Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-10-11 / 38. szám
AMERIKAI Ent. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of Match 2. 1879. at the P,0. of N.Y. N.Y. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 REAGAIN-MONDALE VITA Drámai változások lehetőségét nyitotta meg a választási kampányban Reagan elnök és Mondale demokrata elnökjelölt vitája, amely a múlt vasárnap ment végbe Louisville, KY.-ban. A vita folyamán Mondáiénak sikerült áttörni azt a falat, amellyel a republikánus vezetőség, a televízió, rádió, sajtó közreműködésével az elnök koré emelt és amelynek célja az volt, hogy Reagant felszínes népszerűségével^ főleg hazafias rendezvényeken való részvételével, zászló- lengetések hangsúlyozásával választassák meg még négy évre. Stratégiájuk abból állt, hogy Reagannak minél ritkábban kelljen az ország kulcskérdéseire vonatkozólag nyilatkozni, mert ily esetekben már számtalanszor súlyos zavarba hozta önmagát, pártját és kormányát esetlen, vagy téves válaszaival. Szerették volna a szembesítést vita keretében Mondale-al kikerülni, de ezt még sem merték megtenni. így azután október 6-án Amerika és a vilá^ népe az idei választások lényeges kérdéseiben hallhatta az elnök és Mondale véleményét. Ez alkalommal csak a népjóléti és gazdasági kérdésekkel foglalkoztak. Mondale rámutatott Reagan törekvéseire a társadalmibiztositás és a Medicare csökkentésére. Sarokba szorította annak hangoztatásával, hogy Reagan elnöksége alatt felgyülemlett példátlan, 270 billió dolláros deficit Damoklész kardjaként lebeg fölöttünk és a jövő nemzedék fölött és hogy az elnöknek nincs konkrét terve annak megoldására. A legtöbb megfigyelő szerint Mondale bebizonyította, hogy vezetőképes és alaposan tájékozott minden fontos kérdésben. Mig Reaganról bebizonyult, hogy a legfontosabb kérdésekben hiányos, vagy bizonytalan a felkészültsége és elnöksége éveiben főleg az amerikai társadalom gazdagabb rétegeit segítette. A következő vita október 21-én lesz a külpolitikai és leszerelési kérdésekben. , —... ■ ' ’*■ ’ — '■■■■—* Az amerikai magyarsághoz! Az első másfél millió magyar, aki szülőhazánkból Amerikába vándorolt, többségében kétkezi munkás volt, akik főleg a bányákban, a nehéz- és könnyűiparban helyezkedtek el. Mint ilyeneknek, bennszülött munkástársaikkal egyetemben keservesen kellett küzdeniük megélhetésükért, emberi méltóságuk fenntartásáért, amelyben elsősorban a szakszervezetek segítették őket. Hozzájuk, utódaikhoz és minden amerikai magyar honfitársunkhoz szólunk. Küzdelmeikben gyakran érezték, hogy melyik oldalt támogatja az államhatalom. Hayes elnök 1877-ben a katonaságot rendelte ki a vasutassztrájk letörésére. Cleveland elnök 1893-ban ugyancsak katonasággal verette le a Debs-vezette vasutassztrájkot. 1897-ben a Pennsylvania-i Lati mer környékén 30 magyar bányászt öltek meg McKinley elnöksége alatt. Se szeri, se száma annak, amikor a nemzetőrség , vagy a rendőrség fegyvereivel találták magukat szemben. De soha egyetlen amerikai elnök nem használta magas hivatalát arra, hogy egy egész szakszervezetet leromboljon, mikent azt Reagan elnök tette a légiforgalmi ellenörök szakszervezetevei. Soha egyetlen elnök nem hajtott végre olyan méretű vagyonátvitelt, aminŐt Reagan elnök eszközölt az elnöksége első három eveben, amikor is 750 billió dollár adóterhet vett le a nagyüzletemberek válláról és helyezte át a kisjövedelműekre. A jelenlegi gazdasági fellendülés alapja ez a 750 billió dollár, amelynek célja Reagan újraválasztásának előmozdítása. Hoover elnök óta nem volt egyetlen elnökünk sem, aki az USA-USSR viszony fontosságára való tekintettel nem tárgyalt volna a szovjet vezetőséggel. Reagan elnöknek az elnökválasztás előtt Öt héttel jutott eszébe, hogy a látszat kedvéért leüljön a szovjet egyik képviselőjével tárgyalni. Ennek és Reagan fanatikus militarista