Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-05-24 / 21. szám
Thursday, May 24. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO AZ USA UJ HATALMI KÖZPONTJA Konferencia a magyar kultúráról Ohio State University volt a színhelye az Amerikai Magyar Tanárok Egyesülete kilencedik évi konferenciájának 1984. május 3 és 6 között. Az Egyesület a magyar nyelv, irodalom, történelem, néprajz, művészetek és természettudományok tanítóinak, tanárainak, művelőinek, terjesztőinek és kutatóinak tudományos társasága, amely 1975 óta mozdítja elő konferenciákon és kiadványokon keresztül, valamint amerikai, kanadai és magyarorszagi fórumokon a magyarságtudományok művelésének ügyét. A megnyitó kerekasztal beszélgetést Biró Béla, a Pittsburgh-i United Technology Center munkatársa vezette, résztvevői az eszakamerikai magyarság-megtartás módozatait elemezték: Bártfay Artur a Nyolcadik Törzs és a William Penn alapítványok munkáját, Kántor Pál lelkész a református egyházak jelentőségét, Sass Márton a Magyar Baráti Közösség (Itt-ott) tevékenységét és Bisztray György, a Toronto egyetem magyar tanszékének vezetője a tanszék programjait. A mai magyar irodalom témáit több előadás is taglalta Basa Molnár( Enikő, a Washington-i kongresszusi könyvtár munkatársa vezetésével. Bisztray György a kanadai magyar irodalomról, Boros-Kazai András, az Indiana egyetem kutatója a budapesti Mozgó Világ cimfi folyóirattal történt hivatalos intézkedések körülményeiről és következményeiről, Nagy Károly, a Middlesex és a Rutgers egyetem szociológia professzora a mai felvidéki, erdélyi és magyarországi szociográfiai irodalomról tájékoztatta a résztvevőket. A magyar kisebbségek helyzetét Ludányi András, az Ohio Northern egyetem politológusa vezetésével elemezték az előadók. Hamos László, a Hungarian Human Rights Foundation (CHRR) egyik vezetője az erdélyi "szamizdát" irodalmat ismertette, Vardy Béla, a Duquesne egyetem történész professzora a kárpátaljai magyarok helyzetét mutatta be, és Sozán Mihály, a Slippery Rock egyetem antropologia professzora a burgenlandi magyarok jövőjéről beszelt. Böröcz'József budapesti tanár, az Albany, Louisiana-i iskola Anyanyelvi Konferencia támogatta nyelvtanitó programjának ez évi oktatója "A magyar mint idegen nyelv tanítása gyermekeknek" címmel tartott előadást, Pereszlényi Pintér Márta és Ludányi Nádas Julianna, az Ohio Northern egyetem tanára, készülő, egyetemi szintű nyelvtanitó programjukat ismertettek és Falkné, Bánó Klára budapesti nyelvtanár a Rutgers egyetemen végzett magyar ket- nyelvüségi kutatásairól számolt be. Rose Stein, a Columbia egyetem kutatója az egyetem "oral history" programjának magyar vonatkozásairól, Biró Ruth, a Duquesne egyetem tanára készülő magyar-angol gyermek lexikonjáról, Body professzor pedig az amerikai magyar csoportok, intézmények jelenéről es jövőjéről beszélt. Boros-Kazai András ismertette azt a készülő magyar nyelvkönyvet, amelyet Boros-Kazai Máriával most rendeznek sajtó alá. A természettudományi ülésszakot Bártfay Artur , az Ohio állami egyetem munkatársa vezette, Somráty-Stone Helene, a Southern California egyetem tanára, Csetn Csaba, az Ohio egyetemi klinika pszichiáter-professzora és Botár Olivér, a Toronto egyetem tanára voltak a szekció előadói. Ez a "Sun-Belt"-kapitalizmus kifejlesztett egy ideológiát, amelynek semmi köze sincs ahhoz a valódi konzervativizmushoz, amely a hagyományok es az intézmények súlyával akarja a politikát megrendszabá- lyozni. Ez a "conservativism" inkább a szociáldarwinizmus, az állam iránti bizalmatlanság, az adók miatt érzett elégedetlenség és a soviniszta külpolitika keveréke. Ezt az ideológiát Reagan környezetében a "Sun-Belt"-mágnások nagy számban képviselik. E meggazdagodási ideológiának azonban, amely az alsóbb rétegek jólétét az Adam Smith-féle "láthatatlan kéz" -re és magan jótékonyságra bízza, aligha lett volna ilyen nagy politikai sikere, ha nem kötött volna stratégiai koalíciót a populizmussal es a fundamentalizmussal. A fundamentalizmus, amelynek különösen délen és közép-nyugaton vannak történelmi gyökerei, nosztalgikus lázadás a modern ipari állam előretörése ellen. Ez az önrendelkezésre és az elveszített egyszerűség visszaszerzésére irányuló törekvés nincs messze Howard Jarvis kaliforniai politikus adólázadásátöl, amely 1978-ban referendum utján kivívta az adók efőtel- jes csökkentését. Az adófizetőknek ez a lázadása a bürokrácia ellen - amely mind több pénzt nyelt el, hogy mindig újabb szociális problémákat oldjon meg állami eszközökkel - rövidesen az egész országban követőkre talált. Ez vezette Reagant választási kampányában, amelyben megígérte az állampolgároknak, hogy "megszabadítja őket a nyakukra ült kormánytól." Jerry Falwell leikési "erkölcsi többsége", amely fundamentalista