Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-10-04 / 37. szám
Ert. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1932. under the Act of March 2, 1879. at the P.O. of N.Y..N.Y. ARA: 30 cent Vol. XXXVIII. No. 37. Thursday, Oct. 4. 1984. American Hungarian Word, Inc.. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 Tel: (212) 254-0397 Vallás és politika Irta: Henry S. Commager, az Amherst Egyetem ny. történelemprofesszora. Amerikai egyház férfiak, kezdve William Ellery Channing-tÖl, Ralph Waldo Emerson, Theodore Parker, Washington Gladden, James Gibbons érseken át Reinhold Niebuhrig, magasztos hagyományként tisztelték az erkölcsi hadjáratot. Hirdették a közerkölcsöt, nem a közvallást. Senki nem vonhatja kétségbe bármely fele- kezethez tartozó egyházfi jogát, vagy kötelezettségét, hogy erkölcsről és vallásról prédikáljon. De örvényes vizekbe eveznek azok, akik összekapcsolják az erkölcsöt valamelyik vallásos hittel és ebből kifolyóan politikai elvekkel. És éppen ez az, amiben az u.n. Moral Majority és a Római Katolikus Egyház sikeres volt, meghaladva minden elvárást - és határt. Sikerült nekik beoltani a vallást a politikába, féktelenebből, mint valaha az 1850-es évek "Know-Nothing" - hadjárata óta, és besorozni Reagan elnököt, mint szószólójukat. Ezt a címet nyilván vissza fogja utasítani, de amikor azonosítja a vallást az erkölccsel, és az erkölcsöt a politikával, megkérdőjelezi az Alkotmány az egyház és állam viszonyára vonatkozó korlátozásainak a szellemét, ha nem a szavait, és szinte vakmerőén újból előhívja • a gyűlölködést, amelyet amerikaiak í elsőként esküivel megtagadtak. Az \ ettől való szabadság volt a legkiemel- ; kedöbb jellege az egység és demok- i rácia amerikai kísérletének. Hajlamosak vagyunk megfeledkez- ■ ni arról, hogy az egyház és állam #oű— ] lönválasztása és a vallási intézménye- \ sites elutasítása, a 18. században, I a legforradalmibbt kísérlet volt, amit i az uj Egyesült Államok kezdeménye- 1 zett. Sokkal több figyelmet, helyeslést és bírálatot hivott elő, mint az uj nemzet létrehozása, vagy a gyarmatrendszer elutasítása. Egyetlen nyugati nemzet sem próbálkozott ilyen vakmerő kísérlettel De az Alapitó Honatyák tudták, mit csinálnak: békét és összhangot akartak ebben a veszedelmesen sokrétű társadalomban. Nem bocsátkoztak szövevényes okoskodásokba, vagy körülményes jogi előírásokba, hanem megelégedtek általános érvényű elvekkel, melyek, mint James Madison vélte, többféle értelmezésnek vethetők alá. De az elv önmaga világos volt. John Adams őszintén megmondta: "A Kongresszus sohase bajlódjon a vallással, azon túl, hogy elmondja imáit és hogy hálaadást tegyen egyszer egy évben." A HÉT Január 1-töl mindazoknak, akik Medicare biztosításon vannak, kórházi kezelés eseten az első 400 dollár költséget sajátma- guknak kell fedezniük. Ez 12.4 %-os emelkedést jelent a jelenlegi $ 356.