Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-04-12 / 15. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 12. 1984 W műm! napló Szinte hihetetlen, de New Yorkban minden hét percben az utcán hagynak egy autót, vagy azért, mert a tulajdonos nem tartja érdemesnek megjavittatni azt, vagy azért, mert az autó lopott áru és a tolvajok igy akarnak tőle megszabadulni. Az 1982. junius és 1983. julius l f közötti 12 hónapban több, mint 77.000 autót hagytak a város utcáin. Nem csoda, hogy a járókelők a város minden részében elhagyott autóroncsokat látnak, melyek elcsúfítják a kornyéket. Mi a magyarázata annak, hogy az autók ezreit a városi közegek sokszor hetekig nem szállítják el az utcákról? A város két szerve volna hivatva erre: a rendőrség és a Köztisztasági Hivatal. Ha az elhagyott autó értéke meghaladja a 400 dollárt, akkor a rendőrség van hivatva azt az érre kijelölt helyre szállítani. Ha az autó értéke ennél kevesebb, akkor a Köztisztasági Hivatal viszi a szemétdombra. Nem ritkaság az sem, hogy a lopott autók között nagyon jó karban lévő kocsik is vannak. Egy ilyen autó volt a West 71. utcában pár héttel ezelőtt. Ott vesztegelt három héten át anélkül, hogy bármelyik városi közeg elvitte volna. A három hét alatt vandálok teljesen szétszedték és minden értékesíthető alkatrészt elvittek, csupán az autó váza csúfította el az utcát. A 77.000 elhagyott autó minden bizonynyal több $ 100.000 értéket képvisel. Ha a városi bürokraták egy közegre bíznák az elhagyott autók eltávolítását, két legyet üthetnének egy csapásra: megszüntetnék az utcák elcsúfítását és értékesíthetnék az autók alkatrészeit. L. FRANKFURT. A Nemet Szövetségi Köztársaság központi bankjának elnöke, Kari Otto Poehl, sajtónyilatkozatban kijelentette, hogy az USA kormányának deficitje veszélyezteti a nemzetközi pénzpiac helyzetét. smmm Április 11 -18. 11. József Attila születése 1905. , 12. Lukács György filozófus születése 1885. Az amerikai polgárháború kirobbanása 1861. 14. Derkovits Gyula festőművész születése 1894. Abraham Lincoln meggyilkolása 1865. 18. Albert Einstein halála 1955. 19. Thomas Jefferson születése 1748. Ezen a napon 1904-ben robbant ki az általános vasutassztrájk Magyarországon. FERENCRENDI KÜLDÖTTSÉG...... (folytatás az 1. oldalról) tézett békeüzenetére adott válaszában. Az olasz város tanácsa és a szerzetes rend képviselőit Vaszilij Kuznyecov, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének első helyettese fogadta a Kremlben és átnyújtotta nekik Csernyenko üzenetét. A Szovjetunióban jól ismerik az olasz háboruellenes mozgalom tevékenységet és azt is, milyen aktivan vesznek részt ebben ' különböző társadalmi és politikai kórók képviselői, köztük katolikus szervezetek tagjai - állapítja meg Csernyenko válasza. A kommunisták és a katolikusok különböző filozófiai nézetek hívei, de ez nem gátolhatja meg őket abban, hogy, közösen küzdjenek a békéért, ha azt súlyos veszély fenyegeti. Az uj amerikai rakéták európai telepítésének megkezdése és a Szovjetunió fölötti katonai-hadaszati fölény elérésére, a világuralom megszerzésére törekvő imperialista körök aktivizálódása, jelentősen fokozza a nukleáris háború veszélyét. Az emberiség létét fenyegető események veszélyét napjainkban mind többen felismerik, megértik és megpróbálnak aktivan szembeszállni vele. A háboruellenes tiltakozó mozgalomban embermilliók vesznek részt, felemelve szavukat azoknak a politikusoknak rövidlátó, értelmetlen magatartásával szemben, akik nem értik, nem akarják megérteni, milyen bűnt követnek el azzal, hogy kiállnak a pusztító eszközök számának szakadatlan és ellenőrizetlen novelese mellett. Ez a tiltakozó hullám megnöveli azt a reményt, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet meg lehet változtatni - mutat rá Konsztantyin Csernyenko. Ehhez közös, egyesitett erőfeszítésekre van szükség az államhatalom képviselői és az állampolgárok között, függetlenül azok