Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-22 / 12. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 22. 1984. ffltüM»niApLÓ Az már nem újság, hogy országszerte a gazdasági létra minden fokán élők, fehérek, feketék, egyre jobban kábítószerek rabjaivá válnak. Mégis meglepő és megdöbbentő volt a hir, hogy New York 35 iskolájában (elemi, közép és felső) a tanulók az iskola közvetlen közelében vehetik meg és használhatják a kábítószereket. Nemcsak marijuanát, de kokaint ' és heroint is. Az állami közeg (Division of Substance Abuse Services) csak úgy találomra 35 iskolát választott ki tanulmányozás céljára és megállapította a fentnevezett helyzetet. Ezzel egyidoben olvastuk azt ,is, hogy New York uj rendőrfőnöke razziát tartott a Lower East Side-on, amely az ország egyik legnagyobb kábitószerpiaca. 1.400 személyt tartóztattak le, akiket kábítószer árusításával vádoltak. A rendőrség e lépése elismerést érdemel, de ilyen lépések nem oldják meg a kábítószerek használatának egyre nagyobb problémáját, még pedig azért, mert a kábítószerek eladását a város más vidékeire helyezik át. Elárusítókat tudnak szerezni a munkanélküli fiatalok százezreiből, akik közül mindig akad elég, aki hajlandó napi 2-300 dollár kereset ellenében vállalni a rizikót. Semmi sem változtathat lényegesen a helyzeten, amig a szövetségi kormány nem tesz hathatós lépéseket a kábítószerek behozatalának lehetetlenné tételére. Ki mondja, hogy ez lehetetlen? A kormánynak szinte korlátlan hatalma van e célkitűzés elérésére. Tekintsünk csak a floridai bankokra és nézzük meg, mi megy ott végbe. Egyének jönnek be a bankokba nem kis zacskókkal, hanem nagy kofferokkal, tömve 20 dolláros bankjegyekkel. Ezeket a pénztáros nem számolja meg, hanem leméri. 300 font húsz dolláros egyenlő 3.6 millió dollárral. Mit számit az, hogy pár száz dollárral több, vagy kevesebb! Ezek a dollárok a kábítószerek eladásából származnak. A hatóságok tudják e milliók forrását, ismerik őket személyesen. A baj csak az, hogy a helyi, állami és szövetségi közegek letartóztatnak ötvenet itt, ötszázat ott, több ezret másutt, de érintetlenül hagyják azokat, akik becsempészik a kábítószereket az országba. Azokat, akik elosztják azokat az ország minden városába, falvá- ba. A kábítószerek terjedése a nemzet egyre súlyosabb problémájává fejlődik. Ha nem vetnek véget ennek, a kábítószert használók pokollá teszik nemcsak saját életüket, de családtagjaik és mindannyiunk életét is. L. I. NEW YORKI MAGYAR HENTES TIBOR’S MEAT SPECIALTIES (Formerly Mertl Pork Store) ■ 1508 SECOND AVE. NEW YORK, N.Y. 10021 a 78. és 79. utcák között. Telefon: RH 4-8292 Friss hús, hurka és felvágottak ÄSLfi/ÜläSSiä© 23. Patrick Henry hires beszéde: "Szabadságot, vagy életet!” 1775. A coloradói nemzetőrség megtámadja a sztrájkoló bányászokat Telluridenél 1904. 25. Bartók Béla születésnapja 1881. 1911-ben e napon ütött ki a tűz a Triangle nőiruhagyárban, melynek 146 nő esett áldozatul. 26. Tennessee Williams, hires amerikai szinmüirö születése 1911. 27. Az amerikai haditengerészet létesítése 1794. KOSZORÚZÁS ÉS MEGEMLÉKEZÉS (folytatás az 1. oldalról) Közel 100 főnyi közönség részvételével tartotta az Amerikai Magyar Társaskör a március 15 - április 4 szellemének szentelt sajtóúnnepélyt. Az amerikai magyarság két legnagyobb rajzolómüvészének, Gellért Hugónak és Szalay Lajosnak, valamint a new yorki fökonzulatus és a Magyar Nép- köztársaság ENSZ delegációjának képviselői adtak mély és szimbolikus jelentőséget az ünnepi rendezvénynek. Dr. Borbély Antal, a Társaskör vezetőségi bizottságának tagja volt a műsorvezető. Deák Zoltán, a Magyar Szó főszerkesztője volt az ünnepi szónok. Beszédének szövegét lapunk egyik közeli számában közöljük. Az ünnepség fényét nagyban emelte két fiatal művész, Laura Sharp zongoraművésznő és Gregory Gilman hegedűművész szereplése. Többek között Liszt 12. magyar rapszódiáját, Brahms magyar táncait játszották. Lusztig Imre megrázó erejű felszólítása után, melynek keretében ecsetelte a roppant veszélyt, amelyet Reagan újraválasztása jelentene Amerika és az egész világ számára és amelyben körvonalazta lapunk szerepét az amerikai magyarság felsorakoztatásában a Reagan-elleni koalícióba, a jelenlevők percek alatt 8.016.