tetben, minden kérdésben. De az a Mondale, akit én látni szerettem volna, oly ékesen szólt, oly ellenállhatatlan erővel érvelt és vitázott, hogy a vita után alig maradt volna valaki Amerikában, aki Reaganre szavazott volna és igy ő visszavonulhatott volna a jól megérdemelt nyugalomba cali- forniai tanyájára. Amint mondtam, az igazi Mondale ugye sokkal igazságosabb, sokkal meggyőzőbb, mint Reagané. Mondale megérti és érzi a nép nagyon is indokolt aggodalmát a háborús veszély miatt. De miért nem tárta fel nyíltan és bátran a poklot, amit egy atomháború jelentene? Miért nem állt elő nyíltan a ténnyel, hogy Reagan két és fél trillió dollárt akar költeni a fegyver- (f oly tatás a 12. oldalon) MM SZlMUNK TIRTRLMABÓL: Szenzációs magyar győzelem Párizsban____________________________12. old. Világdrepresszió jövőre? 5. old. Túlzsúfolt ég 5. old. Pénz áll a házhoz. Mit kell tudni az IRA-ról_______________________________5. old. Az OPEC konferencia hátterében 2.old. Elet-halál harc Anglia szénbányászai immár kilen­cedik hónapja sztrájkolnak. Thatcher miniszterelnökn'ó mozgósította a rendszer minden közegét, a bírósá­got, rendőrséget, a bányászok harcá­nak leverésére. A bányászok harcol­nak, hogy megakadályozzák a reakciós kormány döntését: a nem - profitra dolgozó bányák lezárását, ami 20,000 bányásztól vonná el a munkalehető­séget. Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy a bányászok sztrájkjának ki­menetele kihat nemcsak a bányá­szok, de minden angol munkás érde­kére. Sőt tovább érvelünk: az angol bányászok harcának győzelemre vitele a világ minden munkásának érdeke. Amint 1981-ben a Reagan kormány leverte a légiirányitók sztrájkját és lerombolta szakszerve ztúket, s igy szakszervezetellenes hangula­tot teremtett az országban, úgy az angol bányászok harcának győze­lemre vitele megerősítené a munkás- mozgalmat világszerte. A győzelem bebizonyítaná, hogy a munkások egysége, áldozatkész­sége olyan erő, olyan hatalom, amely megdönthetetlen. Bebizonyítaná, hogy a légiirányitók sztrájkját is meg lehetett volna nyerni, ha meg­kapták volna a kellő támogatást az ország szervezett munkásaitól. Az angol bányászsztrájkkal kap­csolatban hasonló szabotálást látha­tunk az AFL-CIO országos vezetői részéről. Franciaország szakszerve­zetei pénzt, élelmet, orvosságot gyűjtenek a sztrájkolok részére. A Szovjetunió elhatározta, hogy a sztrájk tartama alatt nem szállít szenet, olajat, vagy gázt Angliának. A szocialista országok szaksszerve- zetei vendégül látják a sztrájkolok családjait, üdülésre. A munkásszoli- daritás legelemibb elve megkívánná, hogy az amerikai szakszervezetek tagságát is mozgósítsák angol mun­kástestvéreik harcának támogatá­sára. Ha a 16 millió szakszervezeti tag mindegyike csupán heti egy dollárral járulna a sztrájk támoga­tósához, a sztrájk győzelme biztosít­va volna. E sorok írója szakszervezeti veze­tő volt több, mint negyed századon át. Meggyőződése, hogy nem le- 'e egyetlen szakszervezeti munkás, aki visszautasítaná e javaslatot. A baj azonban ott van, hogy az ország szakszervezeti vezetői nem hoznak ilyen javaslatot a tagság elé. (folytatás az 5. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. I0ÖÓ3. Tel: 254—0397

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents