Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-21 / 25. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 21. 1984. I f Tasnady T. Almos: Hogy a kecske is jól lakjon ••• BRÜSSZEL-HÁGA. A hollandiai döntés, hogy az eurorakéták telepítését egyelőre elhalasztják, érthető módon címlapokra kívánkozott a nyugat­európai sajtóban. Hogy a dó'ntés csalódást okozott-e, vagy meg­nyugvást, az nyilván nézőpont kérdése, annyi azonban bizo­nyos, hogy bármilyen szempontból nézzük is, nagyon emlékeztet a "kecske is jóllakjon, Tasnády T. Álmos a káposzta is megmaradjon" elvének alkal­mazására. A kompromisszumdöntés visszhangjai szerint az USA külügyminisztériuma csaló­dással vette a hirt, a NATO a hollandiai dó'ntésben azt látja, hogy az rést ütött a tagság által mutatott eltökéltségen; a holland szocialisták "szerencsétlennek" minősítik a döntést, a békemozgalom veze­tői úgy vélik, hogy annak erősen "telepí­tési illata" van. Az Egyházak Béketanácsa (a legjelentő­sebb hollandiai békemozgalom) szóvivője a holland kormány indokolását nevetséges­nek találja, mivel az előre csupán a Szovjet­unióra háritja a rakétatárgyalások siker­telenségének a felelősségét és nem a NATO- ra es Washingtonra. A szovjet sajtó a holland kormány dön­tését olyan kétértelmű kompromisszumnak minősiti, amely nem számolt a holland nép akaratával. A Pravda kommentárja szerint: "A kompromisszum a telepítendő rakéták számát a fegyverkezés-csökken­tés tárgyalásainak eredményétől teszi függővé, ha a tárgyalások 1988 előtt újra­kezdődnek, úgy hogy a rakéták ügyében történő döntés a politikai küzdelem közép­pontja marad." A Tass hírszolgálati iroda jelentette, hogy a holland kormánynak számolnia kellett a békemozgalommal, de ugyanakkor Washington és a NATO nyo­mása alatt volt. "Hollandiában a demokra­tikus érzelmű lakosság úgy látja a döntést, mint kísérletet arra, hogy a jelenlegi kor­mánykoalíció minden körülmények között megmaradjon és a békemozgalmat elcsen- desitse" - állapítja meg a Tass. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. . 130 East 16 St. New York,NY 1003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries:; One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: ' Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St/' New York,N.Y. 10003. Delafrikai Köztársaság az afrikai földrész leggazdagabb alia ma, a tőkés ' örforgás szerves része. Stratégiai szem­pontból fontos pillére a Nyugatnak. Ele- ' gendó csupán arra emlékeztetni, hogy a Jóreménység fokát a tőkés világ olajszük­ségletének a fele, az amerikai behozatal­nak pedig az egyharmada kerüli meg. Pretoria, Del-Afrika fővárosa megbízható ellensülyt jelent Angolával és Mozambikkal szemben. Ilyen feltételek mellett érthető, hogy a fehér kisebbség vezetői évtizedekig külö­nösebb következmények nélkül szegülhet­tek szembe a világszervezet és a nemzet­közi közvélemény nyomásával. Pretoriában mostanában mégis erőfeszíté­seket tesznek azért, hogy igyekezzenek megváltoztatni a rendszerről kialakult képet. Pieter Botha miniszterelnök nagy áttörést számított elérni a diplomáciai kapcsolatokban. Több, mint kéthetes nyugat­európai kőrútján hat országot; Portugáliát, Nagy-Británniát, az NSZK-t, Belgiumot, Ausztriát, valamint Svájcot kereste fel. Vendéglátóit arról próbálta meggyőzni, hogy az úgynevezett "demokratizálódási", folyamat Del-Afrikában lényeges eltérést jelent az eddig folytatott megkülönböztető politikától. Huszonhárom év óta nem vállalkozott pretoriai miniszterelnök ilyen jelentős körútra. Célja az volt, hogy Nyugat-Európa Washington mellé felzárkózva elfogadja a pretoriai érvelést az állítólagos társa­dalmi átalakulásról. Éppen ez a látszat az, ami ellen újra több állomásán is erő­teljesen tiltakozott a helyi közvélemény. A felkeresett fővárosokban hivatalosan azzal érveltek, hogy az előrelépés érdeké­ben szükség van a tárgyalásokra. Csakhogy a formális meghívás már többet jelent a nézetek megismerésének a szándékánál. Nem véletlen, hogy Botha csak egy magán­jellegű programra hivatkozva utazhat Fran­ciaországba. A párizsi vezetés nem volt hajlandó hivatalos meghívást küldeni szá­mára - úgy ítélve, hogy ez közvetett módón az apartheid politika tudomásulvétele len­ne. Bizonyos módosulások valóban megfigyel­hetők a pretoriai politikában a korábbiak­hoz képest, anélkül azonban, hogy ezek a változások az alapokat érintenék. Botha a fehér kisebbségnek azt az óvatosabb csoportját képviseli, amelyik a szélsősé­gesekkel szemben úgy Ítéli meg, hogy csak bizonyos engedményekkel, némileg hajlékonyabb magatartással lehet fenntartani az apartheid, a fajok teljes elkülönítése politikát. A miniszterelnök Nyugat-Európának szóló érvei között az első helyen szerepel a dél-afrikai alkot­mány módosítása, amely látszólag kiter­jesztette a hatalom gyakorlását az ázsiai­akra és a "félvér" származásuakra is. Való­jában azonban az újabb törvények megőriz­ték a fehérek parlamenti többségét anél­kül, hogy változtattak volna az említette­ket a gazdasági és a mindennapi életben érintő megkülönböztető intézkedéseken. Nem beszélve a több mint húszmillió feke­téről - a lakosság mintegy háromnegyedé­ről -, akiknek a jogfosztottsága most meg szembetűnőbbé vált. Botha fokozatossá­got emleget, egyelőre azonban semmilyen elképzelése sincs arra, hogyan lehetne az együttélés emberi formáit kialakítani. És nem is a tervek, hanem a szándék nyil­vánvaló hiánya az, ami egyre jobban fel- örli a kiszolgáltatott helyzetben lévők türelmét. Tekintettel Nagv-Británnia nö­vekvő számú színes ború lakosságára és a gazdasági helyzet által kiéleződött faji ellentétekre - itt voltak a leghevesebb tüntetések. Lambert Gábor Kohl kidobja a díványt A világ egyik legreakciósabb kormányá­nak, a dél-afrikai köztársaságnak feje, Botha, amint azt a fenti cikkünk ismerteti, az elmúlt hetekben Európában házalt hogy az USA és Izraelen kivül más államok kormányai is szóba álljanak velük, hogy megszűnjön kormá­nyuk . "pária" jelle­ge. Európai körútja folyamán Kohl, nyu­gat-német minisz­terelnök hivatalában, is kilincselt. A hitlerista múltra visszatekin­tő német kormány feje érthető idegesség­gel fogadta Botha jelentkezését. Nehogy azt higyje a világ, hogy a német nép nem tanulta meg a hitleri múlt leckéjét, hűvö­sen, fagyosan kell ezt a Bothát fogadni. Kohl irodájában, díványon ülve szokta fo­gadni illusztrisabb vendégeit. De Bothá- val egy díványon csücsülni? Soha. Botha érkezése előtt kiadta hát a paran­csot: -!Ki a dívánnyal az irodámból!" Még a cseresznyéstálat is kivittek, nehogy egy tálból cseresznyézzenek, ha történetesen Botha egy stanicli cseresznyét hozna magá­val ajándékul. így hát állva feszengett és fagyoskodott Kohl ur Bothával. Az eset eszünkbe juttatja az egyszeri ember esetét, akit állandóan megcsal a felesége, még pedig a lakás legszebb búto­rán, a nappali szoba díványán. Hosszú töp­rengés után a férjem uram elhatározza, hogy ennek a dolognak egyszer és minden­korra vé^et kell vetni. így hát... kidobta a lakásából a.... díványt! Csernyenko kitüntetése MOSZKVA. Csernyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, magas spanyol kitüntetést nyújtott át Jose Federico de Carvajal, a spanyol szenátus elnöke. Csernyenko a "Spanyol cortes szenátusának aranyér­mét" kapta, amelyet államfőknek ítélnek oda, mindenek előtt a béke védelmében kifejtett kimagasló tevékenységükért. A( "Spanyol cortes szenátusának arany­érmet" eddig mindössze két államfő - I. János Károly, spanyol király és a mexikói elnök - kapta meg - hangsúlyozta a kitünte­tés atnyujtásakor Carvajal. TMMJESm LATUNKAT! _ {Dbeménueíc nucmciéan_____ Botha körútja

Next

/
Thumbnails
Contents