- dollárt adtak össze lapunk támogatására. A délután folyamán Iván Lajos, az Amerikai Magyar Társaskör titkára meleg szavakkal köszöntötte fél Szalay Lajos rajzolomüvészt 75. születésnapja alkalmából. Dr.Borbély Antal és Hackett Gábriel fotóriporter üdvözölte Deák Zoltán szerkesztőt a sajtóval való kapcsolatának 50. évfordulója alkalmából. Abban, hogy a sajtóbankett oly fényes erkölcsi és anyagi sikerrel végződött, kulcsszerepet játszottak, mint mindig, Heldákék; Marika és László, akik magukra vállalták a finom ebéd elkészítését beleértve a házilag készült süteményeket. Fáradhatatlanul dolgoztak mellettük a rendezésben, felszolgálásban Ivánék, Fay Deák, Lee Heimlich, Lea, Friedman Margit, Ted Reich, Fodor Nagy Árpád és sokan mások. Nincsenek szavak, amelyekkel hálánkat méltó módon tudnánk kifejezni áldozatos munkájukért. TERJESSZE LAPUNKAT A TÉVÉ Az utolsó három-négy évtized folyamán a tudományos kutatás világot átformáló vívmányokkal ajándékozta meg az emberiséget. (Ebbe a korba esik az átkozott atomfegyverek magasfoku kifejlesztése is, de most nem erről óhajtok szólni.) Ezek között első helyen áll a TV. A rádió már akkor is közelebb hozta egymáshoz az egész emberiséget, de csak szavakban. A TV óriási lépéssel ember-közeibe hozta a világ népeit; nem csak fülével hallott, hanem most már szemevei is láthatta az egész világot, saját szobájában. A TV kitárta széles kapuit a világ kultúrájához és ismeretéhez, és kevésbé látványosan a tudományos kutatás újabb lehetőségeihez. Elvitte a világot és az ismereteket a leg-isten-háta-mögöttibb kunyhóba is, és közelségbe hozta, idő és távolság szempontjából, a világ legmesszefekvöbb helyeit. Összezsugorodott a nagy világ! Kevés a világon az a hely, ahová a TV még nem jutott el. De nem volt tökéletes isten-ál- dasa. Nincs a világon az a város, ahol a család, vagy egyes tagjai, nem tóltenének nap, mint nap órákat a TV elÓtt, jó vagy rossz programokat ne zve, és alávetve magát a programok káros vagy hasznos befolyásának. És, valljuk be, sokszor károsan befolyásolják a nézőt. Tudomásul kell vennünk, hogy a TV tulajdonosai, ill. intézői, üzleti vállakózásnak tekintik a TV-t, tehát a profit a fő és elsőrendű, cél; a közönség szolgálata csak módozata a profit szerzésének. Ezért a programok megválogatása ebből a szempontból történik, nem pedig a nezőre ható befolyás hasznossága szempontjából. Es ebben kihasználják az egyén gyarló gyengeségeit. Egy krimi, ahol erőszak és gyilkosság, no meg a nemi kérdés bizony érdekfeszitőbb, mint egy színpadi balett-tánc - este, vagy közhasznú tudományos előadás! Napközben, a "háziasszony" szórakoztatására a TV a "soap-opera", a "szerelem" és a "pénz-siker" szentimentális, hamis képét mutatja. De most, az utolsó években, a TV-nek egy újabb változata jelent meg, és járvány- szerüen hajtotta igájába a nézőket, és különösen a fiatalokat: a video-game. Ebben a nézö-játszó a játszógéppel gyakorolja a képernyőn megjelenő "ügyességét", órákat töltve mellette, az iskolai feladat/ gyakorlat helyett, nem is szólva a játék ,dijáról. Ezt gyakorolhatják a sarki újság- dohány üzletekben kellő pénzbedobóssal, vagy pedig ptthon, a videó-kazetta _ megvásárlásával, nem is kis pénzért. Es ez, mint üzlet, nem kicsiség, évente milliár- dokról van itt szó. No, és miben áll ennek a video-gamenek a károssága? A játékok zöme, túlnyomó többsége versengésből áll, de főként katonai jellegű versengésből, katonai nyelvezettel és kifejezésekkel. A győztes mindig "mi" vagyunk, az ellenség mindig valami más fajbelir főként az "oroszok", vagy a "kommunisták." Az eredmény: a felnőtteket, és különösen a könnyebben befolyásolható fiatalokat, háborús gondolatmenetre, még pedig szovjetellenes harciasságra nevelni, szoktatni. A brutalitás és fegyverhasználat mutogatása azt természetesnek és elfogadhatónak ábrázolja. A MILITARY REVIEW-ban megjelent cikkében John Fowler ezredes állítja, hogy a video-gamek 'előnye1 a 'háborúra való kiképzésben' van. A N.Y.T'.f jelenti, hogy a Pentagon "Star Wars" című video- gamekkel vizsgálja a katonai szükségletekre való képességet. Vágó Oszkár