politikai, vallási és filozófiai nézeteitől társadalmi helyzetétől, vagy párt szerinti hovatartozásától. Az emberiség megmentésénél ugyanis nem lehet magasztosabb cél. Nincs fontosabb feladat, mint azon munkálkodni, hogy a tartós béke és az emberek jólétének vágya ne maradjon csupán utópia. Ez az út nem könnyű, de egyértelmű - el kell utasítani a konfrontációt, s az enyhülés, az együttműködés, a békés egymás mellett élés útjára kell lépni. Az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján meg kell kezdeni a fegyverzetek radikális csökkentését. Eletszint Az USA történelmében első ízben történik, hogy napjainkban a lakosság életszintje, angol szavakkal "the standard of living", süllyedőben van. Az elmúlt 200 éven át az USA jellegzetessége volt, a gazdaság, ipari és mezőgazdasági fejlődés eredményeképpen az egyre és folyamatosan emelkedő életszint. Innen eredt a legendás elképzelés világszerte, de különösen Kózép-Eurőpá- ban, hogy Amerika a "korlátlan lehetőségek hazája", ahol "mindenkiből lehet milliomos", amely ide csábította a világ nincstelenjeit és sikertelenjeit, hogy itt uj eletet kezdjenek. Ezek népesítették be az országot, és képezték a fejlődéshez szükséges napszámos munkaerőt a vasútépítéshez, a bányákhoz, az acélművekhez, stb. De az utolsó tiz év során ez megváltozott, vége lett az "aranykornak." A hosszantartó gazdasági válság, úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban, a termelés csökkentésére, majd üzemek lezárására vezetett, és ijesztő mértékben növelte a munkanélküliek számát. Ugyanebben az időszakban nagy lépésekben haladtak előre a technológiai újítások, komputerek (magyarul számítógépek) és robotok, amelyek munkaerőfölösleget eredményeztek, és megnövelték a munkanélküliek számát. A kis és családi farmok nem bimak költséges gepekkel lépést tartani, és eltűnnek a földekről, mig a növekvő nagyfarmok gépesített modem műveléssel nagy mértékben növelik a termelékenységet és hozamot. Ugyanakkor a piac nem képes felvenni a nagy mennyiséget, az éhező, fejlődő országok nem bírják megfizetni az amerikai fölös termékeket. így a termelők parlagon hagyjak földjeik egy részét, amiért a kormány kártalanítja őket (persze az adófizetők pénzéből). Ilyen körülmények elkerülhetetlenül magával vonják az életszint süllyedését. A munkanélküliekről nem is szólva, a középosztály is megsínyli a nehéz időket (NYT 12/11/83). 'A Reagan kormányzat nagyvállalatokat és nagytőkéseket pártoló intézkedéseivel csak még súlyosbítja a helyzetet. A mértéktelen és indokolatlan katonai kiadások, a gazdagok és vállalatok adójának leszállítása óriási összegeket von el a nép szükségleteinek kielégítésétől: ez, kapcsolva az infláció okozta áremelkedésekkel, csökkenti a közönség vasárlő- k'epességét, ami azutan még súlyosbítja a gazdasági helyzetet. (A következőkben közölt adatokban az első szám 1978-beli, a második szám 1983-beli.) A hivatalos 1982-beli szegénységi küszöb $9862, ez kb. heti $196, egy négytagú csalod részere. A szegények száma 11.4%-röl 15%-ra emelkedett, számuk 24,5 millióról 34.4 millióra emelkedett. Ezzel párhuzamban a sze- génysorsu fekete családok arányszama 31%-röl 35.6%-ra emelkedett. A szegénységben élő 6 éves és annál fiatalabb gyermekek száma 18.2%-ről 23.8%-ra emelkedett. A szegénységben élő női családfenntartók száma 34.9%-ról 40.6%-ra emelkedett. A kételkedö-tamasok ne feledjék el, hogy a magán-alkalmazottak és közületi tisztviselők fizetése jelentősen visszamaradt az infláció mögött, éppúgy, mint a szervezett ipari .dolgozóké, akik a szerződések megújításakor jelentősebben kisebb beremelest nyertek, nem szólva a nemszervezett vállalatok dolgozóiról. Visszamaradt fizetések, párosulva a költségek (közlekedés, gáz-villany, orvosi stb.) emelkedésével, a családok életszintjük lefokozására kényszerülnek. Amerika többe nem az, ami volt. A fentiek mind a Census Bureau (Népszámlálási Hivatal) adatai. Vágó Oszkár
