Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-07 / 23. szám

11. Thursday, June 7. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO Szii /djö/Jcm .ízen határa ... Egy könyvtáravatás emlékére Ez év decemberében lesz 35 éve annak, hogy rendkívüli ünnepség volt a Veszprém megyei Csögle községben. Könyvtárt avat­tak. Egy olyan könyvtárat, amelyet lapunk akkor még nagyszámú Lehigh Valley-i olva­sói küldtek szeretett szülőfalujuknak, hogy ezáltal is kifejezésre juttassák szeretetü- ket a szülőhaza, a szülőfalu, a magyar nép iránt. A könyvtáravatáson, lapunk akkori be­számolója szerint "ott volt a község apraja nagyja." Ezt szószerint tessék érteni, mert az asszonyok csecsemőiket is elvittek az ünnepségre. A tágas kulturház falát jó lett volna erre az estére egy kissé széjjel- tölni. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött. Azután lelkes beszédek méltat­ták a könyvtár rendkívüli jelentőségét és azt, hogy milyen szépen példázza ez az ajándék a dolgozó emberek szolidaritá­sát, amikor a munkásmozgalomban és az osztályharcban jártasabb, harcedzettebb dolgozók szülőföldjük dolgozóinak a mun­kásmozgalom és az osztályharc fontos fegyverét küldik szives ajándékul: a tudás és a haladó szellem fegyverét! Ezért az ajándék erkölcsi értéke és jelentősége sokszorosan felülmúlja annak igen komoly anyagi értékét is. Ismertették az ünnepségen az adomány Összegyűjtésének történetét s felolvasták az eredeti gyűjtési felhívást és a gyűjtő- ivet is. A gyüjtóiv tanúsága szerint a kö­vetkező honfitársak járultak hozzá adomá­nyaikkal: Szabó Károly, Szabó Károlyné, Szabó Erzsébet, Ferenczi Lajos és neje Szabó Karolina, Borbély Sándor és neje Lörincz Amália, Fülop Jánosné Lorincz Irma, Fülöp János Emil, Fülop Géza, Fülöp Kálmán és neje, Szalóki Pál és neje Sza­bó Róza, Gyarmati Péter és neje, Németh Károly és leánya, Takács Zsigmondné, Takács Tini, Molnár Dénes, Adorjánháza, Radics Károly, Berta Sándor és neje, Tóth Pálné Kovács Ágnes, Bende Márton és neje, Fülöp Kálmán és neje, Fülöp György, Bereczki Lajosné, Búzás József és neje, Hartman Józsefné Szabó Laura, Fülöp Györgyné, Márkus Dénes és családja, Barczá- ék New Yorkból, Kovács Lajos és családja, Gáncs Károly en neje. Különösen megható volt az eredeti gyűj­tési felhívás felolvasása. Sokan könnyez­tek, amikor hallották a felhívás végszavait, hogy "amikor mi már mindnyájan porladunk az idegen földben, szülőhazánk fiai akkor is brilliáns ékszerként fogják megőrizni ajándékunkat és nevünket Diszalbumban fogják megörökíteni." Kedves földiek! Dolgozó honfitársaink! Szülőfalutok fiai minden drága ékszernél becsesebbnek tartják a ti kedves ajándéko­tokat. És a neveteket nemcsak diszalbum­ban őrzi meg, hanem szivébe zár az egész falu mindnyájatokat és az apák mesélni fognak rólatok meghitt, csöndes estéken a fiáknak és unokáknak... És nevetek fenn­marad nemzedékről nemzedékre! Mert mesébe illő cselekedet az, amit tettetek, íme, mérföldlépő csizmát adtatok nekünk, amellyel úgy haladunk a kultúra széles országutján, hogy egy-kettÖre pótoljuk századok mulasztásait. E szép ajándékért köszönetét küldi a község mindenkinek, aki bármivel hozzá­járult az adományhoz. Köszönetét küldi a hivatalos község: a biró, a jegyző. Kö­szönt érte benneteket minden szervezet, elsősorban az élcsapat: a Párt, köszönt a DÉFOSz, köszöntének az Asszonyok, köszöntének az Ifjak, köszöntének a lelkes, piros úttörők: homlokukhoz emelik kezü­ket és azt mondják: Előre! Köszöni az aján­dékot a község minden dolgozó embere, mindenki, aki itt boldog szocialista hazát akar