Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-04-19 / 16. szám

KELLEMES HÚSVETI ÜNNEPEKET! Ért. at 2nd Class Matur bee. 31. 1952. under the1’ Act of March 2,1979. at th« P.O. of N.Y..N.Y Vol. XXXVIII. No. 16. Thursday, April 19. 1984. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel: (212) 254-0397 HA REAGAN GYŐZNE... Miután Reagan elnök képtelen volt el­nyerni a kongresszus jóváhagyását az El Salvador-i kormány és a nicaraguai ellen­forradalmárok részére előirányzott milli­ókra, önkényesen átutalt 32 millió dollárt e célokra. Továbbra is ragaszkodik a nicaraguai kormány megdöntésere törekvők támogatásához. Ezzel egyidóben kijelentette: "Nem va­gyunk hajlandók elfogadni a Világ Bíróság döntését a közép-amerikai helyzettel kap­csolatban." Az elnök önkényes lépéseit Jeane J. Kirkpatrick, USA ENSZ nagykövete támo­gatja, aki a vasárnapi CBS interjúban ki­jelentette: "Teljesen jogos lépés volt a nicaraguai kikötök aknázása mert az nem rr.äs, mint kollektiv védekezés a nicaraguai kormány beavatkozásával szemben a salvadori gerillák oldalán." Henry Kissinger ugyancsak a CBS progra­mon ezt mondta: "Igen, én is jogosnak tar­tom a nicaraguai kikötök aknázását. A nicaraguai kormány Kuba és a Szovjetunió támogatásával kommunizálni akarja Közép- Amerikát." William J. Casey, a CIA igazgatója, aki a nicaraguai kikötök aknázásat irányí­totta, igy nyilatkozott: "Ha a nicaraguai kormánynak sikerül rendszerét meghonosí­tani más közép-amerikai államokban, akkor az ezen országokból menekülök mil­liói elözönlik majd az Egyesült Allamo- kat." Kirkpatrick, Kissinger és Casey állás­pontjával szemben James Reston, a N.Y. Times vezető politikai kommentátora a lap április 15-i számában megkonditja a vészharangot és felteszi a kérdést: "Mi­lyen jovö elé nézünk,' ha Reagant újravá­lasztják?" Rámutat cikkében, arra, hogy nem állt fenn "szükséghelyzet", amely olyan fontos­sá tette, hogy Reagan milliókat utaljon át El Salvadornak, a kongresszus jóváhagyá­sa nélkül. "Vegyük figyelembe - írja továbbá Reston -, hogy mi lesz, ha Reagant újraválasztják? 0 ezt úgy érezné, hogy minden cselekede­tét jóváhagyja a nép, belföldi gazdasági politikáját éppen úgy, mint külföldi kato­nai lépéseit. De mindennél fontosabb, hogy Reagan második terminusa alatt több felsö- birósági tagot nevezne ki és a többség az altala kinevezettekből kerülne ki." "Újraválasztása esetén Ed Meese-t he­lyezné az igazságügyminisztérium élére es az lenne a helyzet, hogy ilyenek kezében volna az ország jó'vÖje, nemcsak ez évti­zedben, hanem az évszázad végéig." "Nyilvánvaló - folytatja cikkét Reston -, hogy ebben a köztársaságban teljesen uj problémákkal állunk szemben: a régi iparok hanyatlása, az uj technológia fel­lendülése többek között es a mi viszonyunk a gyorsan változó világhoz." f Alapjában rendülne meg az Egyesült Államok demokratikus, polgári rendszere. Erezzük a sorok között Reston rejtett aggodalmát. WASHINGTON, D.C. George Lauder, a CIA szószólója április 16-án ezt mondta: "A mült vasárnap azt mondtam a N.Y. Times tudósítójának, hogy a CIA hajlandó volt januárban részletes jelentést adni a szenátus Hírszerző Bizottságának. A tény azonban az, hogy a CIA kétszer elodáz­ta azt és csak március 8-án jelentett." Lauder e beismerése csupán igazolja azokat, akik a CIA-t törvényszegő cseleke­detekkel vádolják. A szenátus tagjai sem mentesek a kritikától, mert a szenátorok követelhették volna a jelentést, vagy megtagadhatták volna annak elodázását. A JACKSON "TÉNYEZŐ” lesz a demokrata konvención. A demokrata jelöltek közül Jackson határozott kiállása a hadikiadások csök­kentése és azoknak népjóléti célokra való felhasználása mellett, valamint nyílt állás- foglalása Reagan háborús külpolitikája ellen, a másik két jelöltet: Mondalet és Hartot is liberálisabb húrok pengetésére késztette. Ugyanilyen hatása van a KP programjának is, amely az idén Gus Hall rádió- és televíziós interjúi következtében a nép széles tömegeihez jut el. A kijelentés, amelyet Jackson a chicagói repülőtéren tett, jellemző egesz kampánya hangvételére: "Nem elég az, hogy Mondale és Hart elitéli a nicaraguai kikötők aláaknázását. Ne bogarásszunk azzal, hogy nem tudat­ták a kongresszust. A mi közép-amerikai politikánk helytelen. Mi a történelem árny­oldalán mozgunk. Mi pénzeljük ártatlan emberek mészárlását, ki akarjuk éheztetni azokat, akik kétségbeesetten keresik a saját boldogulásuk útját. Felszólítom Mondalet és Hartot, követeljük a közép-amerikai mészárlás pénzelésének megszüntetését, csapataink azonnali kivonását." ”Lincoln szellemében” Lincoln: "... egyesíteni minden nép, minden nemzet dolgozóit." A Magyar Népköztársaság nagykövete, Házi Vencel, április 13-án az ENSZ misszió new yorki székhazában átadta Deák Zoltánnak, lapunk főszerkesztő­jének a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa magas kitüntetését, a Magyar Népköztársaság Zászlórendjét, Rácz Pál, ENSZ nagykövet, Kocziha Miklós new yorki magyar fókonzul, számos meghívott amerikai és magyar vendég jelenlétében. "Kivételesen nagy megtiszteltetés számomra - mondta Házi nagykövet ezen ünnepélyes alkalommal - eleget tenni annak a nemes feladatnak, amellyel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa bízott meg: átadni Deák Zoltánnak a legmagasabb magyar kitüntetést és ezzel elismerni 80. születésnapja alkalmából a haladó mozgalomban elért kiváló és kiemelkedő teljesítményeit... "Most, amikor atadom a kitüntetést Deák Zoltánnak, hadd idézzem az Elnöki Tanács határozatát: "A (Magyar Népköztársaság Elnöki Tanacsa Deák Zoltánnak, az Amerikai Magyar Szó főszerkesztőjének több évtizedes munkásmozgalmi tevékeny­sége, egész életútja elismeréseként 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitün­tetést adományozza. Kelt Budapesten, 1984. március 15. napján. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke." (folytatás a 4. oldalon) Első ízben az Egyesült Államok történe­tében egy fekete ember komoly tényezővé vált az elnöki előválasztásokon. Jesse Jackson, mozgósítva a vá-; lasztási folyamatok­ban eddig részt nem vevő fekete tömegeket, döntő-: nek bizonyulható: tényezővé szervez­te Amerika nem­zeti kisebbségeit, feketéket, latin­amerikaiakat. Ha tekintetbe vesszük, hogy 1980- ban Reagan egyes államokban csak minimális szavazat­többséggel nyert és hogy a fekete lakosság túlnyomó név. <iesse jacKson többsége (kb.80%) Reagan ellen szavazott, akkor a Jackson által a választási folyamat­ba bevont fekete szavazók állásfoglalása kulcstényezőnek bizonyulhat az őszi elnök- választásokon. Jacksonnak ugyan nincs és nem lesz esélye, de befolyása igen nagy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents