Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-26 / 17. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 26. 1984. ORSZÁG A CSŐD SZÉLÉN A HÉT WASHINGTON, D.C. Uj házak építésé ez év márciusában 26.6 százalékkal csök­kent a februárihoz viszonyítva. Ez volt a legnagyobb csökkenés, amióta statiszti­kát vezetnek a házépitésról. • ANKARA. Törökország diplomáciai kap­csolatot vett fel Ciprusnak a törökök által elfoglalt részén lévő "állammal." Az Egye­sült Nemzetek Szervezetének főtitkára tiltakozott a törökök e lépése miatt. NEW YORK, N.Y. Az American Telephone vállalat tervbe vette 7.000 alkalmazottjá­nak elbocsátását. Ezen felül 60.000 alkal­mazottnak javasolja a korai nyugdíjazást. • MANCHESTER, N.H. Az itt épülő két Seabrook atomerőmű építését beszüntettek. 5.200 munkás vált munkanélkülivé. A Public Service Vállalat pénzhiánnyal magyarázza az építkezés beszüntetését. ANKARA. Török katonai bíróság halálra ítélt 10 kurd patriótát és 176-ra hosszú börtönbüntetést mért. • DETROIT, Mich. A Chrysler vállalat ez év első negyedében 705.8 millió dollár profitot könyvelt el, ami négyszerese a múlt év első negyedében elért profitnak. • LONDON. Az angol kormány megszakítot­ta a diplomáciai kapcsolatot Líbiával. Áp­rilis 17-én halálos kimenetelű tüntetés volt a londoni líbiai követség előtt. A halá­los lövés állítólag a követség épületéből jött. Az angol kormánynak érdeke, hogy a nép figyelmét elterelje az Angliában felállított Pershing 2. rakétákról, amelyek veszélyeztetik a világbékét. Két évvel ezelőtt a Falkland-sziget: válság adott alkal­mat a Thatcher kormánynak egy kis sovi­niszta uszításra. GROMIKO BUDAPESTEN BUDAPEST. A Varsói Paktum tagállamai­nak külügyminiszterei itt tartották első konferenciájukat Andropov, szovjet állam­fő halála óta. Gromiko, mint a szovjet delegáció vezetője, beszédében kijelentet­te, hogy az Egyesült Államok kormánya "terrorizmus"-sal, fegyverekkel és felfor­gató tevékenységekkel igyekszik célkitű­zéseinek érvényt szerezni szerte a világon. Ugyanakkor nem mutatnak komoly hajlan­dóságot az atomfegyverkezés korlátozásá­ra. v AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. . 130 East 16 St. New York,NY 1003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $18.-6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St.1, ; New York,N.Y. 10003. Közvetlen elnökválasztást akarunk - hirdettek a tüntetők. Rio de Janeiro ut­cáin, stadionokban. A katonai diktatúra két évtizede után, némiképp ösztönözve a szomszédos Argentínában végbemenő demokratizálástól, Latin-Amerika legna­gyobb országának népe maga akar dönteni jövőjéről: egy friss közvélemény-kutatás szerint a brazilok 60 százaléka amellett van, hogy jövőre maguk válasszák meg, közvetlen módon, államelnöküket, ahe­lyett, hogy a szokásos módon valakit oda­tennének eléjük.- Brazília még soha nem volt ilyen kö­zel az összeomláshoz - figyelmeztetett nemrég egy Sao Paulo-i történész. S való­ban, Figueiredo tábornok-elnök kormánya úgy működik, mint egy csődbe jutott társu­lat fölé rendelt kényszerigazgatóság. Száz- milliárd dolláros külföldi adósságállomá­nyával Brazília a világ - összmennyiségét tekintve - legeladósodottabb nemzete. A közelmúltban megszerzett 6,5 milliard dolláros nemzetközi kölcsön épp az idei kamatokra elegendő. Netto tervezési mi­niszter tavaly 211 százalékos, az ország történetében is példátlan inflációval lepte meg az óriási országot. 1964-ben az akko­ri 92 százalékos infláció arra indította a katonatiszteket, hogy megdöntsék az ország polgári kormányát. Jelenleg a gyarak félgőzzel működnek. 13 millióra rug a munkanélküliek és az alulfoglalkoztatottak száma, azaz a mun­kaképes lakosság több, mint negyede nem tudja többé, miből tartsa el családját. Eb­ben a gazdag trópusi országban, ahol az 1960-as években még gazdasági csodáról "A demokrácia nevében" a cime annak a most kibocsátott filmnek Salvadorról, amely a szokásos jeleneteket mutatja: egy lányt, akinek a fele arcát ellőtték, egy katonát, aki egy gyanúsítottat fejbe- rűg, újságírók rothadó tetemeit a halottas házban, Oscar Romero püspököt a koporsó­ban. Ezek mind jól ismert jelenetek, de egyik sem annyira, mint azok, melyeket az 1982. márciusi választások alkalmával vettek fel és nap, nap után a hírekben mu­tattak: emberek hosszú sorai állnak sor­ban a forro napon, hogy szavazhassanak, a sorok később lökdösődő', tolakodó töme­gekké válnak, annyira akarnak szavazni.” így kezdődik egy kommentár a "The New Yorker" magazin április 2-i számában a salvadori választásokról, amit kivonatosan alább közlünk. Ez a választás sokakat megdöbbentett, akik figyelemmel kisérték Salvadort az utóbbi evekben. Itt van egy ország, ahol a kormány biztonsági közegei valami har- mincezert már idáig megöltek, ahol a kato­likus egyház élesen ellenzi a katonai hatal­mat, ahol az érsek a katonákat feljebbvaló­ikkal szemben ellenállásra szólította fel. Itt van egy ország, ahol a föld legnagyobb része csupán egynéhány család tulajdona, ahol a legtöbben éheznek és ahol még nyo­morukban sem maradhattak békében, mert mindig ott volt a hadsereg, a nemzetőr­ség, a kincstári rendőrség és a halálcsapa­tok. Mégis, sorbaálltak, hogy szavazhassa­nak, amikor csak olyanok között választ­hattak, akik mindezt elkövették ellenük. Amikor a tények megsemmisítik a fel- tételezéseket, nem mindig a feltételezések a hibásak, hanem a tények, amelyekről kiderül, hogy nem tények, hanem hazugsá­Felvétel a rioi monstre tüntetésről. Egy millió ember követeli a közvetlen elnök- választást. beszéltek, Dél-Amerika vállakozói paradi­csomaként dicsérték, manapság a lakosság kétharmada alultáplált. Rio de Janeiroban 20 percenként törté­nik egy rablás vagy személy elleni táma­dás. Gyanútlan járókelőket lőnek agyon az utcákon fillérekért. Tavaly Sao Paulo- ban kétezer gyilkosság történt. Ebben a kétségbeejtő helyzetben a brazilok ma már csak egyetlen dologban reményked­nek: hogy közvetlen elnökválasztás utján, egy, az argentin Alfonsinhoz hasonló kali­berű politikussal valami uj kezdődhet vég­re. Ezzel a céllal kezdődtek meg január­ban a kormány számára is fenyegető tömeg- megmozdulások, amelyek hovatovább ve­szélyeztetik a katonai uralmat is. gok, féligazságok, vagy képtelenségek. A salvadori választások utáni két év alatt a szavazásokról a valóságos tények lassan kiszivárogtak, nem annyira a fontos hírköz­lésekben, mint inkább olyan helyeken, me­lyeket keresni kellett, mint az "In the Name of Democracy'1 cimü filmben és a remekül dokumentált, Frank Brodhead és Edward S. Herman által irt könyvben, cime: "Demonstration Elections"; ezenkívül Jack Spence egyik cikkéből is megtudtunk egyet mást az 1982. évi választásokról. Salvadorban törvénybe ütközik a nem-szavazas, vagyis a szavazás kötelező. Minden salvadori polgár magánál hord egy "c'edulá"-nak nevezett igazoló köny­vecskét, amire a legtöbb helyzetben szük­ség van, különösen akkor, amikor a rendő­rök, vagy katonák valakit megállítanak, ami naponta többször előfordulhat. A köny­vecske 10. és 11. oldala üres részeket tar­talmaz, amit a szavazásnál lepecsételnek. Egyes helyeken a lepecsételés helyett nyug­tát adnak. A választások után tiz napig hatósági személyek - vagy ami azt illeti, bármely felfegyverzett orgyilkos egy teher­kocsival - követelheti, hogy mutassák meg a 10. vagy 11. oldalt, vagy a nyugtát. Min­den szavazó egyén egyik ujját ultraviolet fény alatt látható tintával jelölik meg. El Salvadorban 1982-ben márciusig har­mincezer polgári egyén halt meg. (A film szerint, a kormányközegek okozta halálozá­sok toldották meg az éhínség okozta halál­eseteket.) Két héttel a választások előtt a honvédelmi miniszter riportereknek ki­jelentette, hogy akik nem szavaznak, "áru­lók." Ahol homlokon vagy háton lövik az (folytatás a 4. oldalon) “VÁLASZTÁS” SALVADORBAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents