Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)

1984-03-15 / 11. szám

Thursday, March 15. 1984. AMERIKAI MAGYAR SZO 7. 1848 az egykorú francia lapok tükrében Lőcsei Gabriella : A héles Dante Babits Mihály születésének századik évfordulóján eló-elöveszi az ember a költö nagy müveit. Például kézbe kerül mostan­ság Babits Mihály legnagyobb - s talán az egész magyar műfordítás-irodalomnak is a legnagyobb - műfordítói tette, Dante Divina Commediájának, Isteni színjátéké­nak a három kötete. Boldog kedvvel, per­sze, érett fővel is. A Poklot forgatja az ember. A Pokol modern olvasmány, de még milyen modern! Nem hiába tartották róla évszázadokon átf, hogy a szenvedélyes politikus es a szenvedélyes hazaszereteté költő éppen ebben a kötetben tombolt iga­zán, igazságot osztva politikai ellenfelei­nek. Ez az izzó szenvedély és izzó igazság­szolgáltatási vágy átsüt majd hatszázhet­ven éven is. Dante Poklában rend van, megfellebbez­hetetlen. Legmélyebb körében az árulók bűnhődnek. Azok közt is a legsúlyosabban a politikai árulók. Száműzött költő művé­ről lévén szó, ezen nem is csodálkozik a mai olvasó. Azon azonban mar jobban elcsodálkozik, hogy a pokolbeli rend - Dante erkölcsi rendje - kiket űz a Pokol kapujá­ba. Arra a kietlennél is kietlenebb helyre, ahol a válogatottan szörnyű, de jogos bünte­téseknél is rémisztőbb valami sújtja őket: a kiközösitettség. "E szomorú házat azok nyerik, kik közönyösen éltek / s kiket nem ért dicséret, sem gyalázat; ...kik fellázad­ni féltek / s hívek sem voltak; csak maguk­ra voltak / lelkűkben nincsen sem erény, se vétek / ...itten kóborolnak, / mert őket a pokol is szégyenelte." A közönyösök. BÜnhödésük nem látványos Dante szörnyű látványokkal teli alvilágá­ban. Nem látványos, de rettentő. "Hírüket elfeledte a világ, / megveti őket igazság és részvet." Gyászos jajgatásukat a költö költökisérője, Vergilius úgy magyarázza, azért sírnak, mert "bármilyen más sorsot irigyelnek." Meg a Poklon belüli válogatott kínzásokat is elkívánják. Ki gondolná, hogy 1314-ben, midőn Dante az Isteni színjáték Írásához hozzáfogott, olyan közismert jelenség volt a közönyös­ség, hogy a pontos világképet adó költőnek foglalkoznia kellett vele? A pokol a jelen idő, ha azzá teszik maguk­nak kis és nagy közösségek. A jelen idő részesei a közönyösek is. Tevékeny jele­nekben legalább úgy tolonganak körülöt­tünk, mint Dante Poklának a kapujában. Részletezőbb leírást is adhatni róluk, mint tette azt a saját korabeli közönyösökről Dante. Sorolhatnánk a világ gondjai-bajai elöl kis házi körükbe elbűvókat; az önző­ket, kiknek egyes egyedül a saját, szemé­lyes jólétük a fontos; a fásultakat, akiket egykori kudarcaik tettek nemtörődömök­ké. A közönyös ember mindig talál mentsé­get, magyarázatot közösségi nemtörődöm­ségére. Furcsa módon mostanság éppen egy technikai találmányt szokás az indolen­cia legfőbb okozójának megnevezni. Azt, amelyik rendeltetése szerint arra való, hogy a világ áramkörébe mindenkit egy­formán belekapcsoljon. A televízió a bű­nös - mondogatják. A közönyösségét nem a technika szüli. A közönyösségre való hajlandóság benne van az emberben. Ott lapul az Önszeretet és a haszonlesés mellett. Dante tudta ezt és elrettentő képet festett róla. Nem árt olykor Fölidézni ma sem. TERJESSZE LAPUNKAT! Az 1848. márciusi forradalom évfordu­lója alkalmából ma is igen tanulságos lapoz­gatni az egykorú francia hírlapokban, hogy megtudjuk, hogyan reagáltak a politikusok és újságírók a magyar forradalmi történé­sekre, hogyan látták és ítélték meg a ma­gyar szabadságharcot. Egy-két lap kivételével, általánosság­ban mondható, hogy az egész francia sajtó élénk rokonszenvvel kisérte Magyarország forradalmi megmozdulásait. Az események kommentálásában, eleinte tartózkodó maga­tartást tanúsítanak a mérsékelt politikai napilapok, mint a La Presse, az Opinion Publique, a Le Constitutionnel, később azonban ugyanezek a jobboldali színezetű lapok már vezércikkekben méltatják Magyar- ország függetlenségi harcát. A baloldali lapok, mint a Reforme, a National, Considerant lapja a Democratic Pacifique ingadozás és tétovázás nélkül határozott álláspontot foglaltak el a magyar forradalom, majd a függetlenségi harcunk mellett, azért, mert felismerték annak fontos politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségét, s mert észrevették, hogy a magyar függetlenségi harcnak célja nemcsak az, hogy visszaállítsa az ország politikai függetlenségét, hanem egy olyan államrend megteremtése, amely a jogegyenlőség demokratikus elven alapozódik. A francia lapok csodálták Magyarország forradalmi bátorságát és