Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-03 / 18. szám

Thursday, May 3. 1984.

AMERIKAI MAGYAR SZO

7.

A Kassák Lajos emlékkiállitás megnyitásán a New York-i Matignon Art Galleryben, a középső csoport: Kövesdy Pál, a kiállítás megszervezője és a galléria tulajdonosa, Weininger András festőművész, Kassák barátja és a hires dessaui "Bauhaus" utolsó élő tagja és Bokor Pál, a Magyar Távirati Iroda washingtoni munkatársa.

(Photo copyright General Press Features, G.D.Hackett,N.Y.)

A New York-i tárlat-szezon magyar szempontból is érdekes, sót jelentős eseménye a Madison Avenui-i MATIGNON ART GALLERY Kassák Lajos gyűjteményes emlékkiállítása. Közel száz festmény és rajz a művész teljes életpályájáról. A képeket egyrészt több évi tárgyalás után, messzemenő garanciák ellenében adta át Magyarország és Kassák Özvegye e célra, jórésziik azonban amerikai műgyűjtők tulajdona és sok- még ismeretlen Magyarországon. A galléria tulajdonosa, a jónevű müértó, esztéta és művészeti szakiró, Kövesdy Pál, aki évek óta pionírja a két világháború közötti magyar és keleteurópai avantgárd festőknek. Előzőén mar kiállította Ivan Kliun, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy, Scheiber Hugó, Kádár Béla és kortársaik műveit. Nem állítható, hogy ezek a müvek könnyen találnak piacot. Kövesdy nagyobb financiális sikert aratna mai fiatal modernekkel. De még ha nehézségek árán is, missziójának érzi ezt a specialitást és már ezzel egyedül is nevet és megbecsülést szerzett magának. Fontos, nagy művészeti magazinok méltatják munkáját és odaadását. Számos cikket és monográfiát irt erről.

Kassák Lajosról magáról Kövesdy véleménye az, hogy igazi kiértékelése és megbecsülése csak ezután fog megjönni. Egyenes esztétikai leszármazottja az orosz forradalom konstruktivista művészeinek, mint Malevitchnek Kliunnak, Lissitzky- nek. Innen a vonal a németekhez vezet,

a Hitler-előtti hires "Der Sturm" magazinhoz, Kandinskyhoz és Kassák és Moholy- Nagy barátsága révén, a dessaui Bauhaus- hoz. Amint Kövesdy látja, úgy Kassák, mint a többi kelet-európai avantgardista

müveinek inkább nagy múzeumokban és egyetemi gyűjteményekben lenne helyük, ahol elérhetők a fiatal nemzedék számára és izlés-nevelö missziót teljesítenek.

GABRIEL D. HACKETT

Beregi Tivadar (Párizs):

AZ IFJÚ HASSAK PÁRIZSBAN

AZ

Most van 75 éve, hogy Kassák Lajos 1909-ben, 22 éves korában, Párizsba érkezett, külföldi vándorlásai során, hol vonattal, hol gyalogosan, rettenetes éhezések közepette, mert a fiatal magyar szerszám- lakatos nagyon szegény volt. Mégis, mindennek ellenére, költői megszállottságával, művészeti elhivatottságával a szivében, s csak mindig, változatlanul saját alkotó erejében bízva, Párizs vonzotta ellenállhatatlanul, hogy megismerje az uj költészetet es festészetet hirdető avant-garde esztétikai irányokat, hogy találkozni tudjon Picasso, Modigliani, Cendrars, Max Jacob, Apollinaire, a kor művészetét és irodalmát forradalmasító mozgalmaival. A Párizsban élő költők és festők modern szellemét reprezentáló művészete termékenyítő hatással volt a fiatal Kassák Lajosra, aki az uj művészeti és irodalmi világszemléletet hozta Párizsból Budapestre. "Puszta tudata annak, hogy Párizs közelébe érkeztünk, fölgyűjtott bennünket és kiteljesi- tette bennünk az embert"..."Mar nem a mában, hanem a holnapban éltünk."..."Már láttuk Párizst és láttuk a megváltás kapuit, égbe szaladt tornyok mögött az Ígéret földjét sejtettük, emlékeztem Zola hús es vér regényeire és nemsokára ott leszünk a Szajnaparton, ahol Ady nyomaiba lépünk, ahol virágot vásárolt Guillaume Appollinaire, a kubista költő."

