Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-05-03 / 18. szám

trt. at 2nd Clast Matter Dec. 31. 1932. under me Act of Marcn 2, 1979» at the P.O. of N.Y.Je.Y Vol. XXXVIII. No. 18. Thursday, May 3. 1984. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 REAGAN KÍNÁBAN Az elnök, az elnökné, Deng kínai pártfönökkel. Reagan elnök kínai látoga­tásának kettős célja volt: egy kul- és egy belpolitikai. Külpolitikai célja a kínai kor­mány felsorakoztatása Washington szovjetellenes politikája möge, előfutáraként egy későbbi USA-Kina katonai szövetségnek. Belpolitikai célja Reagan ujraválasztasi esélyeinek növelése. A televízión, rádión, sajtó­ban elsődleges helyet biztosí­tottak az elnöki látogatás minden mozzanatának: az ünnepélyes megérkezés, 21 ágyulövés, találkozás vezető kinai személyiségekkel, kato­nai díszszemle, bankettek kilenc és 11 fogásos vacsorá­val, Reagan a kinai falon, Reagan a kinai elnökkel, Rea­gan a kinai pártvezérrel, Deng- gel, Reaganná a pandával, stb. Mit tudnak ezekkel szemben Mondale, Hart, vagy Jackson felmutatni, ami hasonló módon érdekelné az amerikai nagyközönséget? A Reagan-ka marilla reklámszakértői által kidolgozott terv azonban nem sikerült 100%-osan. A kinai vezetés nem fogadta el, legalább is a látogatás folyamán, a reagani tételt, hogy a világ válságaiért a Szovjetunió a felelős. A kinai miniszter- elnök kritizálta a nicaraguai kikötök alá- aknázását, elitélte USA politikáját az Izrael- arab kérdésben és veszélyesnek minősítet­te az uj amerikai rakéták elhelyezését Nyugat-Európában. De hogy Reaganék azért ne essenek búskomorságba, kritikájukat azzal enyhí­tették, hogy ők azt jó szándékból teszik: félnek, hogy Reagan szovjetellenes politi­kája MEGOSZTÁST KELT közte és a nyu­gati szövetségesek, Anglia és Franciaor­szág között. Nem csekély megdöbbenést keltett a Reagant Kínába követő amerikai delegáció soraiban az a tény, hogy a kinai kormány nem engedte közÓltetni a kinai tele vizá­ban az elnök pohárköszöntójének szovjet­ellenes részeit. Ezt azután nem tudta szó nélkül hagyni Reagan, utasította sajtófőnö­két, Speakest, hogy tiltakozását fejezze ki. Amellett elhatározták, hogy a beszéd­ből kihagyott részt, majd az Amerika Hang­ja rádióprogramján fogják továbbítani Kina ezermillió lakosságának, akik, véleményük szerint, lélegzetvisszafojtva várják, hogy mit is mondott Reagan elnök. Az egyik fő ellentét, Taivan kérdésében nem történt változás a két állam viszonyá­ban. Kina kérte Reagant, mozdítsa elő a "két Kina" egyesülésének lehetőségét. Reagan vonakodott ezt megtenni. Ugyan­csak visszautasította a kinai kormány javas­latát a PLO elismerésére. A látogatás eredményeként többrend­beli kereskedelmi, technikai és kulturális szerződést írtak alá. Csökkentették a kinai kormány által amerikai cégek profitjára kivethető adók arányát, kilátásba helyez­ték nukleáris erőmű eladását és szállítását Kínába. A IAS VEGAS -i sztrájk Miután sikerült a Reagan kormánynak letörni a 11.000 légiirányitó sztrájkját, létrejött a szakszervezetek elleni kampány. Az acélgyárak, autógyárak, gumi, textil, gépgyárak, stb. tulajdonosai kezdtek köve­telni, hogy munkásaik engedményeket adja­nak: bérlevágást, fizetett ünnepnapok és szabadság csökkentését, a betegbiztosítá­si dij egy részének magukra vállalását. Milliárdokkal csökkentették a munkások jövedelmét, leszállították életszinvonalu- kat. Most Las Vegas 32 szállodájának tulaj­donosai csatlakoztak a dolgozók elleni hadjárathoz, annak ellenére, hogy az or­szág különböző részein 24 szállodai irt ala uj szerződést, mely négy ev folyamán $1.91 órabéremelést biztosit minden alkalmazott­nak és előnyösebb betegbiztosítást nyújt a szakszervezeti tagok es csaladjaik részé­re. ... Ez év április 2-án Las Vegas 32 szállodá­jának 17.000 alkalmazottja kénytelen volt sztrájkba lépni, mert a tulajdonosok nem csak megtagadták a béremelést, de ragasz­kodtak ahhoz, hogy a dolgozókra káros változásokat léptessenek életbe az uj szer­ződésben. Például követelték, hogy a zené­szek adják fel a heti biztosított 40 órai munkát és csökkentsék azt heti 20 órára. A szállodatulajdonosok a sztrájk leveré­sére törekszenek. Sztrájktörőket alkalmaz­nak, akik fegyveres Őrök védelme alatt mennek munkába. A bírósághoz folyamod­tak tiltöparancsért, amely megszabta a sztrájktörők számát. A sztrájkolok figyel- (folytatás a 4. oldalon) MIRE BUSZKE A MAGYAR? Kádár János nyilatkozik a "Leadersn-nek. BUDAPEST. Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára interjút adott a 'Leaders' c. new yorki folyóirat fó'szerkesztőjének, Henry O. Dormann-nak. A ’Leaders’ negyedévenként jelenik meg és kizárólag a világ vezető szemé­lyiségeinek, állam- és kormányfőknek, nemzetközi, vallási és munkásszerve­zetek elnökeinek, Nobel-díjas tudósok­nak és más kiváló egyéniségeknek küldik meg. "Mire lehet Magyarország a legbüsz­kébb?" - hangzott Henry O. Dormann első kérdése.- Annyi a tennivalónk, hogy nemigen töprengünk azon, mire lehetünk a legbüszkébbek. De ha már megkérdez­te, akkor elsősorban arra a történelmi mértékkel mérve is jelentős fejlődés­re gondolok, ami Magyarországon 1945 után, a felszabadulásunkat köve­tő évtizedekben, százados elmaradott­ságot leküzdve végbement. Ez népünk, a magyarok millióinak fő müve, büsz­kesége.- Népünk áldozatos munkával, sok­szor lemondással, a második világhá­ború során romba dőlt ország helyén felépített egy fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező ipari országot, amely a lakosságnak nemcsak hazája, hanem otthona is.- Büszkék vagyunk rá, hogy a világ reálisán gondolkodó közvéleménye a szocializmus és a legegyetemesebb emberi érdek, a béke következetes, elkötelezett t híveként tart számon bennünket. És arra is, hogy a magyar nép ma saját sorsának ura, szabadon él és békés epitömunkát folytat. Mit jelent ma Magyarországon magyarnak lenni? Nos, azt hiszem nem kevesebbet, mint egy gyarapo­dó, a társadalmi igazságosság normáit megvalósítani igyekvő állam polgárá­nak lenni. A magyar ember hazaszere­tő ember, de emellett természetes módon a népek szélesebb közösségé­hez tartozónak is érzi magát. Népünk nemzeti tudatával, sajátos kulturális arculatával jól összefér a más népek iránti barátság és tisztelet érzése. Mi gondosan ápoljuk nemzeti hagyomá­(folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents