Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-09-20 / 35. szám

Thursday, Sep. 20. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. MARJAI JÓZSEF KÍNÁBAN Pekingben, az Országos Népi Gyűlés épületében plenáris üléssel megkezdődtek a magyar-kinai tárgyalások; Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a kor­mány Gazdasági Bizottságának elnöke és kísérete, valamint a Li Peng, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának alelnöke vezette tárgyaló delegáció között. A tár­gyaláson a két fél kifejtette értékelését a nemzetközi, a világgazdasági és a nem­zetközi pénzügypolitikai helyzetről. Rész­letesen tájékoztatták egymást országuk, elsősorban népgazdaságuk helyzetér&l és feladatairól. Az ülésen részt vett Iván László, a Ma­gyar Népköztársaság pekingi nagykövete is. A pekingi repülőtéren Marjai Józsefet Li Peng, a kínai kormány alelnöke, Csu Zsung-csi, a kínai állami gazdasági bizott­ság elnökhelyettese, s több kínai minisztéri­um és főhatóság képviselője fogadta. VILÁGGAZDASÁG GENF. A "General Agreement on Tariffs and Trade" (Általános Vám- és Tarifa Ke­reskedelmi) szervezet átiratot intézett a Reagan kormányhoz, sürgetve a külföld­ről behozott textilárukra kivetett vám felemelésének megsemmisítését. Az 50 tagú albizottság egyhangúan ellen­zi a vám felemelését, ami azt jelenti, hogy nemcsak a fejlődő országok, hanem az európai államok és Japán is támogatja a követelést. A washingtoni kormány az amerikai szövőipar kérésére intézkedett. A szövött árucikkek behozatala állandóan növekszik. Mig az ország szövögyárosai támogatják a vámemelési rendelkezést, addig e gyárt­mányok eladói ellenzik azt, mivel a vám emelése az arak emeléséhez vezetne. EZ AZTÁN ÍRÓGÉP! A rendes Írógépeken általában 25 billen­tyűt alkalmaznak. Ez kevés a kínaiaknak - akiknek legalább ötezer Írásjelük van -, főleg a számítógépekhez. Vang Jong- ming kutatónak sikerült olyan masinát szerkesztenie, amely 125 szóképet irhát le. Minden billentyű Öt elemet foglal ma­gában. Ilyen módon lehetőség nyílott a kínai írásjelek nagyrészének a felhaszná­lására. LUSTA POSTÁS A belga Namur vidékén élt egy lusta postai kézbesítő. Nyolc éven át nem hord­ta ki a rábízott leveleket. A súlyuk már mintegy 800 kilót tett ki. A posta most megfelelő bocsánatkérés kíséretében meg­próbálja megtalálni a címzetteket. “ITT NINCS MESE” Olof Palme svéd miniszterelnököt 15 korona pénzbüntetésre Ítélték, mert egy kormányülésen unalmában a zöld elefánt­ról irt mesekönyvet lapozgatott. A minisz­tertanácsi üléseknek ugyanis szigorú ügy­rendjük van és ennek a betartása minden tagnak kötelező. Brigitta Dahl energiaügyi miniszternek háromszoros büntetést kel­lett fizetnie, mert nemcsak elkésett az értekezlet kezdetéről, hanem azt is fül­lentette, késett a vonata. TERJESSZE LAPUNKAT A FELSZABADULÁS TEOLÓGIÁJÁRÓL Cardenal 1957-ben trappista kolostor­ba vonult. 1965-ben Managuában pappá avatták. Egy évvel később a Nicaragua- tó egyik szigetén megalapította a Solenti- name-kommúnát. Belépett a Sandinista Nemzeti Felszabaditási Frontba. 1979- ben a Somoza-rezsim megdöntése után Nicaragua kultuszminiszterévé nevezték ki. Mint költőt 1980-ban a német könyv- kereskedők békedijával tüntették ki. Tim Ruttennek, a "Los Angeles Times" munka­társának interjújából közöljük az alábbiakat. Rutten: Hogyan határozná meg közérthe­tő módon a "felszabadulás teológiájának" fogalmát? Cardenal: A hagyományos katolikus teológián belül Mária-teológiáról, Krisztus-teológiá­ról, ima-teológiáról, szentség-teológiáról szokás beszélni. Ezek a teológia különbö­ző aspektusai, de létezik még a forrada­lom teológiája is. A felszabadulás teológiá­ja nem csupán egy alcsoport a hagyomá­nyos teológián belül, hanem újfajta teoló­gia, amely minden részletkérdést más néző­pontból közelit meg, mégpedig a szegények felszabadításának szempontjából. Úgyszól­ván az evangélium esszenciája. Az evangé­lium a szegények számára olyan üzenet, amely elvezeti őket az elnyomástól a fel- szabadulásig. Ez a teológia a népből ered és a népért van. Ezen túlmenően az oda­adás teológiája: teológusai nemcsak