Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-19 / 16. szám
Thursday, April 19. 1984. 5. Film Nagy László -filmen "Versben bujdosó" címmel életrajzi film készült Budapesten a nemrég fiatalon elhunyt lánglelkű költőről. E filmről irta a következő megható sorokat az Uj Tükörben Tornai József: Abban látom a Versben bujdosó különleges, küldetéses szerepét, hogy Nagy Lászlót, mint a fiatalság, ifjúság jelképét ábrázolja. Mintha fiatal maradt volna ötvennégy éves korára is: fiatal a tehetsége lendületében, emberi hitében, magyarságában, játékos kedvességében. Mi a fiatalság, ha nem az örökös kíváncsiság a világra, az emberekre? Ha nem az újrakezdés hite és méltósága? Nagy László eszméket veszített el és uj eszméket talált, barátok hagyták ott és uj barátok csatlakoztak hozzá; egész fiatalkori verselési módját alakította újjá, hogy ne csak a parasztság, de az egész ország, ne csak Magyarország, hanem Európa, sőt a széles világnak a meg- világositás erejével ható költője lehessen. Egy dunántúli, somlóhegyalji parasztfiú elindul a maga kis falujából, ismeretlen családjából - és nagy költő és ami nem kevesebb: erkölcsi példa válik belőle. Teljes pályaivet hagy maga mögött, még ha hirtelen-váratlan rövid életet is szab ki számára a sors. Nagy László költészete és gyó'zelme elképzelhetetlen e nélkül az etikai tisztaság nélkül. Ha valami, ez az, ami világitó lángul annyira kell ma a fiataloknak. A költői én és a személyes én ritkán kerül annyira közel egymáshoz, ritkán köt meg annyira egységes tömbbé, ahogy benne. Van mit csodálnunk és van min csodálkoznunk, ha szembetalálkozunk ezzel a fényességgel: lehetséges még ilyen a mi darabokra törött századunkban? 6 maga nagyon is természetesnek, hagyománynak tekinti ezt a magatartást. Hogy tudnám elmondani, mit jelent számomra hallani a jellegzetesen dacos-öntudatos Nagy Lász- ló-i hanglejtest: "Költészetünkben kezdet óta láthatjuk a költői felelősséget a haza, a nép iránt. Említem Janus Pannoniust, Balassit, Zrínyit, később Csokonait, Petőfit, Aranyt, Ady Endrét, József Attilát, Illyést és még tovább. Hozzájuk menekültem abban az időben, ök támogattak engem." Es valóban: látni, amint Nagy László tisztelettel s egyszersmind méltón-büszkén kezet ráz, fölnéz az öreg, bölcs, de szintén játékra-évödésre mindig kész Illyés Gyulára. Ugyanígy jelképi erejűnek érzem azt a fölvételt, melyen a csíki hegyek közt Szervátiusz Tiborral és Kormos Istvánnal nézegeti a fadorong kerítést, a fenyves tájat. Tudta, hogy számunkra éppolyan fontos Erdély, mint a saját szülőföldünk, mert keleti kultúránk üzeneteit onnan kapjuk ma is, akárcsak a megelőző századok hosszán át. Ami mellé odaáll Nagy László, különös erőt, hangsúlyt, gazdagságot kap. Lehet az a szülői ház, a köcsögduda, amin játszik, az iszkázi templom, az utca, a lovak, a legnagyobb kedvencek, a kezében tartott cigaretta, a könyvespolc vagy éppen Farkaslakán Tamási Áron síremléke. Ha pedig barátaival, pályatársaival van együtt, valósággal beragyogja Őket ez a tiszta, törhetetlen derű. Akárhányszor vele voltam, éreztem ezt a ragyogást. (Viszem magammal egész hátralévő életemben.) A legkülönösebb mégis az, hogy ez a röpke film is tőle izzik-fénylik. Elhiszem én, hogy Szécsi Margit meg a többi készítő leikéből lelkedzett magzatának tartja a teljes filmet és a legnagyobb gonddal, tudatosságai dolgozott minden részletén, vágásán. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Geometria és költészet VASARELY OPTIKAI MŰVÉSZETÉVEL VICTOR VASARELY VILÁGHÍRŰ FESTŐMŰVÉSZ INTERJÚT ADOTT LUSZTIG IMRÉNEK, AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKATÁRSÁNAK. Nagy élmény volt részemre találkozni Victor Vasarely vei, a 20. század egyik legnevesebb magyar származású festőművészével. Vasarely és felesége hat évi távoliét után az Egyesült Államokba látogatott, hogy itt ünnepelje meg 76. születésnapját és résztvegyen a Vasarely Center fennállásának hetedik évfordulói ünnepségén. Ez nyújtott alkalmat, hogy felkérjük, nyilatkozzon lapunk olvasol részére. Csupán egy kérdést tettem fel: Magyar- országon kapta-e felkészültségét pályájára? Válaszként húsz perces előadást tartott a mester, amiből -helyszűke miatt - csupán a legfontosabb részeket közöljük. *** A Bauhaus iskola és az orosz iskola adta ismereteimet. Befolyásolt a kubizmus és az expresszionizmus. A magyar folklór szépsége és plaszticitása nagy hatással volt lelkiállapotomra és színeim valószínűleg öröklöttek az ősi népművészetből. 1930-ban hagytam el Magyarországot, de a kontaktus állandóan megmaradt. 1966- ban a magyar kultuszminiszter meghívott egy kiállítás rendezésére, a Szépművészeti Múzeumban és a Műcsarnokban. Kolosszális kiállítást csináltam, óriási sikerrel. Később újra meghívtak. Autót bocsátottak rendelkezésemre. Bejártam az országot. Ellátogattam Pécsre, szülővárosomba, ahonnan négy éves koromban kerültem el. Pécsett is rendeztünk egy kiállítást, melynek 3/4 részét az én és 1/4 részét feleségem müvei alkották. A reneszánsz korszak a 19. század 70-es évéiig tartott, amikor a porondra léptek az uj forradalmárok, mint Cezanne Franciaországban, aki mondotta: itt van előttem a St. Victoire hegység, ebből csinálok egy művet, visszaadom a lényeget anélkül, hogy lekopiroz- nám. Fontos szerepet adott a színeknek. Nem a természetes színeknek, hanem a szivárványból fakadó színskálának. Ez volt az absztrakció kezdete. Euclid geometria témájából kiindulva újabb találmányok voltak, mint a szinek kémiai állandósága. *** Majd rátért a városok, épületek szebbé tételére. A múltban időt és energiát fordítottak szép_ városok es szép épületek építésére (Athén, Róma, Budapest). E tendenciát fölváltotta az uj, modern építkezés (Chicago). Magas épületek, acélváz és cementből. Három-négy emeletes házak helyett negy- ven-ötven emeleteseket epitettek, mert mert az gazdaságosabb építkezés. És ez ellen Mit erne azonban mindez, ha nem Nagy László, a Darázskirály, nem Nagy László, az Ezüsthalott, nem Nagy László, a csoda- fiú szarvas világítaná be gyujtatlan gyertyáival, ( töltene be égen-földön visszhangzó igéjével ezt a képekből és szavakból fölépített emlékművet? kell lázadni. Kell, hogy létrejöjjön a művészek és az építészek között az egyetértés, miként lehet szebb városokat és szebb épületeket létrehozni, s elkerülni a Harlem szörnyűségeit. Meg kell szabadulni a csúnya városrészektől, amelyek kábítószertől mérgezetteket es bűnözőket hoznak a világra. En ez ellen küzdők. A levelek halmazát kapom minden nap, rajztanároktól; kérik, mondjam el, mi a technikám, mi az, amit feltaláltam, aminek planetáris folklór a neve, ami a világ városait meg fogja szépíteni. Remelem, hogy az elkövetkező tiz, tizenöt esztendőben ez valóra válik. *** Megköszöntem az Amerikai Magyar Szó olvasói nevében Vasarely mester érdekes, felvilágosító nyilatkozatát. *** Vasarely Victor kepei, litográfiái, selyem- szitái láthatók az öt földrész számos múzeumában, középületeiben, műcsarnokaiban. *** Vasarely művei láthatók és megvásárolhatók a Vasarely Centerben, 1015. Madison Ave, (78. SU') New Yorkban. Telefon: 744-2332. Victor Vasarely műveiből tiusztig Imre, Victor Vasarely es felesege, Claire. Csák Elemér felvétele
