Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-29 / 13. szám
Vol. XXXVIII. No. 13. Thursday, March 29. 1984. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. Tel:.(212) 254-0397 VÁLASZTÁSOK FEGYVERCSÖRTETÉSSEL Azon torekveseben, hogy a salvadori köztársaságot, ahol az utóbbi tiz év folyamán 50.000 ember pusztult el jobboldali "Halál Osztagok" vérengzései, valamint polgárháború következtében, mint demokráciát allitsa a világ közvéleménye elé, a Reagan kormány ismét országos elnökválasztást rendelt el abban az országban. A jelöltek? Az egyik Roberto d'Aubuisson, akiről a volt salvadori nagykövetünk és több ' más megfigyelő, mint "megrögzött paranojas gyilkosról" nyilatkozott és Jose Napoleon Duarte, az uralkodó kormánypárt vezetője. A múlt vasárnapi választás csaknem teljes káosz jegyében "zajlott" le. A szerencsétlen, meggyötört nép, rettegve a nem szavazók számára kilátásba helyezett büntetéstől, tömegesen járult az urnákhoz. A választási helységekben azonban általános féjvesztettség uralkodott, amit növelt az is, hogy a gerilláknak sikerült az ország egyik felében megbénítani a közvilágítást. Számos helyről eltűntek a szavazócédulákat tartalmazó ládák. San Vicente tartományban a gerillák a választás előtti napon súlyos csapást mértek a kormánycsapatokra. A tanulság mindebből az kellene, hogy legyen Reaganék számára, hogy polgárháború idején országos választást tartani Roberto d'Aubuisson Jose Napoleon Duarte céltalan és hasztalan. Ilyen körülmények között a választás nem más, mint égbekiáltó bűnök takargatása. A Pentagon eközben - miként a Wall Street Journal helyszíni tudósitói jelentik - folytatta a "fegyvercsörtetést." Az amerikai sorkatonaság 82. sz. repülöosztaga ejtőernyős leszállást hajtott végre Honduras- ban. Ugyanakkor bejelentették, hogy a Nicaragua közelében tartózkodó amerikai hadiflotta áprilisban három hónapos tengeri hadgyakorlatot.tart. Ilyen hadgyakorlat előzte meg tavaly a Grenadai Köztársaság megtámadását is. A CIA által pénzelt és irányított nicaraguai ellenforradalmárok által elhelyezett aknák megrongáltak egy szovjet teherszállító hajót. A Szovjetunió az amerikai kormányt tette felelőssé a robbanásért. PHILIP AGEE NICARAGUÁRÓL- Tasnády T. Almos riportja. BRÜSSZEL. Philip Agee nem azért jött Brüsszelbe és Antwerpenbe, hogy a Nicaraguát fenyegető amerikai beavatkozásról beszéljen, hanem az általa támogatott Bishop-kampány érdekében; de természetes, hogy eközben szó került a közép-amerikai helyzetről is. A volt CIA ügynöktől, miután több, nagy feltűnést keltő könyvében kiteregette a CIA szennyesét, megvonták az amerikai útlevelét, igy 1979 óta grenadai útlevéllel rendelkezett, majd az ismeretes támadás után a szandinistáktól kapott utazásra jogosított okmányt. Philip Agee a belgiumi látogatása alkalmából elmondta, hogy a Maurice Bishop Memorial Foundation számára gyűjt támogatást, amelynek célja az amerikai támadás által megszüntetett forradalmi programok továbbvitele. Többek között a támadás során megölt polgári személyek 2.000 gyermekének szeretnék biztosítani az iskoláztatást, támogatni a grenadai földműves szövetségeket, a női emancipációs programokat, a felnőttek oktatását stb. Az a 10.000 dollár, amire égetően szükségük lenne, kevesebb, mint a fele annak az összegnek, amennyibe a CIA-nak egy halott nicaraguai kerül - jelentette ki Agee, majd igy folytatta: "A CIA az elmúlt évben mintegy 30 millió