elszántságát a nemes célok, a magasabbrendű törekvések érdekében. Meglepő, hogy a márciusi magyar forra­dalom jelentőségét legelőször a Journal des Debate ismerte fel, az a lap, amely sohasem rokonszenvezett a forradalmi eszmékkel. A Débats korántsem kívánta az ausztriai birodalmi monarchia végleges felbomlását. Annál is inkább feltűnő, hogy két héttel március 15-e után, a Débats március 28-iki vezércikkét kizárólag Ma­gyarország ébredésének szenteli s már is meghatározza, hogy milyen alapvető feladatok hárulnák az uj Magyarországra. "Vannak még népek Európában, - Írja a Débats - akik élni akarnak. így Magyaror­szág is, akinek bizony Ausztria nemcsak gondolatszabadságát, hanem nemzeti aspirációit is évszázadok óta mindig elfojtani igyekezett. Ma, a forradalmi Magyarország a(liberalis Európa előőrse. Az európai egyen­súlyt, vagyis a nemzetek függetlenségét a szabadságért való állhatatos küzdelem­mel lehet csak biztosítani. A népek fel­adata, hogy szabadsághagyományaikat kéményén és erőteljesen megvédelmezzék. Magyarországra nemes küldetés vár: a dunamedence népeinek védelme. Ha ezt a nagyszerű missziót Magyarország be tudja teljesíteni, a liberális Európa nem­csak, hogy szembeszállhat a zsarnoksággal, de elháríthatja majd magától az imperialista Önkényuralmak veszélyét." A Débats április 6-iki vezércikkeben megállapítja, hogy Magyarország már is nagy munkát végzett, amely csaknem be­fejezés alatt áll. S mint történeti eseményt regisztrálja Magyarországnak az európai politikai életben való első önálló szerep­lését, amely rendkívül hasznos Olaszország számára. De rögtön le is szögezi, hogy mit vár Franciaország Magyarországnak a világpolitikai porondon való diplomáciai és történelmi fellépésétől. "Magyarország első feladata - írja a Débats - Ausztriát saját útjára téríteni, Olaszország nemzeti felszabadulását siettetni és Lengyelország újjászületését előkészíteni." "Amióta Magyarország önállóan részt vesz a világpolitikai életben, már is bebi­zonyította, hogy lépést tart a korral, amel­lett magyar marad hazaszeretetében, nagy­lelkűségében és az elnyomás minden meg­nyilatkozási formájának gyűlöletében." "De nézzük közelebbről - Írja a Débats- .»hogy alakul ki az uj Magyarország demokratikus fiziognómiaja. A kiöregedett feudális alkotmányt a forradalom áramlata pillanatok alatt eltemette. Az avult törvényeket, amelyek a jobbágyság sorsát irányították, eltörölte. Megszüntette a kasztrendszert és kihirdette a törvényelötti jogegyenlőség elvét." Lamennais a Le Peuple Constituant cimü lapjának vezércikkében állapítja meg: "Ma­gyarország független állam akar lenni, és bizonyos, hogy önmagában meg fogja találni azokat az adottságokat, amelyek öt méltóvá teszik, hogy ónálló nemzetté váljék." A konzervatív Le Pays, amelynek republikánizmusa távol állt a februári forradalom ideológiájától, beismeri azonban és joggal hangoztatja, hogy a márciusi magyar revolució, valóságos villámcsapásként hatott Ausztriára, amely végül is felébresztette az osztrák járom alatt élő és szenvedő népeket. "Meglepő - teszi hozzá a Le Pays hogy amit a magyarok három évszázad küzdelmé­vel nem tudtak maguknak kiharcolni, most néhány nap alatt kivívták a forradalom utján: a polgári egyenlőséget, a robot azon­nali eltörlését és a vallás és származás- különbségnélküli, mindenkire kiterjesztett szavazati jogot. "A 48-as magyar forradalom — állapítja meg végső következtetésében a Le Pays- nem a történelem véletlenje, hanem év­százados társadalmi és politikai harcok következményének és eredményének te- kinthetö.'1 A baloldali Nationale szerint "a magyar szabadságharc méltó egy hősies nép nagy­szerű szándékaihoz és erőfeszítéseihez . Tudjuk, hogy a demokratikus Magyarország az emberi jogok tiszteletben tartását tűzte célul és hogy az 1789-es francia forradalom példájaképpen hirdette ki az emberiség egyenlőséget. Tegyen még egy lépest Ma­gyarország és vezesse törvénybe a nemzeti­ségek jogegyenlőségét is." íme, igy köszöntötték a francia lapok 1848-ban a Journal des Debats-tól a Nationale-ig Magyarország rövid ideig tartó újjászületését. Irta: Beregi Tivadar a Bibliotheque Nationale volt munkatársa (Párizs) AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES MŰSORA: Március 24-szombat 8 P.M. POTTER CENTER - MUSIC HALL JACKSON, Mich Március 25.vasárnap 2 P.M. MUSIC HALL DETROIT, Mich. Március 27. kedd 8:15 UNIVERSITY OF AKRON E.J.Thomas Aud. AKRON, Ohio. Március 28. szerda 8:30 UNIVERSITY OF MICHIGAN Hill Aud. ANN ARBOR, Mich. Március 29. csütörtök 8 PM CENTRE IN THE SQUARE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents