Amerikai Magyar Szó, 1984. július-december (38. évfolyam, 27-48. szám)

1984-07-05 / 27. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 5. 1984. a cMét SAN SALVADOR. A Hazafias Front csapa­tai elfoglaltak El Salvador legnagyobb áramfejlesztő telepét, a "Cerro Grande Dam"-et, mely az ország áramszükségle­tének egyharmadát szolgáltatja. Par órai megszállás után visszavonul­tak, de az összpontosított hadsereg csak nagy áldozatok árán tudta a telepet vissza­szerezni. A Hazafias Front bebizonyította, hogy módjában állt volna megsemmisíteni az áramfejlesztő telepet, de nem tette azt, bebizonyítva, hogy figyelembe veszi a lakosság érdekeit és azt, hogy a hatalom átvételekor jó karban legyen az erőmű. • WASHINGTON, D.C. Az ország vezető bankjai 12 és fél %-ról 13%-ra emelték a kölcsönkamatot, ami a dollár értékét a nemzetközi pénzpiacon ismét emelte az angol fonthoz, a japán jenhez, a német márkához és a kanadai dollárhoz viszonyít­va. A kamat emelése károsan hatott az ország építőiparára, a házak adas-vételé- re is. Az uj, vagy már felépített házak vásárlói képtelenek fizetni a magas köl­csönkamatot. • "BÉKÉT A NYUGATI FÉLTEKÉN" (folytatás az 1. oldalról) elnökkel, melynek következtében 24 amerikai és számos kubai foglyot szabadon bocsátot­tak, akiket Jackson magával hozott az Egyesült Államokba. Visszatértekor sajtónyilatkozatban töb­bek között ezt mondta: "Ha politikai kapcsolatot tartunk fenn a Szovjetunióval, Kínával, akkor miért nem tehetjük ezt Kubával, amely csak 90 mérföldre van tölünk?" "Nem látok semmi akadályt abban -, folytatta Rev. Jackson - ,hogy diplomáciái kapcsolatot teremtsünk Kubával és békés tárgyalások útján rendezzük a két ország közti problémákat." Jackson közep-amerikai útjáról való visszatértékor hangsúlyozta az USA béke­mozgalmának jelentőségét. "Ez a mozgalom - mondotta - nem ér véget a novemberi elnökválasztással. Foly­tassuk e mozgalom kiegészítését és elmélyí­tését mindaddig, amig létrehozzuk a fegy­verkezési hajsza felszámolását, az atomfegy­verek megsemmisítését." AMERIKAI ■ -. # MAGYAR SZÓ ************ A A* AArOAAÉ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York.N.Y. 10003. P. Szabó József: "Egyetlen kormány sem engedheti meg, hogy elvakult szélsőségesek ártatlan embe­reket gyilkoljanak meg" - mondta Indira Gandhi, éppen 72 órával azután, hogy a kormányka­tonák és a bizton­sági erők egy júni­us este, a sötét­ség beköszöntésé­vel megindították a legszentebbnek tartott szikh temp­lom, az amritszá- ri Aranytemplom ostromát. Az ost­romnak a hét ve­gére már több száz naionja von, rioxoii korántsem fejeződött be a 17-ik század­ban épült templomlabirintus teljes átfésű- lése... Autóbuszutasok megölése Az amritszári nagy leszámolás nem az ostrommal kezdődött, hanem azzal, hogy a szikhek politikai pártja, az Akaii Dal tavaly áprilisban százezres "önkéntes had­sereg" toborzását kezdte meg. 1983. ápri­lis 14-én az Aranytemplom falai közt esket­ték fel az első szikh "mártirbrigádokat." A "brigádok" néhány kisebb terrorakció után az első tudatosan kitervelt nagy csapá­sukat október ötödikén hajtották végre. Megrohamoztak egy autóbuszt és az összes hindu utast ott a helyszínen lemészárol- ták. i( ( A kővetkező hetekben és hónapokban egymást követték a gyilkosságok, bomba- merényletek és gyújtogatások. Hol az egyik, hol a másik, hol a harmadik, ötödik, tize­dik "gerillaszervezet" vállalta a terrorcse­lekményekért a felelősséget, miközben az Akaii Dal harcias diákszervezete - im­már ez év februárjában - bejelentette, hogy "a mártirbrigádok tevékenységét az ország valamennyi államára kiterjesz­tik" és "Delhit is felgyújtják, ha a központi kormány nem enged a szikhek követelésé­nek." A szikh militánsok tevékenységének középpontja azonban változatlanul Pandzsáb állam maradt, ahol egyre inkább szétziláló­dott a helyi közigazgatás egész rendszere és éppen ennek nyomán a kÖztorvenyes bűnözés is elburjánzott, ami általános