dollárt adott ki a különböző antiszandinista operációkra. Ugyanabban az évben a kontrák támadásai során 1.250 nicaraguait öltek meg, több mint 900 polgári személyt és kb. 300 harcost. Ha utánaszámolunk, ez áldozatonként 24.000 dolláros 'befektetést' jelent a CIA részéről. Ugyanakkor az antiszandinisták támadásai 300 milliós kárt okoztak a legfontosabb nicaraguai-kikötÖkben, a CIA-befek- tetés tízszeresét." A volt CIA ügynök szerint a novemberre kitűzött grenadai választások rendkívül fontosak abból a szempontból, hogy az ottani forradalom tovább élhessen. Várható, hogy a CIA a már ismert recept szerint mindenféle pszichológiai trükköt alkalmaz annak érdekében, hogy Maurice Bishop életben maradt elvtársainak ne legyen semmi esélyük; ezért olyan fontos, hogy Bishop emléke ne fakuljon Grenadában. Agee úgy véli, hogy Bishop meggyilko- lói nem voltak a CIÄ által manipulálva, de az amerikaiak időközben megtalálták és személyazonositották Bishop holttestét, ám megtagadják az átadását az édesanyjának, attól való félelmükben, hogy a temetés nagy tömegeket vonzana. A NÉPI DEMOKRÁCIA HAJNALÁN Hazánk katonai felszabadítása csak a demokratikus kibontakozás lehetőségét teremtette meg, nem magát a kormányozni is képes szervezett, uj, népi politikai erőket. A szovjet hadsereg nem végezhette el az országmentés és demokratikus újjáépítés munkáját sem. Ehhez a belső erők kibontakozása, országos egységbe szerveződése és az antifasiszta koalícióra támaszkodó honmentö tevékenysége kellett. A felszabadult nép élt is a lehetőségekkel és az elsőnek szabaddá vált Viharsarokból kiindulva azonnal hozzákezdett az új, demokratikus helyi politikai és közigazgatási élet kialakításához. Új úton Az 1944. december 25-én Debrecenben összeült történelmi nevezetességű Ideiglenes Nemzetgyűlés első tette az volt, hogy kinyilvánította: "kezébe veszi a gazdátlanul maradt ország ügyeinek intézését, mint a nemzeti akarat kifejezője, a magyar szuverenitás birtokosa!" Tanácskozásának második napján, 1944. december 22-én, megválasztotta a kibontakozó forradalmi átalakulás központi végrehajtó szervét, Magyarország Ideiglenes Nemzeti Kormányát. E kormány azonnal szakított a fasiszta Németországgal, majd 1944. december 28-án hadat üzent neki. Ezzel együtt Magyar- ország fegyverszünetet kért az antifasiszta nagyhatalmaktól, 1945. január 20-án, alá is Írták az erre vonatkozó egyezményt. Az értelmetlen háború beszüntetésével és a fegyverszünet megkötésével megkezdődhetett Magyarország függetlenségének fokozatos visszaállítása, államkénti újjászervezése. Sajátos és nehéz helyzetet teremtett továbbá a felszabadulás utáni években a történetírás által még fel nem tárt körülmény, hogy a lakosság, különösen a felnőtt részének igen nagy hányada, távol volt az országtól, vagy már nem is térhetett visz- sza többé. Az utóbbiakhoz tartoztak az emberveszteségek. A történeti statisztika megállapításai szerint mintegy 450 ezer embert vesztett halottakban az ország mai területének lakossága, ennek több mint a fele a fasiszta barbarizmus népirtása folytán a deportált, üldözött magyarzsidóság koréból került ki. Kereken 125 ezer katona esett el a harcok során, mintegy 28 ezren haltak meg Budapest ostroma következteben, 16 ezren pusztultak el az országban (folytatás a 6. oldalon) (Fenti cikkünk Korom Mihály egyetemi tanárnak, az MSZMP politikai főiskoláján tartott előadásának egyes részleteit tartalmazza.)
