Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-14 / 24. szám
4. Thursday, June 14. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO KÖNYVSZEMLE Kispéter András: Bornemisza Anna szakácskönyve 1686-ból "Mondd meg, mit eszel, ebb6l is kiveszem, milyen vagy; mutasd meg hajlékodat, meglátom a lelked" - mondotta Herman Ottó, a kiváló természettudós, néprajzkutató. Elódeink gondolkozásmódját, életkörülményeit, táplálkozási és egyéb szokásait mindig kíváncsian fürkésszük mi, késői unokák; része ez is nemzeti történelmünknek, nemzeti kultúránknak, s gyakran beszédesebben árulkodik egy-egy korról, mint a száraz történelmi adatok. A bukaresti Krité- rion Könyvkiadó kultúrtörténeti értékeket, dokumentumokat hoz felszínre, tesz koz- kinccsé a legszélesebb olvasórétegek számára. Ezek sorába tartozik Készéi János 1680- ban németről magyarra lefordított kéziratos szakácskönyve is. Készéi a mainzi választófejedelem fószakácsának, Marx Rumpoltnak, először 1581-ben (majd 1604-ben) Frankfurtban német nyelven megjelent Ein neu Kochbuch cimü munkáját ültette át magyarra, s müvét I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségének, Bornemisza Anna fejedelemasszonynak ajánlotta. A puritán aszketizmusra ha|ló középkorban a klasszikus antik kultúrák kifinomult szakácsmüvészete háttérbe szorult, visszafejlődött, csak a reneszánsz idején vett újabb lendületet. Először az olasz konyha vezetett (Mátyás király udvarában is olasz szakácsok főztek), majd a francia királyi udvar ínyencségei veszik át a pálmát es terjednek el az európai császári, királyi és fejedelmi udvarban. A Rumpolt-féle szakácskönyv kultúrtörténeti, néprajzi értéke felbecsülhetetlen, nemcsak a szakácsmüvészetet tárgyalja kimerítően, bepillantást nyújt a tizenhatodik-tizenhetedik század császári, fejedelmi udvarainak mindennapi életébe, szokásaiba, táplálkozási kultúrájába. Az első fejezetek részletesen leírják a fejedelmi udvar egyes étkezessel kapcsolatos tisztségviselőinek (udvarmester, udvari kapitány, konyhamester, sáfár, főszakács, pohárnok, étekfogó és kóstoló stb.) feladatkörét, külsejét, ruházatát, kötelező viselkedését. Az ezt követő fejezetekben négy császári, négy királyi, négy elektori és négy fejedelmi lakoma leírását olvashatjuk: kettőt-kettőt pedig böjti napokon. Csak csodálni tudjuk azt a bámulatos gazdagságot, leleményességet, ahogyan ezeket az étlapokat Összeállították. Például egy háromfogásos császári vendégségen több mint nyolcvan különböző ételt találtak fel. Kifinomult Ízlésről, a szakácsmesterség rendkívüli fejlettségéről, változatosságáról tanúskodik a kézirat törzsanyagát kitevő tulajdonképpeni szakácskönyv. A választék hallatlan gazdagságát mutatja az 1646-féle ételrecept; köztük a német és magyar ételek mellett gyakran olasz, spanyol, francia, cseh, lengyel, elvétve angol, holland, torok fogások is. Feltehető, hogy a magyar konyhának már a tizenhatodik században i^en jő hire volt Európában, mivel magyar etelek rendkívül bőségesen szerepelnek a leírások között. Valószínű, hogy Rumpolt hosszabb időt töltött magyar földön, hiszen könyve 1581— es előszavában "ein geborner Ungar"-nak mondja magát. A könyv az ételeket alapanyagok szerint csoportosítja (négylábúak, vadak, madarak, halak, különfélék) és részletesen lefolytatás a 8. oldalon) JUNIUS 14-20. 14. A Bastille ostroma, a nagy francia forradalom kezdete 1789. A franciák Győrnél leverik az osztrák-magyar hadsereget 1809. 15. Rembrandt, a nagy holland festő születése 1606. 16. USA felrobbantja az első atombombát New Mexicóban 1945. 18. Dél-Carolinában felakasztják a Vesey-féle lázadásban résztvevő 37 rabszolgát 1822. 19. Degas, kiváló francia festő születése 1834. Villanyszékben, koholt vádak alapján kivégzik a Rosenberg házaspárt 1953. 20. Petrarca, nagy olasz költő születése 1304. "Lestem szemét: könnyfátyol hullt le rája, Szebb volt e szem, mint bármely bolygó; A hangja lágy: lenyűgöző s feloldó: folyó állt meg és hegy mozdult szavára." (Petrarca, 123. szonettje) ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ (Úfaabótná Jtoáá ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ MÉGEGYSZER A WALLENBERG SZOBORRÓL 1984. május 31-én már irt a Magyar Szó a Raoul Wallenbergnek emléket állító szoborról. A svéd diplomatának, akinek sokezer magyar zsidó köszönheti megmenekülését a biztos haláltól, a magyar állam egy szimbolikus szoborkompozícióval kívánt emléket állítani, ami egy kígyóval harcoló férfit ábrázol. A szobor Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész alkotása. Hogy hol volt a szobor a budapesti lebontás és 1961 között, ma sem tudják, az azonban örömteli tény, hogy azóta áj.1 Debrecenben a Pallagi-uton, a BIOGAL gyógyszergyár előtti parkban. A gyár 1500 dolgozóján kívül a Nagyerdő távolabbi részéi fele tartó kirándulók is megcsodálhatják. Csak az a kár, hogy a nézók csupán a művész alkotó munkáját ismerhetik meg, de nincs semmi utalás Raoul Wallenbergre, akit pedig Debrecenben kevésbé ismernek. Sajnos emberbaráti segítségnyújtása, áldozatos harca elsősorban Budapesten hozott eredményeket: nem volt még egy tucat Raoul Wallenberg azokban a vérzivataros időkben, hogy valamit tehessen a lényegesen több mártírt adó kelet-magyarországi területek üldözöttéiért. Dr. Varga György, Budapest WELLAND, Ont. Küldök 20 dollárt a kanadai kampányra és 5 dollárt az Évkönyvért, amely nagyon jó; sok, érdekes olvasmány van benne. Az újság is a dolgozók részére van írva, mert minden sora az emberiség érdekéért fáradozik és harcol a világ békéjéért. Kívánunk a szerkesztő munkástársaknak továbbra is jó egészséget, hogy bírják végezni ezt az értékes munkát az emberiségért. Kovács Lőrinc Dominika és masok A közelmúltban a Dominikai Köztársaságban lefolyt események jelentős intelmet jelképeznek a világ pénzurainak, de kiváltképpen az USA pénzérdekeltségeinek. Mi is történt ott? Néhány héttel ezelőtt a Karib-tenger Hispaniola nevű kis szigetének felét elfoglaló Dominikai Köztársaság kormánya (a sziget másik fele Haiti) nagy mértékű emelést rendelt el az életszükségleti cikkek árában, ami súlyosan érinti a már amúgy is szegény lakosságot. Ennek a kegyetlen intézkedésnek a magyarazata nemcsak Dominikára érvényes, hanem a Karib -tenger többi kis szigetországára, Közép-Amerika kis országaira és a Harmadik Világ sok kis, a létéért küszködő országára, de jó néhány nagy országra is, mint Mexikó, Brazília, Argentina és mások. Ezek legtöbbje a II. Világháború utáni időkben szabadult fel a gyarmati uralom alól, de függetlenséghez vezető útjukon sok súlyos akadályba ütköznek. A gyarmati uralom csak annyi fejlesztést végzett ezekben az országokban, amennyi részükre szükséges volt a területek kizsákmányolásához; nem építettek úthálózatot, közmüveket, szervezett iskolarendszert, és főképpen, nem hagytak maguk után pénzt, tanítókat, orvosokat, stb. így ezek az új, független országok kölcsönpénz szerzésére kényszerültek, amit magától értetődően a volt gyarmati uraktól nyertek, de legnagyobb részben az USA nagy bankjaitól. Az ilyen kölcsönnyújtások végrehajtása az IMF, International Monetary Fund (Nemzetközi Valuta Alap) utján történik. Ez az IMF úgy mondhatjuk a nemzetközi bankok szakszervezete, a nemzetközi bankkölcsönök védelme céljából. Ebben a szervezetben a parancsoló szerepet az USA nagy bankjai játsszak. Minden kis gyermek tudja, hogy kölcsönök után kamatot is kell fizetni, a kölcsön törlesztése mellett. De ezek a kölcsönöket "élvező" szegény országok, fejletlen gazdaságuk folytán, alig tudják a kölcsönöknek még csak a kamatját is megfizetni. Feladatának megfelelően, az IMF előírja az országok kormányainak azokat a lépéseket, melyeket tenniök kell a szükséges pénz előteremtésére, melyeknek fedőneve az "austerity program" (szigorú takarékosság). Tehát szociális szolgáltatások csökkentése, vagy beszüntetése, szükségleti cikkek árának felemelése, ebben az élelmiszereké is. Nem csoda, hogy a sanyargatott nép elégedetlensége tüntetésekben és zavargásokban tört ki, amit csak rendőri erőszakkal tudott a kormány elnyomni. Érthető az is, hogy miért olyan bőkezű az USA kormánya, különösen Reagané, hogy fegyverekkel lássa el a dominikai kormányt, és minden hasonló helyzetbe került kormányt. Hasonló okokból hasonló helyzetben van sok más kis és nagyobb ország, mint például Mexikó, Brazília és Argentína, 60-90 milliárd dollár adóssággal, főleg USA bankoknak. Hogy fogalmunk legyen erről, vegyünk például egy 80 milliárd dolláros adósságot. Ennek kamatja, csaknem 12% mellett, 10 milliárd dollár. Akkor hol van még a törlesztés? Látható, miért nem tudnak ezek a fejlődő kis és nagyobb országok kikászálódni a nemzetközi kölcsönök hínárjából. A Reagan-kor- mányzat politikája nem akar tudomást venni ezen ok és okozatkörülményről és csökönyösen, csakis erőszakkal, katonai eszközökkel akarja megoldani a szegénység kérdéséit. Ez a politika kudarcra van Ítélve, de mielőtt változásra kerül a sor, menynyi szenvedéssel és emberélettel kell megfizetni érte! , , (folytatjuk) Vago °szkar