-al szemben. Ugyanakkor a kormány hivatalos jelentése szerint az infláció csak 4%-os és csak ennyivel akarjak emelni január 1-én a szövetségi nyugdijat. • BUDAPEST. Szabó László iró, a londoni BBC rádió magyar osztályának vezetője, aki a II. világháború után hagyta el Magyar- országot, de az utóbbi években gyakran látogatott haza, 79 éves korában elhunyt. Munkáját fia, András folytatja a BBC-nél. • BUDAPEST. Mészáros Kálmán, a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója bejelentette, hogy Magyarország egy Öttagú nemzetközi penzkonzorciumtől 250 millió dollár névértékű külföldi kölcsönt fog felvenni az 1985. évi befektetési program költségeinek fedezésere. A kölcsön után valószínűleg 12 és fél százalékos kamatot kell fizetniük. WASHINGTON, D.C. Az Egyesült Államok salvadori nagykövete, Thomas R. Pickering bejelentette, hogy a Pentagon felügyelete alatt működő salvadori hadseregnek napalm (gyújtó folyadék) áll a rendelkezésére. A nagykövet hangsúlyozta, hogy a napalm nem az Egyesült Államokból jutott Salvadorba. Nincs "igazolható" bizonyíték arra, hogy a salvadori hadsereg használta-e ezt az égető folyadékot a gerillák és a gerillaterületen élő parasztság ellen. Befejezték a transz-szibériai vasútvonal építését. A Bajkál-Aműr vasúthálózat lehetővé teszi a hatalmas szibériai vidék kincseinek kiaknázását. A vasútvonal 22 hegységet és 17 folyot szel át, a vidéken hol 80 fokos hideg, hol 100 fokos meleg van. E hatalmas építkezés a Szovjetunió minden vidékéről toborzott munkások emberfeletti erőfeszítésének az eredménye. Tiz billió dollár befektetésre volt szükség a vasútvonal megépítéséhez. Remény és kétely "Tudatában vagyunk annak, hogy nincs más kiút, mint tárgyalás köztünk és a Szovjetunió között a leszerelési és egyéb kérdésekben, amelyek, ha nem oldjuk meg azokat- békésen, képesek elpusztítani a civilizációt"- mondta Reagan elnök az Egyesült Nemzetek nagygyűlésén. "A Szovjetunió azon a véleményen van, hogy tettek és nem szóbeli biztosítékok vezethetnek bennünket az Egyesült Államokkal való viszonyunk normalizálásához" - hangzott Gromyko, szovjet külügyminiszter válasza az ugyanazon fórum előtt mondott beszédében. Majd hozzátette: "Vegye tudomásul minden amerikai egyén, minden amerikai család, hogy a Szovjetunió békét akar és semmi mást az Egyesült Államoktól" Jogos volt Gromyko szkepticizmusa, amidőn tetteket kért Reagantól? Választ e kérdésre elfogultsággal nem vádolható amerikai forrásokból idézhetünk: "Reagan elnök, mint elődei minden leszerelési egyezményének esküdt ellensége, foglalta el hivatalát... Úgy a demokraták, mint a republikánusok megegyeznek abban, hogy Reagannak hosszú ideig túl szélsőségesen ellenséges beállítottsága volt ahhoz, hogy Moszkvával most kölcsönös bizalmon alapuló tárgyalást kezdhessen." (Vezércikk a N.Y. Times szept. 25-i számában.) "Reagan elnök újdonsült 'mérsékelt' magatartása nem más, mint választások előtti tetszelgés minden komoly tartalom nélkül. Ha ő komolyan óhajtaná a megegyezést, akkor vissza kellett volna utasítania pártja hivatalos programját, amely nyíltan hangoztatta, hogy az USA-nak mindenkor meg kell tartania a katonai fölényt a Szovjetunió fölött." (John B. Oakes, a N.Y.Times volt szerkesztőségi főmunktársa.) "Habár Reagan elnök több, mint 16 nemzetbiztonsági konferencián vett részt, amelyeken kidolgozták az USA nukleáris politikáját, nyilvánvaló volt, hogty gyakran fogalma sem volt a tárgyalások lényegéről és azokról a nyilatkozatokról, amelyeket az ő neveben adtak ki." (Strobe Talbot, aki a Time• hetilap riportereként tanúja volt a leszerelési tárgyalásoknak.) "Mr. Reagan, aki a múltban kétségbevonta, hogy az oroszokkal egyezményt lehet kötni, mivel - úgymond- 'hazudnak és csalnak', most a világ fóruma előtt kijelenti, hogy olyan egvezményt akar velük kötni, amely . (folytatás a 2. oldalon)