Hogyan élt Kassák Párizsban? Maga mondja el stílusának egyszerűségével és mégis művészi formában, művészi kifejezi^ eszközökkel az Egy ember élete cimü önéletrajzában, éhségek, nélkülözések közepette, könyöradományokböl, kicsi segélyekből élve nap-nap után, s mégis bízva óriási költői tehetségének diadalában. S minthogy imádta a festészetet és a szobrászmüvészetet, mindenütt, ahol megfordult, a múzeumokat látogatta nagy buzgalommal,' igy Párizsban is majdnem minden nap tanulmányozta a francia és olasz, valamint a holland, a spanyol, angol festők és szobrászok világhírű műveit. Giotto középkori festményeit nagy művészetnek tartja, ellenben az impresszionisták alkotásait bizonyos fenntartással Ítéli meg: "Giotto figurái egyáltalán nem úgy néznek ki, mint a legszebb emberi alakok, az ő festményei alig hasonlítanak az élet valamely egyéb reális dolgához és mégis a legszebb képek, amiket eddig láttam... Az impresszionisták képeit felületesnek találtam, a görög szobrok hidegek voltak, mintha jégből lettek volna Öntve. Ott álltam a hires Miiéi Vénusz termében, körül- kör'uljártam a hatalmas szobrot és nem találtam rajta semmit, ami lenyűgözött vagy csodálatba ejtett volna."

Akkori írásaira, amelyeket 1909 és 1913 között publikált a Független Magyarorszag- ban és a dolgozó munkásosztály napilapjában, a "Népszavában", feltűnést keltett verseinek eredeti struktúrájával, formaszerkezetének újszerűségével, a tematika kollektiv forradalmi szellemével.

Eleinte, persze, meglepődéssel, de csodálattal is fogadták a fiatal Kassák erőteljes, ujhangu irodalmi kompozícióit, amelyeket már akkor az esztétikai alkotás síkján, társadalmi produktumnak nevezett.

Valóban, 1909 óta, Kassák lírája, novella és regénymüvészete letisztult. Stilus- technikája a mélyen átérzett kollektiv szociológiai beállítottság, ugyanakkor egy uj, határozottan megfogalmazott forradalmi etika jellemezte irodalmi és kritikai

produkcióját egészen utolsó alkotásáig.

Egészen újszerű volt Kassáknak az a megállapítása, hogy minden művészeti vagy irodalmi munka egyben társadalmi tett is, szerves összefüggésben a haladó nép embert és társadalmat alakitó világérzésével.

Ezt adta a fiatal Kassáknak a párizsi tartózkodás szellemi és kritikai adottságaival, a művészi és irodalmi alkotás uj lehetőségeivel, a problémák felismerésével, s a társadalmi kérdések világosabb, leszűrt megértésével.

Ez volt voltaképpen|( Kassák Lajos útja Párizsból Budapestre. O nem elavult dogmáknak és felületesen megformulázott értékítéleteknek, hanem saját belső inspirációjának tudott és akart engedelmeskedni. A szükreszabott és lezárt esztétikai törvényeken és normákon már tülérezte, tultartotta magát. Uj levegőt, uj áramlatot, uj tonalitást, uj szellemet és eredeti formákat hozott aztán a magyar irodalomba és a képzőművészetbe, amely ugyanakkor és egyidejűleg a teremtés forradalmi korszakának nyitotta meg a folyamatát, s vezette be a magyar irodalom és művészet világába.

Mielőtt Kassák Lajos elindította saját forradalmi szellemét sugárzó folyóiratait: Ma, Tett, Kortárs, Munka publikációja előtt, a Nyugat fölismerte rendkívüli költői tehetségét és írásainak közlésével a magyar szocialista írók legkiválóbb reprezentánsává emelkedett.

Kassak küzdelmeit, törekvéseit, expresz- szionista és konstruktivista múvészetszem- léletének jogosultságát csak később méltányolták, amikor a viták lecsillapodtak és a közvélemény is megértette és fölismerte ennek az uj kulturmanifesztációnak nemcsak esztétikai, társadalmi és forradalmi jelentőségét, hanem végeredményben, humanisztikus és szociológiai célkitűzéseit.

(folytatás all. oldalon)

KASSÁK KIÁLLÍTÁS NEW YORKBAN