politikájának következtében az egész emberiséget elpusztítható nukleáris háború veszélye minden eddiginél nagyobbra nőtt. Méltó összegezése és szimbóluma Reagan elnökségének, hogy most, közvetlenül a választások előtt hadügyminisztere a föld alá akarja költöztetni nukleáris hadifelszerelésünket és az egész kormányzatot, Mint volt színész, mint a General Electric és most a katonai-ipari komplexum legsikeresebb reklámozója, Reagannak sikerült az amerikai nép jelentékeny részével magát, mint vezetésre termett embert elfogadtatni. Ez az amerikai dolgozók szervezetei elleni hadjáratra, a szegénység példátlan emelkedésére, az idősök, a munka- képtelenek életszínvonalának lerombolására és a háború veszélyére vezetett. A reklámipar roppant pergőtüze sokak előtt elnyomja Mondale és Ferraro üzenetét, amely tovább folytatja az amerikai demokrácia és a haladás legjobb hagyományait a Demokrata Párt zászlaja alatt. Az adott körülmények között ők képviselik a reményt, a kiutat a jelenlegi veszélyes helyzetből. A tét e választásban nem kisebb, mint az egyszerű amerikaiak jóléte, munkaalkalma, emberi méltósága, az amerikai demokrácia túlélése, az amerikai nép és a világ népeinek élete. Gondoljuk meg jól, kire szavazzunk! Ki tudja, lesz-e meg alkalmunk dönteni saját sorsunk, gyermekeink élete, jövője felett! Amerikai Magyar Szó szerkesztősége MII SZlMUNK TRRTILMlBÓL A HEIIA-D diadalutja A közeljövőben itt is kapható lesz a csodálatos magyar ránctalanitószer. 8.old. South ßend-i elégia Érdekes adatok egy nagy magyar kolónia múltjáról es - jövőjéről 7. old. MÉLTÓSÁGOS HALÁL Joga van-e bárkinek is megváltani szenvedéseitől egy nagybeteget 5. old. Puff a Bűvös Sárkány Gyermekdaltól - gyermekhalálig 3. old. Gazdag magyarok Lapunk szept. 27-i számában jeleztük, hogy a Forbes c. pénzügyi folyóirat a leggazdagabb amerikaiak között említi két magyar honfitársunkat, Deák Miklós new yorki pénzváltót és Dr. Tauber László orvost. A folyóiratból a következő ismertetést olvastuk róluk: Deák Miklós, aki 78 éves és a New York állami Scarsdalen lakik, gazdag erdélyi bankárcsalád fia. Köz- gazdasági és pénzügyi tanulmányait Svájcban végezte a huszas évek végén. 1939-ben vándorolt ki Amerikába és kezdetben közgazdaságtant tanított egy pennsylvaniai iskolában. 1943-ban lett amerikai polgár. A II. világháború alatt az OSS amerikai felderítő osztagban szolgált és 1945-ben a burmai hadszíntéren ö előtte adták meg magukat az ott harcoló japán csapatok. A háború után belépett a Perera arany- és váltópénzkereskedő cégbe, amelynek a következő évben főtulajdonosa lett. Jelenleg az ö cége a világ legnagyobb pénzváltója. Hét országban 80 fióküzlete működik. Nagy- kiterjedésű ingatlanjai vannak New York és California államokban. Vegetáriánus. Szenvedélyes sikfutó. Vagyonát 400 millió dollárra becsülik. Nős, egy fia van. A másik többszörös milliomos Dr. Tauber Nándor László, 65 éves. Elvált ember, két gyermeke van. Fiatal diákkorában tomászbajnok ( volt Budapesten. Orvosi tanulmányait külföldön végezte, diplomáját 1942- ben szerezte meg. A nácik koncentrációs táborba vetették, ahonnan másodszori kísérlet után 1944-ben megmenekült. 1947-ben 700 dollárral érkezett az Egyesült Államokba. Azon terve megvalósítására, hogy saját kórházában legyen sebesz, ingatlanspekulációkba kezdett, amelyek rendkívül sikeresek voltak, ugyany- nyira, hogy nemcsak sikerült saját kórházát felépítenie, hanem idővel az amerikai kormány számos középülete, három és fél millió négyzetláb terjedelemben az Ö tulajdonában lévő területen épült. Szakértője az úgynevezett "tax sheltert" alkotó ingatlan és más értékek vásárlásának. Milliókat adott a Holokauszt történetének tanulmányozására, számos orvosi egyetemet támogat bőkezűen. Nagylelkűen támo- (folytatás a 6. oldalon! Vol. XXXVIII. No. 38. Thursday, Oct. 11. 1984 I ÄRA: 30 cent I