építeni! S küldjük ezenfelül nektek a szülőföld üdvözletét. .Titeket köszöntenek most a termo lankák, a fekete barázdák, a veté­sek zóldellő táblái, a rétek, ahol kikelet­kor margaréta és százszorszép virít, tite­ket köszönt a Marcal selymes suhogása, a Hunyor gyémántos vize, köszönt erdeink minden fája, a kék égen futó fellegek, amint felétek szállnak, köszönt a falu kar­csú tornya és sok kedves háza, amelyeket ti mind megismernétek, köszönt az ősi hajlékok küszöbje, gerendája és kitáruló kis ablaka, még a temető is, ahol akácok suhognak az apák, anyák szivepora fölött és tavasszal rezedaillatot hordoz széjjel a szél... Szülőföldetek minden polgára szivébe zárt titeket és nem ejt ki onnan sohasem. És hogyha jó sorsotok valaha hazahoz, boldogan ölel keblére benneteket az édes szülőföld és Csögle község közönsége. Beregsurány... Csaroda Beregsurányban születtem, ott nőttem fel; úgy ismerem a községet és az egész környéket, mint a tenyeremet. Csodála­tosan szép vidék ez. A falvakban sok törté­nelmi múltú épület is van. Legtöbbet persze szülőfalumról, Bereg- surányról tudok, ősi település, az első írásos dokumentumok 1280-ban említik, Surányi János földbirtokosról kapta a nevét. A községben a hatvanas évek közepén ása­tásokat végeztek: huszonkilenc cserépége- tő kemencet tártak fel, s a megállapítás szerint a gepida törzsek idejéből valók. A község református temploma műemlék; falai 1450-ben épültek. Egy 250-300 éves épület is található a községben. Ez feltéte­lezések szerint a hortobágyi csárdával egyidős lehet, még az építési stílusa is azonos. Beregsuránytól alig hat kilométerre van a Ráköczi-szabadságharc idejében nagy hírnevet szerzett Tarpa. Itt született Esze Tamás, az ismert kuruc hadvezér. Egykori szülőházát műemléknek nyilvání­tották. A tanácsháza melletti főtéren áll az emlékműve, s ezen a téren találjuk Bajcsy-Zsilinszky Endrének, a magyar el­lenállás egyik tiszteletre méltó vezéregyé­niségének szobrát is. A tarpai tájmúzeum a falu történelmi emlékeit, régi tárgyait mutatja be. Érdemes megállni és körülnéz­ni Vásárosnaményban is, ahol szintén sok a látnivaló. Az itteni Beregi Muzeum meg­alapítása Csiszár Árpád gergelyiugornyai lelkész nevéhez fűződik. Említsük meg még Tákos és Csaroda község nevét; műemlék templomaik a XI-XII. századból valók. Tákos nevezetessége a beregi keresztszemes háziszöttes is, ezt a falubeli lányok, asszonyok készítik. A beregi rész szivében elterülő Csarodának olyan természeti adottságai vannak, mint a kornyéken egyik községnek sem. A Csaro- dai-tó szépsége minden látogatót elbűvöl. A táj legkiemelkedőbb része a tarpai hegy, amely kiváló borterméséről nevezetes. Aki egyszer ellátogat erre a vidékre, mig él, nem felejti el a beregi emberek meleg barátságát és az egykori kuruc fal­vak elbűvölő szépségét. Angalet Sándor, Budapest írja meg emlékeit szülőfalujáról, szülő­városáról. Ha megfelel, közölni fogjuk e rovatban: "Szülőföldem szép határa." Szerk. ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT Gi-Bll tipusu Giróteodolit A TEREPPONTI IRÁNYOK CSILLAGASZATI AZIMUTJANAK MEGHATÁROZÁSÁRA SZOLGÁL AZ IDŐJÁRÁSTÓL, NAPSZAKTÓL, MÁGNESES ANOMÁLIÁKTÓL ES KÜLSŐ ELEKTROMOS ZAVARÓ HATÁSOKTÓL FÜGGETLENÜL TEREPEN ÉS FÖLD FELSZÍN ALATT NAGY PONTOSSÁGÚ, RÖVID IDŐ ALATT ELVÉGEZHETŐ MÉRÉST TESZ LEHETŐVÉ. ALAGUTAK FÚRÁSÁNÁL, BÁNYAVÁGATOK KÉSZÍTÉSÉNÉL NELKULÖZHETETLEN MŰSZER! mom ÖUdrpeST MAGYAR OPTIKAI MÜVEK Leveleim: H-1525 Budapest, Postafiók 52. Távirat: “MOMER” Budapest V. Telex: 22-4151 momos-h

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents