Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-19 / 3. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 19. 1984. A HÉT WASHINGTON, D.C. Egyre több demokrata és republikánus szenátor követeli a gyalo- gos-tengereszek kivonását Libanonból. A szenátus Külügyi Bizottsága kihallgatásán Joseph B. Biden, Delaware demokrata szenátora ezt mondta: "A kormány libanoni politikája őrület. Az . adminisztráció nem adott elfogadható érvet a gyalogostengerészek további otttartozkodására." Christopher Dodd, Connecticut demokrata szenátora igy szólt: "Ahhoz, hogy harcoljanak, túl kevesen vannak, ahhoz, hogy meghaljanak, túl sokan." JERUZSÁLEM. 60.000 izraeli kormanyal- kalmazott két órás tiltakozó sztrájkba lépett. Követelik fizetésük emelését az infláció ellensúlyozására. A Szovjetunió és' a Varsói Szerződés Államai javasolták a NATO tagoknak, hogy tartsanak konferenciát annak érdekében, hogy a vegyi hadviselést tiltsák be Europa területén. A NATO országokhoz intézett átiratban hangsúlyozzak: "A jelenlegi kiélezett helyzetben állandóan nő a vegyi hadviselés veszélye." Az európai országok között létrehozandó egyezmény "minden valószínűség szerint erősítené az európai biztonságot, enyhítené a feszültséget, előmozdítaná a nemzetek közti bizalmat és javítaná a politikai légkört." ^ PÁRIZS. Jaques f Delros, Franciaorszag pénzügyminisztere eles szavakkal nyilatkozott az amerikai dollár magas árfolyamáról. Franciaország olajszükségletét dpllk- rokban kell, hogy fizesse. Ha a dollár érteke a nemzetközi piacon egy százalékkal emelkedik, az 0.5 százalékkal emeli az inflációt. A francia kormány időről időre felhozza a két ország között ( fennáUo problémát, de az amerikai hatóságok mindeddig megtagadtak minden olyan intézkedést, amely lényegében megváltoztatna a jelen helyzetet. BUFFALO, N.Y. Februárban megnyílik az újonnan épült Hyatt Regency Hotel, ahol 350-500 alkalmazottat akarnak felvenni. Tízezren pályáztak ezekre az állásokra. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ' ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. . 130 East 16 St. Néw York,NY 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the .Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. AZ ARGENTÍNAI helyzet Lépések aknamezőn Aknamezőhöz hasonlítja a világsajtó a nemrégiben beiktatott argentin polgári elnök, Raul Alfonsin mozgásterét. Kevesebb mint egy hónap alatt hozzányúlt _ egyszerre több olyan politikai pokolgéphez is, amelyekből egy is elegendő lenne belső robbanás kiprovokálásához abban az országban, ahol a legutóbbi fél évszázad belharc és katonai puccsok jegyében telt. (Mindössze két elnök, s mindkettő tábornok, tudta csak kitölteni mandátumának időtartamát.) GYORS OPERÁCIÓ Raul Alfonsin elsősorban két területen, a katonai intézményrendszer hatalmának ígért visszaszorításával és a szakszervezetek reformjával hívja ki maga ellen két olyan réteg haragját, amely eladdig meghatározó szerepet töltött be a politikai életben. Az uj elnök láthatóan abban bízik, hogy a hét és fél éves katonai diktatúra kifulladását követő közhangulat lehetőséget kínál, orvosi kifejezéssel, a gyors operációra. Ha kísérlete eredménnyel jár, a későbbiekben a polgári kormányzat már biztosabb pozícióban folytathatja a demokrácia megerősítését. A "demokrácia intézményesítésének" jelszava állott a polgári radikális part 56 éves vezetője választási kampányának középpontjában. A peronista mozgalom és a fegyveres erők négy évtizedes vetélkedésének - az ország szempontjából tragikus kimenetelű - mérlege olyanokat is Raul Alfonsin mellé állított, akik pedig nem tartoznak a radikális párthoz. A falk- landi kaland kudarca és az utóbbi tiz év terrorhulláma ma össznépi egységet eredményezett az egyenruhásokkal szemben. Alfonsin ezt a kedvező helyzetet próbálja meglovagolni reformjaihoz, amelyek keresztülvitele nemcsak Argentina jövője, hanem a katonai diktatúráktól tarkított Latin-Amerika egész szempontjából is történelmi jelentőségű lenne. Argentínában a katonák politikai szerep- vállalása egybeesett az ország gazdasági meggyengülésével. A del-amerikai agrárállam, amely századunk harmincas-negyvenes éveiben már a világ tiz leggazdagabb országai közé tartozott a világgazdasági tendenciák következtében, illetve a honi struktúra modernizálásának hiányában nem tudott lépést tartani a fejlett tőkés hatalmakkal. A hagyományosan túlfogyasztó társadalom belső feszültségei kiéleződtek Juan Peron különös, antiimperialista jelszavakat hangoztató, osztályharmóniát hirdető, de ugyanakkor fasizoid rendszere mozgóAz uj elnök rádióbeszédet mond. sitani tudta még a tömegeket, Ígéretei beváltására azonban a realitások nem nyújtottak módot; Argentina mindinkább a politikai káosz és a gazdasági csőd felé sodródott. A fegyveres erők több Ízben is a nemzet megmentójének szerepkörében tetszelegve vették át az irányítást. (Nemcsak argentin vonás, hogy az egyenruhások a védelmi feladatokat egybemosták a belbiztonság sajátos értelmezésével, s eközben államhatalmi pozícióikat a gazdasági és társadalmi élet majd valamennyi területére kiterjesztették. Különösen az utolsó, hét és fél évig tartó diktatúra során vált Argentina az egyenruhások országává.) ; A demokrácia tartósságának és egyben az uj elnök fennmaradásának döntő feltétele ezért a fegyveres erők trónfosztása. A másik és nem kevésbé kritikus pont a peronista irányítású szakszervezeti mozgalom "integrálása" a polgári demokrácia kereteibe, tekintettel a súlyos gazdasági helyzetre. A polgári kormány első hetei világossá tették, hogy Alfonsin először a tábornokok hatalmára kíván csapást mérni, hiszen ebben a kérdésben van leginkább össznépi megegyezés. Egyszerre három okkal is támadja az 1976-os puccs óta egymást váltó négy katonai juntát: a vesztes falk- landi háború felelősségével, a belbiztonság ürügyén a baloldali és haladó erők elleni hajtóvadászat állítólag husz-harminc- ezer áldozatával es közpénzek eltulajdonításával vádolja a tisztikart. Az uj elnök komoly vizsgálatot igér, s a helyi sajtó szerint várhatóan a négy junta összesen 12 tagja közül akár kilenc tábornok és admirális is bíróság ele kerülhet, s közülük többet is életfogytiglani büntetés fenyeget, ha a pert következetesen lefolytatják. NYOLC MILLIÁRDOS “TÁMOGATÁS” A Kissinger Bizottság benyújtotta jelentését, amely amint az előrelátható volt, lényegében nem más, mint a Reagan kormány közép-amerikai politikájának jóváhagyása, alátámasztása és folytatása. A Bizottság javasolja, hogy az elkövetkező nyolc évben nyolc milliárd dollár gazdasági "segítséget" nyújtsunk a középamerikai államoknak. Ez a javaslat azonban csak egy burkolat, amely leplezni kívánja a Bizottság tényleges célkitűzését, vagyis hogy FOKOZOTT TÁMOGATÁST NYÚJTSUNK AZ EL SALVADOR-I KORMÁNYNAK ÉS A NICARAGUÁI KORMÁNY ELLEN HARCOLÓ ELLENFORRADALMÁROKNAK. A Reagan kormány közép-amerikai politikájára utal John B. Oaks, a N.Y.Times jan. 9.- számában megjelent cikkében: "Ahelyett, hogy tanulnánk az amerikai katonai beavatkozásokból a Rio Grandetól délre, újabb behatolásra készülünk. Ez is kudarccal fog végződni, mert nem lehet erőszakkal (fegyverrel) megoldani a nyomor okozta forradalmi helyzetet, amit a kommunisták kihasználnak ugyan, de nem idéztek elő." "Még Henry A. Kissinger sem képes e hatalmas összeg előirányzásának javaslatával leplezni Reagan kardcsörtető ostoba politikáját." (folytatás a 4. oldalon)