köny­veket irn8k kollégáik számára, hanem be­kapcsolódnak a politikai munkába is. Lehet, hogy emiatt börtönbe kerülnek, vagy meg kell halniuk. Rutten: Mit ért azon, hogy a felszabadu­lás teológiája a népből ered? Cardenal: Az én Solentiname-kÖzösségem tagjai az evangéliumot a maguk módján, sajat életükkel és problémáikkal összhang­ban értelmezték. A szegények újfajta Bibilia- értelmezése Isten birodalmának földi meg­valósítását követeli. Ez pedig annyit jelent, mint igazságos társadalomban élni. Rutten: Hisz Ön mint katolikus abban, hegy valaha megvalósulhat a valóban igaz­ságos társadalom? Nem éppen a bűnbeesés miatt elérhetetlen az ember számára a tökéletesség ilyen mérteke? Cardenal: Nem, hisz Krisztus éppen azért jött, hegy megváltson minket a bűntől, azaz az ö'nzéstöl és az igazságtalanság­tól. Ezért halt meg, és én azt hiszem, hegy nem hiába halt meg. Azért halt meg, hogy egy napon megvalósuljon az igazságos tár­sadalom. Rutten: Az a .bizonyos társadalom a nyu­gati világban ismert polgári szabadságjogo­kat és a magántulajdont is magában fog­lalná? Cardenal: Egy olyan társadalom, amely a profiton alapul, nem hozható összhangba az evangéliummal. Krisztus egyik tanítvá­nyát arra szólította fel, hogy váljon meg minden tulajdonától. Ez szerintünk annyit jelent, hogy mindent közösen kell birto­kolni. Rutten: Nem lát papi hivatása és a nicaraguai kormányban betöltött miniszteri szerepe között konfliktust? Cardenal: Az az érzésünk, hogy a forrada­lom programja és az evangélium program­ja ugyanaz: táplálni az éhezőket, felöltöz­tetni a mezteleneket, és kiélegiteni mind­azokat, akik igazság után szomjaznak. Azt hiszem, hogy mindaddig, amíg a forra­dalom hű marad Önmagához, addig össz­hangban lesz az evangéliummal. Rutten: Ez a véleménye az úgynevezett "népi egyháznak" Nicaraguában. De más Ft. Cardenal II. János Pál pápa nicaraguai látogatása folyamán a pápa áldását kérte. H. János Pál pápa ellenzi a katolikus klérus egyes tagjainak a népek felszaba­ditási küzdelmeiben való részvételét. A minap beidézték Romába a dél-ame­rikai klérus egyik kiemelkedő tagját, az u.n. felszabaditási teológia kiváló képviselőjét, Ft. Boff-t. Nicaraguában Ft. Cardenal, a szandinista kormány tagja képviseli e mozgalmat és filozó­fiát. Mellékelten közöljük interjúját egy amerikai lap képviselőjével. a véleménye a Vatikánnak és a nicaraguai püspököknek. Miért? Cardenal: Mi nem "népi egyháznak" nevez­zük, ezt a nevet mások aggatták ránk. ök úgy képzelik, hogy mi egy uj radikális egyházat akartunk alapítani. A mi állás­pontunk az, hogy ugyanazon egyházhoz tartozunk, de a társadalmi változás elköte­lezettjei vagyunk, ök viszont semmin sem akarnak változtatni. Mi az egyház egyet­len dogmáját sem ítéljük el. A vita kizáró­lag politikai természetű. Rutten: Tehát mint forradalmi keresztény azon a véleményen van, hogy a kereszté­nyek válaszul az elnyomásra fegyvert ragad­hatnak és erőszakot alkalmazhatnak. De mi van akkor, ha valaki erőszakmentesen válaszol az elnyomásra? Ön szerint mind­két magatartás igazolható morálisan? Cardenal: Igen, mindaddig, amig az igaz­ságtalanság ellen harcolnak. Gandhi azt mondta, hogy az erőszakmentesség csak a harc másik formája. Rutten: Tegyük fel, hogy a két ember (az erőszakmentes és az erőszakot alkalmazó) mint paphoz fordul önhöz. Mit tanácsolna nekik, hogyan vizsgálják lelkiismeretüket? Melyik egyházi autoritást ismerjék el, ha mindkét magatartás legitim? Cardenal: Saját lelkiismeretükre kell hall­gatniuk. Ez nagyon személyes vállalkozás. Rutten: De abban az esetben, ha az egyik azt mondaná: "Atyám, én nem tudom, mit tegyek." Akkor mit mondana neki, mint pap? Cardenal: Azt mondanám neki: morális szempontból indokolt a fegyver használa­ta, hogy megvédjük az ártatlanokat és leküzdjük az igazságtalanságot. Téged nem lehet arra kötelezni, hogy ezt tedd, és ha akarsz, másként is harcolhatsz az igazságtalanság ellen. Viszont morálisan a semmittevés nem igazolható. Ez egyet jelentene az elnyomás támogatásával. (Weltwoche, 1983. 52. sz.) ÚJÍTSA meg előfizetését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents