Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)
1984-09-20 / 35. szám
Thursday, Sep. 20. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 12. Illyés Gyula: • i A 56. A gazda és a gazdasági cseled közötti jogviszonyt legutoljára az 1907. XLV. törvénycikk szabályozta, melyből már idéztünk. Még idézünk. Hogy magunk is tisztán körvonalazva lássuk e mü szereplőinek alakját, melyek körül annyi tévfogalom lebeg, kezdjük a törvény elején, a cselédek meghatározásán. t "Gazdasági (külső) cseled az, aki szerződéssel kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért teljesít legalább is egy hónapon át." "Azok, akik gazdasági teendőkre naponkénti díjazás mellett vagy bizonyos részért szerződnek (pl. napszámosok, szakmányo- sok, részes munkákat teljesítők stb.): gazdasági cselédeknek nem tekinthetők." A törvény tiltó határozatai azáltal, hogy végre 1907-ben mit tiltanak meg, következtetni engednek a törvény megjelenése előtti vagy a törvény kijátszása esetén továbbra is fennállható szokásokra. Ezek szerint például tizenkét éven aluli kiskorút gazdasági cselédnek szerződtetni tilos. Tilos "az olyan megállapodás is, melynél fogva a cseléd családtagjának előzetesen egyezséggel megállapított, arányos, külön díjazás nélkül kellene valamely munkát vagy szolgáltatást teljesítenie (u.n. robotot, urdolgát, uzsorát, dézs- mát, ingyen munkát, stb.)." Vagyis a jobbágykor jellegzetes teljesítményeit. Van intézkedés a szabadköltözkódésre is. Ugyanis "annak, aki cselédnek besze^ő- dött, a szolgálati idő alatt, az elbocsátó bizonyítvány kiadása előtt a gazda beleegyezése nélkül útlevelet kiállítani nem szabad." Ez nyilván a kivándorlásra céloz. A helybeállásra viszont: "Ha a cseléd a meghatározott időpontban törvényes ok nélkül, igazolatlanul vagy rosszhiszeműen hatósági intézkedés dacára a szolgálatba be nem áll, a gazda nyolc nap alatt előterjeszthető panaszára az elsőfokú hatóság köteles a cselédet a szolgálat helyére karhatalommal előállítani." Ha a hivatalnok vagy munkás nem áll munkába, hát nem áll; a béresért karhatalom megy. Ha pedig még igy sem kezdene munkába, vagy a munkát hanyagul kénytelen-kelletlen végezné? "Arra kell kötelezni, hogy a gazdának okozott költséget és a kárt téritse meg." A cseléd a szerződés megkötésekor netalán kapott foglaló "egyoldalú visszaadása" által sem léphet vissza. Viszont, ha kötelességét megszegi, a hatóság az alkalmazandó büntetésen felül, a kötelesség teljesítésére s a gazdának okozott teljes kár és eljárási költségek megfizetésére kötelezi. Általában mindenért felel. "A gazda a cselédet, ha kötelessége ellen vét, mint háznépének tagját megdorgálhatja, nincs jogosítva azonban a cseledet pénzbírsággal vagy fizetéslevonással fenyi- teni." Nyolc sorral lejjebb azonban mér fenyitheti levonással, mert: "a gazda a cseléd által okozott kár erejéig, ha a tartozást a cseléd ki nem elégítette, vagy nem biztosította, a cseléd bérét és egyéb járandóságait, a lakás, tüzelő és az élelmezés kivételével visszatarthatja." Viszont felmondás nélkül, azonnal elbocsáthatja, ha a cseléd kötelességének teljesítését megtagadja, vagy cseledtársait arra ösztönzi, hogy szolgálati szerződésük lejárta előtt kötelességeiket egyszerre, vagy egyenként tagadják meg. Folytatjuk “rdJanosA lelki egeszseg oroblémái A pszichiátria és a pszichológia kérdései mindig nagy érdeklődést váltanak ki a laikusok körében is. Mi az oka ennek az érdeklődésnek? És mi az oka annak, hogy sokak számára még ma is tabu az elmegyógyászat, a "lelek" megbetegedései, a pszichiátria tárgykörébe tartozó problémák és jelenségek? ° 1 » n | | A Pszichológiai Értelmező Szótár szerint a mentálhigénia: "A lelki egészség megőrzésének és elősegítésének tudománya Tartalmazza mindazokat az ismereteket és szükséges intézkedéseket, amelyék arra irányulnak, hogy megelőzzék a lelki rendellenességeket, és javítsák az egyén pszichológiai beilleszkedését a társadalomba, illetve képességeit a harmonikus szociális kapcsolatok kialakítására"... Az ember társadalmi jellege vitathatatlan tény; az emberi lélek alakulásában döntő hatása van annak a környezetnek, amelyben él. Társadalomtól izoláltan nem képzelhető el emberinek tekinthető szellemi és kulturális fejlődés. Az emberi pszichikum, az emberi felfogás, normarendszer, cselekvés alakulása nem választható el attól a közegtől, amelyben az ember él. Létezik-e egészséges ember? Az egészség fogalmának meghatározása nem könnyű. Bár az Egészségügyi Világ- szervezetnek van erre definíciója: "Egészségnek nevezzük a teljes testi, lelki, szociális jólét állapotát" - ennek használhatósága ugyancsak kétséges. És létezik-e olyan ember, aki ezt elmondhatná magáról? Melyik az a tényező a három közül, amely valójában döntő, és milyen "fokú" is a teljes jólét! Egy külföldi kutató szellemes megállapítása szerint nyilvánvalóan nem tekinthető egyforma mértékben betegnek a súlyos rákbeteg és az az utcaseprő, aki minthogy kilátástalanul akar vezérigazgató lenni, nem kerülhet a "teljes szociális jólét állapotába." A lelki egészség fogalma sem köny- nyen meghatározható. Nyilván beletartozik ebbe a kielégitŐ értelmi képesség, a dús, de fegyelmezhető érzelmi élet, az áttekinthető, logikus, céltudatos életvezetés, a társadalmi beilleszkedési és alkalmazkodó képesség, a kreativitás, a segíteni és segítséget elfogadni tudás és más hasonló tulajdonságok. De például abban már nagyon is megoszlanak a nézetek, hogy mikor kiegyensúlyozott az egyén érzelmi élete. Az emberi pszichikumról, a "lélekröl" vallott felfogás filozófiai iskolától, világnézeti hovátartozástól függ. Az un. dualista filozófiai iskolák (ide tartoznak a vallás- filozófiák is) a test és a lélek egymástól való függetlenségét tételezik. Ez a dualista felfogás akkor is kisért, ha élettani, orvosi, pszichológiai kutatások sora bizonyítja, hegy a test és a lélek nem lehet egymástól független. A materialista iskolák (legmagasabb szinten a dialektikus materializmus) un. monista elméletet képviselnek, tehát a test és lélek egységét vallják: azt, hogy agyműködéstől és társadalmi léttől függően tudatról nem beszélhetünk. A pszichiátriai betegségek legátfogóbban olyan koncepció alapján világithatók meg, ha az emberi pszichés működést az agynak a szervezeten belüli, valamint a külső valóságot felfogó és visszatükröző funkciójából kíséreljük meg értelmezni és levezetni. így illeszthető a pszichiátriai betegségekről vallott elméletbe az a tény, hogy a pszichiátriai TEGUCIGALPA. - Honduras fővárosában több ezer főnyi tüntető az Egyesült Államok nagykövetségi épülete elé vonult, ahol követelték az amerikai csapatok kivonását az országból. A Reagan-kormány Hondurasban állította fel a közép-amerikai országok, főleg Nicaragua elleni haditámaszpontjait. betegségek csak elenyészően kis részénél sikerül - legalábbis a tudomány mai állása szerint - bármiféle "kézzelfogható" (például meghatározott agyrészlet szerkezeti elváltozáson alapuló, vagy valamilyen kémiai paraméterben megragadható) specifikus eltérést kimutatni. Az esetek nagy részében csak a tudati működés - a gondolkodás, az érzelmi élet, de tágabb értelemben véve a tudatot érintő hatások, . az emberközi kapcsolatok, a szociális beilleszkedés stb. - zavara észlelhető. Mi tartozik a pszichiátria tárgykörébe? #Ide tartoznak az un. "nagy pszichiátriai korképek", tehát mindazok a betegségek, amelyeket a köznyelv elmebetegségnek nevez. Ez még egy olyan kis ország, mint Magyarország vonatkozásában sem kevés embert jelent, hiszen a "tudathasadásos elmezavar" (skizofrénia) gyakorisága a lakosságnak csaknem 1 százalékát teszi ki, és a "mániás-depressziós" elmezavar sem ritka, de több mai betegséget is említhetnénk. Ide tartoznak a személyiségzavarok. Keletkezésükben nagy szerepet tulajdonítunk a személyiségfejlődés, az érés folyamatának, az ezt sújtó kedvezőtlen hatásoknak. Az esetek kisebb részében "szervi" károsodás, például születéskori, baleseti ártalom szerepel, nagyobb részükben viszont ezek a torzító, károsító hatások környezetből - szülő, család, barátok, iskola, társadalom - származnak. A mindennapi társalgásban gyakran beszélnek "ideges", "idegkimerült", "ideggyenge" emberről, akinek "idegi alapon" betegsége van; máskor "idegősszeomlást" emlegetnek. Ezekkel - a pszichiátriában ilyen formában nem használatos - kategóriákkal többnyire az olyan állapotokat jelölik, amikor a külvilági alkalmazkodás külső megterhelések, konfliktusok, megoldatlan helyzetek hatására átmenetileg vagy tartósan zavarttá válik. Az ettől szenvedő emberek száma százezrekre tehető. Akik azonban ezeknek az állapotoknak csak a külső társadalmi forrásait látják, e's mint orvosi problémát tagadják, azok figyelmen kívül hagyják, hegy a neurotikus ember a legkülönbözőbb testi működésében károsodhat, igy emésztésében, alvásában, munkavégző képességében, szexuális funkcióiban. Elhatárolásuk nehéz azoktól, akiket az orvostudományban "pszichoszomatikus betegnek" nevezünk. Panaszaik közé sorolják a fejfájások, a szivbántalmak egy részét, az asztmát, bizonyos bőrelváltozásokat, a gyomorfekélyt stb. Ezek lényege, hegy bár a panasz, a fájdalom és az egyéb elváltozás kifejezett szervi tünetekben nyilvánul meg, a kialakulásban döntő szerepet játszik az ember alapszemélyisége, környezetével (vagy saját magával) szembeni konfliktusai, kudarcai, e tényezők kölcsönhatása. S ha a panaszokat tünetileg megszüntetjük is (például belgyógyászati kezelés révén), végérvényes javulás csak akkor várható, ha valódi hátterükkel, tehát az illető személyiségével, élethelyzetével is törődünk. ________