buzgalommal hadat visel a kommunizmus és a darwinizmus, a terhességmegszakitás és a nemi felvilágosítás, a pornográfia és a homoszexualitás ellen, bizonyosan nem jelent többséget. De e "moral majority" szorgalma és áldozatkészsége következtében politikai erő lett, amelyet nemcsak Reagan elnök igyekszik megnyerni. A konzervativizmus, a populizmus és a fundamentalizmus ezen Öntelt keverékének külpolitikai összetevője egy differenciálatlan kommunistaellenesség, fukar magatartás a fejlesztési segélyek nyújtásában és az a meggyőződés, hogy a szövetségesek nem elegendő mértékben járulnak hozza sajat védelmükhöz... ...a Ronald Reagan elnök által kinevezett nagykövetek között rendkívül nagy a - sok esetben szakképzetlen - kívülállók aránya (42%). A Fehér Ház szóvivője Megalakult a konferencián az Amerikai Magyar Könyvtárosok Egyesülete is, a Tanárok Egyesülete szakosztályaként. Az Egyesület másik szakosztálya a Passaic-i Amerikai Magyar Folklór Központ, amely néprajzi múzeumot tart fenn, néptánc programokat szervez és kiadja a Karikázó cimü folyóiratot. Horváth János a gazdasági élet sikereiről és gondjairól, Nagy Karoly a társadalmi problémákról: a népesség fogyásáról, az öngyilkosságról, az alkoholizmusról és a szegénységről, Bisztray György pedig az irodalom és a politika közti feszültségekről tartott előadást. A másik közös ülésszak témája a kisebbségek helyzete volt: Veress Bulcsu, Washington-i szenátusi asszisztens az erdélyi magyarság, Ludányi András a moldvai csángók, Sylvia Forgus, az Appalachia egyetem profesz- szora pedig a lengyel kisebbség Bismarck azzal védelmezte ezt a személyi politikát, hogy kijelentette: része ez annak a törekvésnek, hogy "a kormányra rányomják a reagani filozófia bélyeget." Az uj jobboldal irányvonalát akarták tehát a külügyminisztériumban uralkodó kozmopolita ortodox politikával szemben érvényesíteni. Az elnök politikai barátai a világot ismét a globális kelet-nyugati konfrontáció fekete-fehér színeiben látják, s úgy vélik, hogy e konfrontációban a vezető szerepet a szabad világban az Egyesült Államoknak kell betöltenie. Ehhez olyan katonai erőre van szükség, amely biztosítja, hogy az Egyesült Államok szükség esetén egyedül is fölényben legyen a Kelettel szemben. Az Egyesült Államok türelme a szövetségesekkel f szemben korlátozott: tőlük az Egyesült Államok engedelmességet vár. A kaliforniai pszeudokonzervativizmus E szemle fő tárgya annak a négy részből álló képes cikksorozatnak ismertetése, amelyet a Der Spiegel szerkesztője, Michael Naumann irt e hírmagazin 1983. 45., 46., 47. és 48. számában, "Amerika Kaliforniában van" (Amerika liegt in Kalifornien) címmel. Ismertetésünk a hosszú cikksorozatnak, illetve főleg az első részének ideológiai vonatkozású részeit tartalmazza. Megváltozhatott Amerika, változtatta az SZKP a vezetőit, gyengült az európai barátok katonai állóképessége - R. Reagan tántorithatatlanul ragaszkodik a háború utáni időszaknak ahhoz a képéhez, hogy a Szovjetunió a történelem rossz démona. "Bűn és (rossz van a világon, és az írás, de az Ur, Jézus Krisztus is ellenállásra szélit fel bennünket" - mondta Reagan 1983. márciusában. Aki azt kívánja, hogy a nukleáris arzenált fagyasszák be a világon, "az ignorálja egy gonosz hatalom agresz- sziv ösztöneit." Az amerikai elnök soha sem kételkedett abban, "hogy a világon egy totalitárius hatalom akar uralkodni. Már 1964-ben ilyen volt Ronald Reagan, az akkori Los Angeles-i tévé-konferanszié világa. Egyik tévébeszédében ezt mondta: "Háborúban vagyunk a legbőszebb ellenséggel, amellyel szembeszállt az ember a mocsárból a csillagokhoz való felemelkedése óta." Ebben a történelmi drámában a kaliforniai vezetöszerepet szemelt ki magának. Reagannék vallásosságtól inspirált, atomra büszke kül— és biztonságpolitikája, e doktriner elnök állandó szónokiassá- ga es megközelíthetetlensége - kaliforniai múltjának egy rövid fejezetéből kapja ideológiai impulzusát. és Hitler alatti sorsát elemezték. Jankovics József budapesti irodalomtörténész, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tisztviselője Bethlen Mihály- kutatásairól és a Filológiai Társaság munkásságáról beszélt. Vásárhelyi Miklós Columbia egyetemi vendégprofesszor, a mai magyar gazdasági reformprogram eredőit ismertette. Márer Pál, az Indiana egyetem tanszékvezető közgazdász professzora a magyar gazdasági élet jelenét és kilátásait taglalta. ___________ mm—ü ij_ > ■ «'</ Az Egyesült Államok lakosai és kormánya, valarrynt üzleti vállalatai hat trillió dollár erejeig vannak eladósodva. A szövetségi kormány adóssága 1.573 billió dollárt tesz ki, egyének adóssága 1.832 billió dollárra rúg, üzleti vállalatoké 2.589 billió dollárt tesz ki. Az adósságokért fizetett kamat a nemzeti jövedelem 9.3 százalékát emészti fel. E %, /
