Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-19 / 3. szám

Thursday, Jan. 19. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. A “hazatértek” klubdélutánja BUDAPEST. Az Észak-Amerikából Hazatér­tek Kőre igen sikeres klubdélutánt tartott december 14-én a Hazafias Népfront VI. kerületi Klubjában, Népköztáraság u. 94 I. em. alatt. Dr Striker György, a Magyarok Világszövet­sége elnökségi tagja, beszámolt az elnökség legutóbbi üléséről. Utána Kulcsár István a Magyar Rádió rovatvezetője, több éven át new yorki tudósítója, érdekfeszitő előadást tartott "Naplójegyzetek az USA-ból" címen. TOKAJI - KEVESEBB, DE JOBB 400 ezer hektoliter must forrt az idén a tokaji-hegyaljai pincékben; ez több, mint 7000 hektár termése. Az előző éveknél kevesebb termést érleltek a tőkék, de a kiesésért kárpótlást adott a minőség. A nagyüzemek és a kistermelők is az utóbbi másfél évtized legjobb minőségű mustját préselték. Tokaj, Olaszliszka, Mád, Tárcái kö'rnyékén a mustok átlagos cukortartalma meghaladta a 21 fokot. Rendkívül jó volt az aszusodás; jobb, mint az 1973-as, "üs- tökős-aszu" évének nevezett esztendőben. Mig átlagban csak szemenként topped a termés, most egész fürtök aszusodtak el. PIACOK ÉS ÁRAK A pestiek minden más település lakói­nál többet járnak piacra - ez derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. 1981. óta élénkül ismét országszerte a piaci forgalom. Ennek ellenére a felhozatal, a kínált árumennyiség tavaly 12 százalékkal volt kevesebb, mint 1970-ben. Ennek egyik oka, hogy - főként vidéken - a termelőszö­vetkezetek jő része sajat üzletet nyitott, oda s nem a piacra viszi portékáját. Egy lakásra jutó piaci értékesités Budapes­ten tavaly 1728 forint volt; a vidéki városok­ban 462, a községekben csupán 93 forint. A fővárosi piacokra felvitt áru fele-fele arányban származott a nagyüzemekből, illetve a kistermelőktől. Figyelemre méltó az egyes országrészek, illetve városok közötti árkülönbség. Legol­csóbban a szegedi háziasszonyok vásárol­hatnak; legmélyebben a tatabányaiaknak kell a zsebükbe nyúlniuk. A két város piaci árai között 40 százalékos az eltérés. A budapesti piaci árak mintegy 4 százalékkal haladják meg a városok átlagát. Az idénynek megfelelő az árukínálat a pestcrzsebeti piacon. NEMZETISÉGI FARSANG kezdődik Bara­nyában. Az ótven napig tartó vigalmi idő­szakot a pécsi sváb bálok nyitják meg, csücspontja és záróeseménye pedig a neve­zetes sokác busójárás lesz március 4-én, Mohácson. ÜLÉSEZETT A PARLAMENT (Lapunk dec. 29-i számában röviden már jelentettünk a magyar alkotmány módósitásáról. Alant közöljük Gocze Tibor riportját e fontos eseményről.) Budapest. Ülésezett az Országgyűlés, melyen megtárgyaltak az alkotmány módo­sításával, az országgyűlési képviselők es a tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslatot, valamint a Magyar Nép- köztársaság 1984. évi költségvetését, illet­ve az erről szóló törvényjavaslatot. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Alkotmány módosítá­sát. Mint mondta: "A Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya szocialista államunk alap­törvénye. Meghatározza a társadalmi ren­det, rögzíti az államszervezetre, az állam­polgárok jogaira és kötelességeire vonat­kozó rendelkezéseket. Ezért különösen fontos esemény a mostani, amikor az Or­szággyűlés napirendjén az Alkotmány módo­sítása szerepel." A Magyar Népköztársaság Alkotmányát 1949-ben iktatták térvénybe és ez történelmi jelentőségű vívmány volt. Szentesítette a néphatalmat és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. 34 év telt el és azóta csak egyszer, 1972-ben módosí­tották. A fejlődés most ismét szükségessé tette újbóli módosítását. Az előterjesztett javaslat szerint uj szerv lesz az Alkotmány­jogi Tanács. Szükséges, hogy az alkotmá­nyosság védelmének állami- jogi biztosíté­kait az eddigieknél hatékonyabbá tegyük. Indokolt tehát, hogy a jogalkotást - az alkotmányosság szempontjából - egy újon­nan létesítendő önálló szerv: az Alkotmány- jogi Tanács is ellenőrizze, anélkül, hogy a jogalkotó szervek, valamint a jogalkotás koordinálását végző igazságügyminiszter hatásköre 'es felelőssége csökkenne... az Alkotmányjogi Tanács vizsgálhatja a jog­szabályok és jogi iránymutatások alkotmá­nyosságát, azoknak az Alkotmánnyal való Összhangját. Lehetővé kell tenni, ha a vizs­gálat során az Alkotmánnyal ellentétes jogi rendelkezést tár fel, hogy az alkot­mányellenesnek tartott jogi rendelkezés végrehajtását felfüggeszthesse... A tör­vényjavaslat az Alkotmányjogi Tanácsot az Országgyűlés űj, önálló szervnek tekin­ti, amely jellegénél fogva sajátos felada­tot lát el." A községekről, városokról szól­va előadta, hogy mindezek nagy társadalmi átalakuláson mennek át. 1984-tol kezdve Magyarországon a városok száma 109-re emelkedik. "Ezért szükséges bevezetni az irányításnak olyan uj rendszerét, amely lehetőséget nyújt a további fejlődéshez. Ezért az Alkotmány módósitásáról szóló javaslat szerint megszűnik a megyéknek járásokra való tagozódása." (Vagyis, a járá­sok megszűnnek.) "A községi tanácsok önállóságának fokozásával távlatokban el kell érni, hogy a közvetlen megyei irá­nyítás általánossá váljék" - mondotta. Majd Dr. Markója Imre igazságügyi mi­niszter, a választás demokratizálásával kapcsolatban előterjesztette az uj törvény- javaslatot, miszerint 30-35 közéleti sze­mély indulna az országos választási listán. Szólt a kettős és többes jelölés lehetőségei­ről és javasolta, hogy a tanácstagok szá­mát 20-25 százalékkal csökkentsék, mert a községekben a 100, a városokban a 150, a fővárosban pedig a 20L fő megszabott felsöhatar igen sok, valamikor e Tanácsot tömegszervezetnek is tekintették, viszont ma ez a létszám nehézkessé teszi a taná­csi szervek működését. Törvényjavaslatot Ülésezik a Parlament terjesztett elő a képviselők, valamint a tanácstagok visszahívására is, valamint rámutatott a miniszter, hogy a jelölő gyűlé­sek szerepe a jövőben még fog nőni, vala­mint arra is, hogy az állampolgároknak módjuk legyen soraikból a legalkalmasabb jelölteket kiválasztani, s szavazatukkal e jelöltet megválasztani!" Expozéjában a miniszter kitért arra, hogy a Hazafias Népfront keretében a választójogról vi­ták folytak 1300 fórumon, a több mint tízezer részvevővel lezajlott vitákon 25 ezer észrevétel és javaslat hangzott el. Dr. Pozsgay Imre, a HNF főtitkára felszó­lalásában kifejtette: -"Bármilyen akarat, szándék megdőlne népi támogatás nélkül és a nemzetközi helyzet kielézödésére nem a demokrácia szűkítésével kell felel­ni." Következett Hetényi István pénzügymi­niszter vitaindító beszéde az 1984-es év költségvetéséről. Előadói beszédét azzal kezdte, hogy az összhangban van az MSZMP Központi Bizottság november 7-i ülésén jóváhagyott irányvonallal és arról szólt, hogy milyen feladatok vannak az állami pénzügyi munkában, most a feszült nem­zetközi légkörben a zavarokkal küzködő világgazdaságban. Elején még kihangsúlyoz­ta, hogy "a külkereskedelem pozitív egyen­lege tovább növekedett." Az ország 1983- ban is megőrizte nemzetközi fizetőképes­ségét. Rámutatott, hogy "továbbra is meg­őrizzük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddigi kialakult színvona­lát." A költségvetés megszavazásával véget ért az Országgyűlés 1983. évi, utolsó ülés­szaka. HATTYÚK TAVA LETT a téli hónapokban a Balaton. Révfülöpre még novemberben megérkezett egy hattyucsapat; a madarak a császtói strand hévforrásánál ütöttek tanyát. Kisebb hattyucsapatok és -párok telepedtek meg január elején a Kis-Bala- ton és a Héviz-csatorna közelében is.

Next

/
Thumbnails
Contents