lét­bizonytalanságot teremtett. A hindu szent helyek sorozatos meggya- lázása is ehhez a folyamathoz tartozott, azzal a végső célkitűzéssel, hogy menekü­lésre késztessek az állam hindu lakossá­gát és javítsák az önálló szikh allam (Khalisztán) megteremtésének esélyeit, hisz a sokat emlegetett szikh többség pillanatnyilag mindössze 52 százalékos Pandzsábban. Hírek láttak ' napvilágot arról, hogy a szikh terroristák a Pandzsábbal szomszé­dos pakisztáni területen kapnak kiképzést. A kormányhatóságok pakisztáni eredetű fegyvereket foglaltak le, és bár az 1965-ben, majd 1971-ben lezajlott két legutóbbi india- pakisztáni háborúból is sok pakisztáni fegy­ver maradt Indiában, mégis nyilvánvaló, hogy a pakisztáni határon át folyamatosan próbálkoztak fegyvercsempészéssel és az afgán ellenforradalmároknak szánt nyu­gati fegyverek egy része is - a pandzsábi. A központi kormány megpróbálta elkerül­ni a kenyértörést. Annál is inkább, mivel a tárni-lakta déli területektől az északke­leti Asszámig, vagy észak-nyugaton Dzsammu-Kasmirig sokféle etnikai, vallási vagy éppen társadalmi-gazdasági feszültséggel kellett (és kell) szembenéznie. Miközben a belső ellentétek kiélezésére spekuláló ellenzéki jártok személy szerint az Indiai t Köztársaság elnökének, a szikh származású Zail Szinhnek nyújtották át peticiójukat, amelyben a központi kormány "legerélyesebb fellépései" sürgették "a szikh lázadás letörésere", a kormányható­ságok nemcsak bizonyos szikh vallási köve­teléseknek engedtek (betiltották például minden dohánytermék és alkoholféle árusí­tását az Aranytemplom körzeteben), hanem még a szikhek "nemzeti identitását" kife­jező alkotmánymódosításról is hajlandók voltak tárgyalni. A szikh követelések A szikh szélsőségesek azonban elszaka­dást, vagy legalábbis "teljes autonómiát" követeltek (olyan autonómiát, amely csak a külügyek, a hadügy és a pénzügyek irányí­tását hagyta volna meg a központi kormány­nak), és gazdasági követeléseik is elfogadha­tatlanul sérelmesek voltak a Pandzsábbal szomszédos hindu többségű államok szem­pontjából. Hiába, hogy az alkotmánymódósitási tárgyalások már-már sikerrel kecsegtettek az Akaii Dal mérsékeltjeivel, a szikh terror- csoportok április 16-an egyetlen éjszaka 37 pandzsábi vasútállomást gyújtottak fel. Megalakult a Dashmesh Ezred, amely május első napjaiban bejelentette, hogy "minden nap egy újabb országoshirü politi­kai személyiségnek kell meghalnia mind­addig, amig a hatóságok szabadon nem engedik a bebörtönzött szikh aktivistákat és fel nem oldják a szikh diákszervezet betiltását." f Indira Gandhi es fia, Radzsiv Gandhi, miniszterek és vezető ellenzéki politiku­sok sorra kapták a halállal fenyegető' leve­leket. Delhiben hírek terjedtek el arról, hogy a szikhek nemzetközi terrorszerveze­tekkel léptek kapcsolatba, másfelől a pandzsábi terrorcselekmények egy részét a szikheknek álcázott pakisztáni szabotorök követik el. A szélsőségesek nem is titkoltan az amritszári Arany templomban rendezték be főhadiszállásukat és onnan szervezték-irányitottak terrorcselekményeiket, abban a tudatban, hogy "hatósági személy nem léphet a szent falak közé." A szent falak között azonban nemcsak a szentként tisztelt vezér, a 38 éves Dzsarnail Szingh Bhindranvale tevékenykedett, aki elvakult fanatizmusával joggal tarthatta magát az egykori alapitóatya, Gobind Szingh közvetlen jogutódjának és legfőbb zászlóvivőjének, hanem rajta és feltétlen hívein kívül még legalább nyolc "militáns csoport", vagy inkább terrorszervezet létezett, ame­lyek egymással is harcban álltak. Ilyen körülmények között vezényelték végső szükségből a kormánykatonákat és a központi biztonsági erőket Amritszárba, de az ostromot voltaképpen még mindig nem Ők indították meg, hanem - az Arany­templomból nyitottak tüzet junius 4-én nehézfegyverekkel, kézigránátokkal az epületet körülzáró rendfenntartó erőkre. _____ nafowiáéci'n 7 AIIA Mik C Alf IIIMÁRAN

Next

/
Thumbnails
Contents