Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-01-19 / 3. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 19. 1984. ^SL£üIiä§^l@ JANUAR 19-25. 19. Edgar Allan Poe, nagy amerikai költő születése 1809. 22. Lord Byron, angol költő születé­se 1788. 21. Lenin halála 1924. f 24. Aranyat fedeznek fel California- ban,1848. "Későn kel a nap, teli van még csordultig az ég sűrű sötéttel. Oly feketén téli még, szinte lecseppen. Roppan a jégen a hajnal lépte a szürke hidegben." Radnóti: "Január." Nyolc milliárdos “támogatás” (folytatás a 2. oldalról) "El Salvadorban az USA foglyává vált a kormánynak, amely viszont foglya egy tömeggyilkos katonai bandának. Reagan elnök még ma is további támogatást akar nyújtani a kormánynak, tekintet nélkül arra, hogy az mit tesz, vagy mit nem tesz a 'halálgárdával.' Ez a magyarázata an­nak, hogy megvétózta a kongresszus dön­tését, amely szerint csak kongresszusi jóváhagyással folyósíthat újabb támoga­tást El Salvadornak." A nicaraguai helyzetről igy vélekedik John B. Oaks: "A múlt év őszén a nicaraguai kormány részletes javaslatot nyújtott be a közép­amerikai helyzet rendezésére, amit a leg­több érdekelt ország érdemesnek tartott komoly megfontolás tárgyává tenni. Rea­gan elnök azonban elutasította a javasla­tot. Világos, hogy nemcsak azt akarja, hogy Nicaragua ne küldjön hadi felszere­lést El Salvadorba (ami az eredeti célkitű­zés volt), hanem a nicaraguai kormány megdöntését tervezi és olyan kormány felállítását, amely elfogadható az USA részére. Ezt a célkitűzést - ha lehet - gaz­dasági megszorítással, szubverziv tény­kedéssel és politikai nyomással kell elér­ni, de ha nem, akkor katonai beavatkozás­sal." t "Mar 4.000 amerikai katona van Hondu- rasban 'hadgyakorlaton.' Nincs nagy képze­lőtehetségre szükség, hogy megállapítsuk, milyen helyzetbe kerülünk, ha a hondurasi- ak provokálására nicaraguai csapatok be­hatolnak Hondurasba, ami ürügyet szolgál­tatna Reagan elnök részére, hogy a lehetet­len helyzetbe került libanoni gyalogos-ten­gerészeket militarista elképzelései szerint bevesse ott, abban a tévhitben, hogy meg­nyerhet egy háborút a közép-amerikai őserdőben." NEW YORKI MAGYAR HENTES TIBOR'S MEAT SPECIALTIES (Formerly Mertl Pork Store) 1508 SECOND AVE. NEW YORK, NX 10021 a 78. és 79. utcák között. Telefon: RH 4-8292 Friss hús, hurka és felvágottak HAZAFISÁG ­PATRIOTIZMUS Ellentétben a világ java részével, nekünk nincs történelmünk, hagyományaink, melyek visszanyúlnak ezer évre, vagy még többre. Talán ezért van, hogy a zászló oly sokat jelent nekünk. Lehet, hogy ez egyik oka annak, hogy elnökeink oly könnyen hirdet­hetik, hogy politikájuk az egyetlen hazafi­as politika. Az első világháborúig azt hittük, különállhatunk a világtól. Egy rövid ideig a második világháború után azt hittük, mi uralhatjuk az egész világot. Néhány nappal Pearl Harbor után, félósen kérdez­tem anyámat, mi lesz, ha a németek és a japánok győznek. Anyám megnyugtatott, meg fogjuk verni őket, mert Isten a mi oldalunkon van. Kevés amerikaival találkoztam, aki azt mondta, hogy inkább vásárol silányabb amerikai árut, mint külföldi gyártmányt, csak azért, hogy segítse a hazát. Kevesen vélték, hogy hazafiasság kötelezi őket arra, hogy részt vegyenek a politikai folya­matban, ami oka lehet, hogy oly kevesen törődnek a szavazással, Európához hasonlít­va... De mindezek, habozás nélkül, magukat hazafias amerikainak vallották. Beszélget­tem Washingtonban Charles Morgan, Jr.