Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-10-11 / 38. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Okt. 11. 1984. | ^(y^^áü^ó'láő | AZ ARADI TIZENHÁRMAK Mint minden reggel, ma is sétálni vittem kutyámat. Az én öreg csontjaimnak sem art egy kis séta. Már hazafelé ballagtunk, jó barátom, az öreg kutya meg én. Akkor szemközt találom- magamat egy rég nem látott barátommal. Ha néha-néha össze­találkozunk az utcán, mindig ö is napi sé­táján van, - akárcsak én. De ma ö is, én is a megszokottnál korábban indultunk. Hogy-hogy ilyen korán? Nem tudtam kivárni a szokott órát! Hall­gattam azokat az átkozott rádióhiréket és nem tudtam otthon maradni. Egyedül a gondjaimmal. ?? Képzelje, már megint bombáztak ben­nünket. Kik? Hol? Beirutban. Az arabok. Csakugyan? Igen. Eddig két amerikai haláláról tud­nak, de még nagyon az elején vannak. Ki tudja, mire este lesz, mi mindent tudunk még meg? Es azután dűlt belőle az elkeseredés áradata, nem igen válogatott szavakkal kifejezve. S mint szokta, elmondott nekem a mai L.A. Times-ban olvasott minden neki nem tetsző hirt. Igazából nem a hír­adás nem tetszett neki, hanem a tények. Az, hogy megtörtént, hogy úgy van, ahogy van. Mi dolgunk nekünk ott? Miért avatko­zunk mi bele minden más ország dolgába? Kicsinyébe, nagyeba? Azután még olvassa el maga is - folytat­ta másodpercnyi megállás nélkül - olvassa el, mi megy vegbe a külkereskedelmünkben. Szinte hihetetlenek a dolgok, melyekről az újság ir. Például? Hát például a baromfiexportunk Szaud Arabiába. Képzelje, egyik legfőbb oka ottani lemaradásunknak, hogy az amerikai exportőr nem akar tízesével csomagolt vágott csirkét eladni, vagy a tíznek többszö­rösét. Az arab kereskedő meg nem tucatot, vagy annak többszörösét akarja egy-egy ládában. S mivel mi nem akarunk változtatni e szokásunkon, máshol veszik meg a baromfit! Az én falum szövetkezete majd szíve­sen csomagolja nekik úgy, ahogyan akar­ják! Ott, Magyarországon nem olyan nagyon kényesek a kereskedők. Kell nekik az üz­let. Hat, ami azt illeti, nekünk is kellene, hiszen a behozatalunk : sokszor ■. tízezer millió dollárral nagyobb, mint amit ki tu­dunk vinni. Ma olvastam a lapban, hogy miért. A japánok szójababot csak tőlünk vettek '73-ig. Akkor hiány volt és feltör­tük a szerződésünket velük. . Azok meg el­mentek Braziliába és saját pénzükkel, mil­lió és millió dollárnyi pénzükkel, elindí­tottak egy óriási szójatermelést. Azóta is kevesebbet vesznek tölünk, pedig most már szívesen adnánk. Akárcsak* az oroszok. Mig Carter BÜNTETÉSBŐL le nem tiltotta az orosz gabonamegrendelések leszállítá­sát, a mi gabonánkból vették az oroszok bevitelük 60 százalékát. Most már adnánk nekik akármennyit, de csak sokkal keve­sebbet vesznek! Es a... Igaza van! Teljesen igaza van. De nekem már mennem kell... Várjon! Meg ezt hadd mondjam el magá­nak! Halljuk a szót! A múlt héten volt az évfordulója az 1848- 1849-es magyar szabadságharc 13 hőse kivégzésének. Magyarországon koszorúzás­sal és emlékünnepségekkel emlékeztek meg az évfordulóról. BROOKLYN,N.Y. Küldök én is tizenöt dollárt a Magyar Szó támogatására. Sajnos krónikus betegségem nem engedi meg, hogy résztvegyek az eseményekben. Üdvözlöm a szerkesztőség és kiadóhivatal minden tagját és minden jót kívánok a Magyar Szónak és békét a világ népének. Anna Saitta Vrbovska NILES, Ohio Szeretném megírni, hogy szere­tem a rovatot, ahol a recepteket közük. De túl sok uj szó kerül az írásba, mint most is, amikor alufóliát Írnak. Hát én nem tudom, hogy ez mi, talán plasztik zacskót gondolnak? Miért nem teszik záró­jelben, hogy mi az? En nem tudom, honnan veszik, talán hazulról hozzák ezeket a szavakat? Mert ott van pár uj megnevezés. A drága férjem malomban dolgozott egy évet, Ó aztán el tudta mondani hányféle zacskó van, de én nem. Idős Herczegné Dr. Thaly Tibor: Mint áfák levele Hej, de nagy pofám volt, de nagy legény voltam, nem is olyan régen egy borospincében ászokfára hágtam, onnan kiabáltam:- Vörösbort vedelni, birkatestet falni, majd én megmutatom, hogyan kell meghalni! Fennmarad talán a barátaim száján: "Gőggel rúgott ki végső éjszakáján" miként Vajda János, a szellemi őse, nem rettegett ö se. Most, hogy a közelben sompolyog a csontos, riadt lelkem mélyén már csak az a fontos, hogy szép csendben halkan, levegőben ringva, lassan leperegve, avarba simulva, . , mint a fák levele találkozzam vele. Budapest 1984. szeptember 16. l l Elmúlt' az a világ, amikor mi a világon mindenhol keresztülvihettük akaratunkat. Nekünk is alkalmazkodnuk kellene a mások igényeihez. Koós Zoltán Az USA-USSR kereskedelem előnyei Feltételezhetően vannak olvasóink kö­zött, akik felteszik a kérdést, miért ked­vezzünk a Szovjetuniónak azzal, hogy ke­reskedjünk velük? A kereskedelem kölcsönösen előnyös, nem szívesség egyik, vagy másik félnek. Szovjet kereskedelem az USA külkereske­delmének csupán 10%-a és pozitív egyen­leget mutat. A szovjet-amerikai kereske­delem kiterjesztése a lehetőségig segíte­né csökkenteni az USA kereskedelmi defi­citjét. A Szovjetunió ma a világ legnagyobb szerszámgep-vásárlója. Sokan azt állítják, hogy a szocialista országok nem kielégítő kereskedelmi part­nerek. A Pepsi Cola cég vezérigazgatója idézi 25 éves tapasztalatait, mint példáját a szovjet szerződéses kötelezettségei gon­dos kielégítésének. Egy másik kérdés, megváltoztathatjuk-e a szovjet politikát azáltal, ha nem adunk el nekik fölös gabonánkból? A történelem ezt a feltevést megcáfolja. Ha ezt tesszük, sajátmagunknak ártunk. A szovjet elég gabonát termel, még rossz években is, hogy kielégíthesse ALAPVETŐ táplálko­zásukat. A szovjetnek nincs semmi eladnivalöja - mondják ismét mások -, amit mi meg akarunk vásárolni. Statisztikailag bizonyí­tott tény, hogy a szovjet a világ legnagyobb olaj- és földgáztermelője. Exportál stratégiailag szükséges fémeket, mint króm, platina, rhondium és palládium. Nagyon előrehaladott technológiával rendelkeznek és eladnak nekünk szabadalmi licenceket egészségügyi termékekre és bányászati, fémipari megmunkálásra is. Az USA csak nyerne ilyen kibővített és egyenlő technológiacseréből. Végül a Szovjetunió kereskedelmének nyújtott hitel segíti őket és minket káro­sít. Az amerikai szerszámgépek és más cjé- pek megvásárlására nyújtott hitel lehetővé teszi a későbbi viszonzást, amikor a szov­jet a vásárolt gépekkel gyárt termékeket ad cserébe. Ha ezt a szokványosán alkal­mazott export, import-hitelünket megta­gadjuk a szovjetnek, akkor azok egyszerű­en máshova mennek. A Dow Chemical igazgatója, Mr. Brandt azt tanácsolja, hogy amerikai vállalatok fogadják szíve­sen cserébe a szovjet termékeket. A szovjet ilyen természetű hajlandósá­ga, vagyis, hogy termékeket cserébe el­fogad c saját exportjáért, bebizonyul ké­pességében, hogy kereskedjen fejlődő or­szágokkal anélkül, hogy adósság növelésé­vel terhelné azokat. Ezek a megfontolások es sok más hason­ló, mutatják, hogy a szovjetellenes vádas­kodások minden alapot nélkülöznek, sőt, károsítanak bennünket. Ez a propaganda már régen folyik Reagan előtti időkből, de távolról sem olyan mértékben, mint jelenleg. Vágó Oszkár (Hwabótné óiiáJc--------------------------------------------------1 Newyorki magyar hentes j TIBOR’S MEAT SPECIALTIES' (FORMERLY MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák között Tel: RH*4*8292 ! FRISS HUS, HURKA iS FELVÁGOTTAK U-----------------------------------------------------!

Next

/
Thumbnails
Contents