Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-03 / 18. szám

Thursday, May 3. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. A Kassák Lajos emlékkiállitás megnyitásán a New York-i Matignon Art Galleryben, a középső csoport: Kövesdy Pál, a kiállítás megszervezője és a galléria tulajdonosa, Weininger András festőművész, Kassák barátja és a hires dessaui "Bauhaus" utolsó élő tagja és Bokor Pál, a Magyar Távirati Iroda washingtoni munkatársa. (Photo copyright General Press Features, G.D.Hackett,N.Y.) A New York-i tárlat-szezon magyar szempontból is érdekes, sót jelentős ese­ménye a Madison Avenui-i MATIGNON ART GALLERY Kassák Lajos gyűjtemé­nyes emlékkiállítása. Közel száz festmény és rajz a művész teljes életpályájáról. A képeket egyrészt több évi tárgyalás után, messzemenő garanciák ellenében adta át Magyarország és Kassák Özvegye e célra, jórésziik azonban amerikai műgyűj­tők tulajdona és sok- még ismeretlen Ma­gyarországon. A galléria tulajdonosa, a jónevű müértó, esztéta és művészeti szak­iró, Kövesdy Pál, aki évek óta pionírja a két világháború közötti magyar és kelet­európai avantgárd festőknek. Előzőén mar kiállította Ivan Kliun, Bortnyik Sándor, Moholy-Nagy, Scheiber Hugó, Kádár Béla és kortársaik műveit. Nem állítható, hogy ezek a müvek könnyen találnak piacot. Kövesdy nagyobb financiális sikert aratna mai fiatal modernekkel. De még ha nehéz­ségek árán is, missziójának érzi ezt a specia­litást és már ezzel egyedül is nevet és megbecsülést szerzett magának. Fontos, nagy művészeti magazinok méltatják mun­káját és odaadását. Számos cikket és monog­ráfiát irt erről. Kassák Lajosról magáról Kövesdy véle­ménye az, hogy igazi kiértékelése és meg­becsülése csak ezután fog megjönni. Egye­nes esztétikai leszármazottja az orosz forradalom konstruktivista művészeinek, mint Malevitchnek Kliunnak, Lissitzky- nek. Innen a vonal a németekhez vezet, a Hitler-előtti hires "Der Sturm" magazin­hoz, Kandinskyhoz és Kassák és Moholy- Nagy barátsága révén, a dessaui Bauhaus- hoz. Amint Kövesdy látja, úgy Kassák, mint a többi kelet-európai avantgardista müveinek inkább nagy múzeumokban és egyetemi gyűjteményekben lenne helyük, ahol elérhetők a fiatal nemzedék számára és izlés-nevelö missziót teljesítenek. GABRIEL D. HACKETT Beregi Tivadar (Párizs): AZ IFJÚ HASSAK PÁRIZSBAN AZ Most van 75 éve, hogy Kassák Lajos 1909-ben, 22 éves korában, Párizsba érke­zett, külföldi vándorlásai során, hol vonat­tal, hol gyalogosan, rettenetes éhezések közepette, mert a fiatal magyar szerszám- lakatos nagyon szegény volt. Mégis, mind­ennek ellenére, költői megszállottságával, művészeti elhivatottságával a szivében, s csak mindig, változatlanul saját alkotó erejében bízva, Párizs vonzotta ellenállha­tatlanul, hogy megismerje az uj költésze­tet es festészetet hirdető avant-garde esztétikai irányokat, hogy találkozni tud­jon Picasso, Modigliani, Cendrars, Max Jacob, Apollinaire, a kor művészetét és irodalmát forradalmasító mozgalmaival. A Párizsban élő költők és festők modern szellemét reprezentáló művészete termékenyítő hatással volt a fiatal Kassák Lajosra, aki az uj művészeti és irodalmi világszemléle­tet hozta Párizsból Budapestre. "Puszta tudata annak, hogy Párizs közelébe érkez­tünk, fölgyűjtott bennünket és kiteljesi- tette bennünk az embert"..."Mar nem a mában, hanem a holnapban éltünk."..."Már láttuk Párizst és láttuk a megváltás kapu­it, égbe szaladt tornyok mögött az Ígéret földjét sejtettük, emlékeztem Zola hús es vér regényeire és nemsokára ott leszünk a Szajnaparton, ahol Ady nyomaiba lépünk, ahol virágot vásárolt Guillaume Appollinaire, a kubista költő." Hogyan élt Kassák Párizsban? Maga mondja el stílusának egyszerűségével és mégis művészi formában, művészi kifeje­zi^ eszközökkel az Egy ember élete cimü önéletrajzában, éhségek, nélkülözések közepette, könyöradományokböl, kicsi segélyekből élve nap-nap után, s mégis bízva óriási költői tehetségének diadalá­ban. S minthogy imádta a festészetet és a szobrászmüvészetet, mindenütt, ahol megfordult, a múzeumokat látogatta nagy buzgalommal,' igy Párizsban is majdnem minden nap tanulmányozta a francia és olasz, valamint a holland, a spanyol, angol festők és szobrászok világhírű műveit. Giotto középkori festményeit nagy művé­szetnek tartja, ellenben az impresszionis­ták alkotásait bizonyos fenntartással Ítéli meg: "Giotto figurái egyáltalán nem úgy néznek ki, mint a legszebb emberi alakok, az ő festményei alig hasonlítanak az élet valamely egyéb reális dolgához és mégis a legszebb képek, amiket eddig láttam... Az impresszionisták képeit felületesnek találtam, a görög szobrok hidegek voltak, mintha jégből lettek volna Öntve. Ott áll­tam a hires Miiéi Vénusz termében, körül- kör'uljártam a hatalmas szobrot és nem találtam rajta semmit, ami lenyűgözött vagy csodálatba ejtett volna." Akkori írásaira, amelyeket 1909 és 1913 között publikált a Független Magyarorszag- ban és a dolgozó munkásosztály napilapjá­ban, a "Népszavában", feltűnést keltett verseinek eredeti struktúrájával, forma­szerkezetének újszerűségével, a tematika kollektiv forradalmi szellemével. Eleinte, persze, meglepődéssel, de csodá­lattal is fogadták a fiatal Kassák erőteljes, ujhangu irodalmi kompozícióit, amelyeket már akkor az esztétikai alkotás síkján, társadalmi produktumnak nevezett. Valóban, 1909 óta, Kassák lírája, novel­la és regénymüvészete letisztult. Stilus- technikája a mélyen átérzett kollektiv szociológiai beállítottság, ugyanakkor egy uj, határozottan megfogalmazott forradal­mi etika jellemezte irodalmi és kritikai produkcióját egészen utolsó alkotásáig. Egészen újszerű volt Kassáknak az a megállapítása, hogy minden művészeti vagy irodalmi munka egyben társadalmi tett is, szerves összefüggésben a haladó nép embert és társadalmat alakitó világ­érzésével. Ezt adta a fiatal Kassáknak a párizsi tartózkodás szellemi és kritikai adottságai­val, a művészi és irodalmi alkotás uj lehető­ségeivel, a problémák felismerésével, s a társadalmi kérdések világosabb, leszűrt megértésével. Ez volt voltaképpen|( Kassák Lajos útja Párizsból Budapestre. O nem elavult dog­máknak és felületesen megformulázott értékítéleteknek, hanem saját belső ins­pirációjának tudott és akart engedelmesked­ni. A szükreszabott és lezárt esztétikai törvényeken és normákon már tülérezte, tultartotta magát. Uj levegőt, uj áramla­tot, uj tonalitást, uj szellemet és eredeti formákat hozott aztán a magyar irodalom­ba és a képzőművészetbe, amely ugyanak­kor és egyidejűleg a teremtés forradalmi korszakának nyitotta meg a folyamatát, s vezette be a magyar irodalom és művé­szet világába. Mielőtt Kassák Lajos elindította saját forradalmi szellemét sugárzó folyóirata­it: Ma, Tett, Kortárs, Munka publikációja előtt, a Nyugat fölismerte rendkívüli köl­tői tehetségét és írásainak közlésével a magyar szocialista írók legkiválóbb repre­zentánsává emelkedett. Kassak küzdelmeit, törekvéseit, expresz- szionista és konstruktivista múvészetszem- léletének jogosultságát csak később méltá­nyolták, amikor a viták lecsillapodtak és a közvélemény is megértette és fölismerte ennek az uj kulturmanifesztációnak nemcsak esztétikai, társadalmi és forradalmi jelentő­ségét, hanem végeredményben, humaniszti­kus és szociológiai célkitűzéseit. (folytatás all. oldalon) KASSÁK KIÁLLÍTÁS NEW YORKBAN

Next

/
Thumbnails
Contents