-ral, a neves polgárjogi ügyvéddel.. Ezt mondta: mély gyanakvással tekintem az embereket, akik elő akarjak Írni masoknak a hazafias cselekedet szabályait. Idézte Adlai E. Steven- sont: leütni az elme szabadságát a haza- fiassag vasöklével, régi és csúnya trükk. Foglalkozásom hozza magával, hogy nem bízom szentimentalitásban, és, gondolom, ezért van, hogy gyanakszom zászlólengetö politikusokra és hivatásos patriótákra, akik értelmetlen könnyedséggel mondjak nekünk, hogy az USA a legnagyszerűbb ország a világon, anélkül hogy elgondol­nák, ugyan miféle ország vagyunk mi? Egye­temre jártam a McCarthy-időkben, es. ez egy eletre való lecket adott vakbuzgokról, akik összetévesztik a behodolast a haza­fiassággal. Jan Morris, a neves angol iró, keserűen elitélte az USA-t Grenada miatt és kijelentette "mint a világnak leghatal­masabb, legirigylésreméltőbb, legszeren­csésebb nemzete, nem lehet kifogása para- nojáért." Az amerikai ideál hatalmas vonz­erő marad, nemcsak nekünk; t ez az oka annak, hogy Európa, Afrika és Ázsia embe­re magas erkölcsi szintet vár el mitölünk. A fanatikusok - a Birch-isták, a Moonie-k - jelszava: Amerika, szeresd, vagy hagyd el. Nézeteinkkel a többség nem ért egyet, ha a NYT felmérése, röviddel utazásom előtt, igazat mond. A kérdésre, hogy haza­fias legyen, kell-e a polgárnak egyebet is tennie, mint szeretnie hazáját, 61% nemmel válaszolt. De csak 17% mondta, hogy békés kormányellenes tüntetés, haza- fiatlan. Tiz közül négy úgy véli, hogy az elnök bírálata árt az országnak. Meglepő volt két másik eredmény. Egy országban, amely az egyház és állam különválasztá­sán alapult, a válaszolók negyedrésze azt vallotta, hogy a hazafiassaghoz szükséges Istenben hinni. Egy bevándorlókból szüle­tett nemzetben, 61% úgy véli, hogy manap­ság tűi könnyű uj bevándorlóknak bejönni az országba. A válaszolók 60%-a még min­dig hiszi, hogy Amerikában valaki szegény­sorból felküzdheti magát gazdagságba. De, ugyanakkor, több mint a fele hiszi, hogy a nagy érdekeltségek viszik a dolgokat a fővárosban. Vágó Oszkár (folytatjuk) Valaki eltűnt New Yorkban Ha utunk Manhat­tan déli részébe visz, lámpaoszlo­pokon láthatunk egy fiatalember arcképével ellátott röplapot, ezzel a felírással "EL­TŰNT." A röplapon Sam Todd fiatál papnövendéket kere­S1 _* _ . . . . SÄM TOED “l"" Sam Todd, Adam AO::24,5'll’\SLIJl,1351bs.LICHT BUM; HM! ,, ; , I BLUE EYES,DARK FRAME GLASSES nevű testvereveiWEARrNG;DWrK blue sweatshirt(says eodlin újévi összejövete- sras len vett reszt a__ir____, 1374-6913!.-----,,— 271 Mulberry St.-en.^^^ ^^f Reggel két órakor ^aJtakívül meg 11.834 a két testvér ki_ személy tunt el a város ment az utcára. ban 1983 folyamán. Sam azt mondta: "Egy kis levegőre van szükségem. Minden rendben van, te csak menj vissza." S. ezzel elindult az utcára, kocogva (jog), Adam pedig visszament az összejövetelre. Azóta Sam Todd-ot senki sem látta. Eltűnt. Édesapja, Rév. George Todd, édesanyja és két fivére, Adam és John elhatározta, hogy miután a rendőrség képtelen Samet megtalálni, felhívják a barátokat, hogy segítsenek nyomára jutni. Sam osztálytár­sai, Adam és John barátai, az apa hívei mind válaszoltak a hívásra. Az Ötödik Avenue és 11. utca sarkán lévő Első Metodis­ta Templomban állították fel a hadiszállást John Todd vezetésével. Manhattant 18 körzetre osztottak és minden körzetben külön-külön csoportok folytatják a kuta­tást. Több ezer röplapot függesztettek ki lámpaoszlopokra Sam fényképével. El­mennek a szegények étkezöhelyeire, a Union Square Parkba, az autóbusz- és vo­natállomásokra, mindenhova, ahol remélik Sam-et megtalálni. A feltevés az, hogy vagy elesett, vagy megsérült, vagy elvesz­tette tájéközóképességet és valahol baran­gol. A rendőrség szerint, ha Sam gyilkos­ság áldozata lenne, akkor holttestét már megtalálták volna. A papnóvendekek több száz munkanél­külivel és otthontalan személlyel találkoz­tak, beszélgettek. Az apa, Rév. George Todd ezt mondta: "Sam elkötelezett em­ber, minden idejét a szegények segítésére szentelte. Most, hogy eltűnt, papnövendék barátai több szegénnyel találkoznak, mint valaha. Ez minden bizonnyal nagy megelé­gedéssel töltené el Samet." A templom, a "főhadiszállás", ott étkez­nek, ott helyezik el a városon kívül lakó fiatalokat, többen ott alszanak a padlón. Nap, mint nap, 16 órán át folytatják a keresést. *** Sam Todd 24 éves 5 láb 11 incs magas 135 font, haja világosbarna, szeme kék, rendszerint fekete keretes szemüveget visel. Aki bármilyen felvilágosítással tud szolgálni, hívja a (212) 374-6913 szamot. L. I. «WIK/napló

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents