Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-05 / 1. szám
Thursday, Jan. 5. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. (D/ttatómé iteárc MELVINDALE, Mich. Köszönöm Szarka Jánosnak a Magyar Szóban megjelent írását, mely kellemes meglepetés volt szamomra. Ahogy a cikk kezdődik, az reám illik teljesen. Amikor olvasni kezdtem, azt hittem, rólam van szó. Olvasom Szarka János írásait a lapban, melyek részemről hűen fedik a valóságot. De most, hogy felvettem a ceruzát, így megírom azt, ami nekem személyesen fáj, de közérdekű ugy.( Nővéremmel, fivéremmel itt születtünk Pennsylvaniában, a köszénbányák és a kokszkemencék vidékén. Anyánk beteg lett és igy Magyarországra mentünk. 1914. julius 27-én eltemettük és úgy határoztunk, hogy októberben visszamegyünk Amerikába. De kitört a háború és mi ott rekedtünk. 1916-ban fivéremet, aki 17 éves volt akkor, besoroztak: 'á nem akart bevonulni, de mi mást tehetett, nem volt kihez menni panaszra. Az amerikai konzulátus felszedte sátorfáját, magunkra maradtunk. A háborús hisztéria, a Habsburg-terror nem ismert határt. Fivéremet kivitték az orosz frontra. Amikor az orosz forradalom véget vetett a háborúnak, fivérem hazajött. Nővérem 1920-ban jött vissza, én pedig 1924- ben, fivérem 1925-ben akart jönni. Kérvényeztük a külügyminisztériumunknál az útlevelet, de mi történt? Az amerikai kormány elkobozta fivérem polgárjogát, ürügyül hozva fel, hogy Amerika ellen harcolt. Amikor fivérem tudatta velem, hogy mi történt, nem tudtam azt elhinni. Akkor még nagy tekintélye volt Amerikának! Te jó Isten, hogy engedheted meg, hogy ilyesmi megtörténhessen! Ö soha sem volt büntetve, soha nem vállalt hivatalos állást, mert úgy érvelt, hogy amikor lesz elég pénze az utazásra, azonnal visszajön Amerikába. Ügyvédet fogadtam Pittsburghban, aki ígérte, hogy megfellebbezi az ügyet. Négy, vagy öt hét múlva tudatott, hogy az ügyet hivatalosan lezárták, kinyitni nem lehet. Úgy éreztem magam, mint akire rászakadt az ég. Azt hittem, hogy Amerika az üldözöttek és a rászorultak hazája. A saját bőrömön kellett tapasztalni, hogy sok mindenben hasonlított Horthy Magyar- országához. Itt a pénz a hatalom, kinek, kinek mit jelentenek az amerikai törvények. Ezt soha világosabban nem láttam, mint most is. Mert az én Amerikám nem a dél-amerikai generálisokat, hanem a népet, vagy a rászorultakat segítené. f Az én Amerikám nem fenyegetné a világot atombombával. Békés utón lehet intézni, jó szándékkal. Hová lett a diplomácia? John Kochis HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 18.- Félévre $ 10.Kanadába és Európába egy évre $ 20.Megujitásra: $ Naptárra: $............................................. Név:....................................................... Cim:........................................................ J » Varos:......................Állam:................... Zip Code:.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York,N.Y.10003 Tardy Lajos: A Pa!éolog-Pollák rejtély MAGYAR ZSIDÓ CSALAD SARJA VOLT AZ W. Györgyéknek családi emlékektől, művészkezek alkotásaitól roskadozó boltíves várbeli lakásában Maurice Paléologue- nak, századunk hires francia politikusának és Írójának egyik müvére terelődik a szó. Abból az alkalomból, hogy a kötet a közelmúltban látott napvilágot az Európa Kiadónál, melyben ismerteti Paléologue-nak, a francia külügyminisztérium akkori vezértitkárának a szoros lengyel-magyar- román blokk megszervezésére irányuló kezdeményezését. S ennek savát-borsát azt szolgáltatja, hogy amikor Paléologue tárgyalásokat kezdett 1920-ban a létesítendő blokk szellemében a magyar kormány ügynökével. Halmos Károllyal, a magyar békefeltételek véglegesítése már lezárt ügy volt. ( _ Amikor a félközelmúltnak erről a "rendhagyó" kezdeményezéséről beszélgettünk, a ház asszonya megszólalt:- Ismerem az egész históriát. De nem könyvekből, mint maguk, hanem egy elhunyt rokonom kiadatlan memoárjából. Es abban sok másra is fény derül - egyik fiókjából kartondossziéba kötött megsárgult iratkóteget húz elő. - Vigye haza, nézze át. Maris kezemben tarthattam a 364 gépírásos oldal terjedelmű memoár elmosódásra ítélt, megsárgult sorait. Mit tudunk még a memoár elsárgult lapjairól? 1920 januárjának első napjaiban érkezik Párizsba a magyar delegáció, melyet a Palais de Madridban helyeznek el a franciák. Egy szép napon megjelenik á memoár- irónál a francia anyától született Halmos Károly es "tudtomra adta, hogy a francia külügyminisztérium vezértitkára, Paléologue ur beszélni szeretne velem. Szívesen látna a közeli napokban a Voisin-étterem különszobájában, ahol együtt ebédelhetnénk. "A jelzett napon taxin a megbeszélt étterembe hajttattam, melynek különszobájában már várt engem Paléologue ur. Emlékezett reám pétervári nagyköveti idejéből, amikor engem, mint nagykövetségünk első titkárát bemutattak neki. A kölcsönös udvariasság szavai után asztal- tarsam reátért a dolgok lényegére és azt a kérdést intézte hozzám: a magyarországi vezető körök hangulata lehetővé teszi-e a szorosabb együttműködést országaink között? Amikor ezt egyértelmű igennel válaszoltam meg, látható elégedettség töltötte el. Sokáig működött - úgymond mint követ Szófiában. Ferdinánd cár, ez a kiváló államférfi erttette meg vele, hogy Európa szóban forgó részén a magyar nép az, amelyik történeti múltja, hagyományai és jellemző tulajdonságai alapján a vezető szerep betöltésére alkalmas. A jelenlegi francia politika teljesen elhibázott, különösen Magyarország mértéktelen meggyengítése miatt. Ezért az a kívánsága - folytatta Paléologue -, hogy a trianoni szerződés immár elkerülhetetlen aláírása után azt felül kell vizsgálni s lehetővé tenni Magyarországnak, hogy elfogadja Franciaország segítő kezét a politikai és gazdasági együttműködés vonatkozásában. (A (továbbiakban aztán kitűnt, hogy a kéz- nyujtás a MÁV 90 éves francia kézbe juttatásával s más gazdasági előjogokkal járt volna együtt.) Delegációnk közölje minimális igényeinket, hogy mielőbb kitapinthassa kormánya nézetét. Abban maradtunk, hogy hamarosan ugyanitt folytatjuk megbeszéléseinket." EGYKORI FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER? A magyar diplomata nem akart hinni fülének, jóllehet az elgondolást francia szempontból is logikusnak Ítélte. A Palais de Madridban nyomban beszámolt Apponyi Albertnek, Bethlen Istvánnak és Teleki Pálnak, akik természetesen a "vezető szerep" akkor még mágikusan vonzó gondolatától lenyügözötten fogadták a beszámolót. S a következő napok a "minimális követelések" megfogalmazásával teltek. (S hadd tegyük hozzá, ezek jóval szerényebbek voltak a hitleri időkben megrajzoltak- nál.) A második titkos találkozón Paléologue átvette a javaslatot s futó betekintés után megígérte annak gondos tanulmányozását. A harmadikon közölte^ egyetért a magyar javaslatokkal s meggyőződése szerint nincs akadálya megvalósulásuknak. S rövidesen Halmos utján megüzente: a francia minisztertanács - egyhangúan? szótöbbséggel?- tudomásul vette a javaslatot s hozzájárult a bizalmas tárgyalások felvételéhez. Ettól kezdve memoárirónk a franciák kívánságára kivált a magyar delegációból s beköltözött a Bedford-szállóba, hogy kizárólag a Paléologue-koncepció megvalósításának szentelhesse munkaerejét. Paléologue rövidesen már á Quai d'Orsayn fogadta - igaz, a feltűnés elkerülése végett a hátsó kapun át lépett be az épületbe. Hetekig tartó személyes tárgyalások, a térképek beható közös tanulmányozása után Paléologue az egész ügyet a francia minisztertanács elé terjesztette. Évekkel később tudtam meg gr. Széchen Miklóstól, az egykori párizsi osztrák-magyar nagykövettől, hogy a Paléologue család zsidó-magyar eredetű. Maurice Paléologue nagyatyjának eredeti neve Pollák volt, s Kossuth Lajos kormányzó titkáraként működött 1849-ben. Amikor a magyar forradalmi kormány a hazaárulás miatt halálra ítélt gr. Zichy Ödön vagyonát elkobozta, a kivégzett személy ékszereit s egyéb kincseit Pollák őrizetébe adták, aki a becsomagolt drágaságokkal követte a kormányt mind Debrecenbe, mind pedig a törökországi emigrációba. Az értékekkel Pollák Konstantinápolyban előnyös üzleteket bonyolitott le s hamarosan jelentős vagyonra tett szert. Bécs állandóan követelte kiadatását, de a Porta politikai menekültnek minősítette, s megtagadta ezt. Pollák végűi is a nagyobb biztonság kedvéért francia védelem alá helyezte magát, majd Párizsba költözött s megkapta a francia állampolgárságot. Széchen gróf úgy tudta, hogy "Pollák" Málta szigetén jutott hozzá a Paléologue névhez. Itt a Palaiologoszok bizánci császári házának egy állítólagos ivadéka adoptálta. Milyennek látta a memoáriró Paléologue- ot, mint embert? "A legvonzóbb egyéniség, a gyors francia felfogóképesség birtokában. Tudása sokoldalú, egyben alapos. Méltán tartották a párizsi társaság legelragadóbb tagjának, akit mindenki szinte megbüvöl- ten hallgatott ." Nos, Paléologue nagyatyja valóban szoros kapcsolatban állt Kossuth Magyarországával (azt szinte második hazájának érezte)- de nem a Pollák nevet, hanem egy ehhez hasonló csengésűt viselt, s akinek példamutató történeti érdemeire ma különösen érdemes odafigyelni. Paléologue belebukott tervébe. Benes - a francia kormányban ülő bizalmasától - tudomást szerzett mindenről s aránylag könnyűszerrel elérte Paléologue eltávolítását.
