Amerikai Magyar Szó, 1984. január-június (38. évfolyam, 1-26. szám)
1984-03-15 / 11. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 15. 1984. A HÉT in. A libanoni válság hátterében NEW YORK, N.Y. Részletes jelentést közölt a Wall Street Journal március 1-i számában a Magyar Népköztársaság gazdasági helyzetéről. Többek között rámutat a cikk arra, hogy a MNK külföldi adóssága 1980-ban 9.09 milliárd dollár volt és ez 1983-ban 7.40 milliárdra csökkent. A kelet-európai szocialista országok kpreskedelmi mérlege 1983-ban 5.3 milliárd dollár többlettel zárult és igy a nyugati bankárok készen állnak újabb kölcsönöket folvósitani részükre. • WASHINGTON, D.C. Nagy aggodalmat okozott pénzügyi körökben Argentina és Venezuela azon határozata, hogy megtagadják a felvett kölcsön utáni kamat fizetését. Argentina három, Venezuela egy milliárd dollár kamatot kellene, hogy fizessen. Mindkét állam vezetői azt mondják, hogy noha rendelkezésükre áll a szükséges 6'sz- szeg, de nemzetgazdaságuk felépítésére kell azt felhasználniuk. A bankárok attól tartanak, hogy Argentina és Venezuela példáját követik majd a többi közép és del-amerikai államok: Brazilia, Mexico, stb., melyek együttesen 200 milliárd dollár tartozást halmoztak fel. . • PÁRIZS. Az ország kormanyalkalmazottai 24 órás általános sztrájkba léptek múlt hét csütörtökjén. Követelték a béremelést az inflációs áremelések ellensúlyozásara. Megszűnt a tanítás az iskolákban, megbénult a városi közlekedés, leálltak a vasutak és repülőgépek, nem kézbesítették a postát és nem szedték a szemetet. 1. Noha több ízben bebizonyosodott, . hogy a különalkuk és kitérők képtelenek tartós és igazi békellápotokat teremteni a térségben, az Egyesült Államok az érdekelt országok közül Libanont tekinti a "leggyengébb láncszemnek" a Camp David-i folyamat továbberöszakolására irányuló erőfeszítéseinek láncolatában. Ennek jele volt a május 17—i libanoni-izraeli különszerződés. 2. Az amerikai katonai jelenlét megvalósítása Libanonban és partjainál összekötő kapcsot jelent a Sinai-fe'lszigeten állomásozó amerikai alakulatok, a Gyorsreagálású Erők (RDF) állandóan vagy időlegesen Egyiptomban és Szudánban tartózkodó egységei, illetve az Óból térségében az ománi bázisokon, a szaudi légvédelem szervezésében stb. részt vevő amerikai erők között. 3. Egy nyugatbarát, jobboldali libanoni rendszer alatt teljessé válhat a palesztin mozgalom mozgásterének korlátozása, vagyis annak befejezése, véghezvitele, amit Izrael nem volt képes megvalósítani az 1982-es háborúval. A palesztin mozgalomra mért csapás pedig elősegíthetné a zátonyra futott Reagan-terv, az amerikai érdekek szerinti "általános rendezés" újjáélesztését. , 4. Az Egyesült Államok libanoni politikai és gazdasági térnyerése állandó nyomást jelent t Szíriára. Nem titok, hogy az Egyesült Államok végső soron szeretné kivonni az egész térséget a szocialista politika hatása alól. A másik vetület a helyi konfliktusok szövevénye. Libanon népességét jelenleg 3,3 millióra becsülik. Hivatalos népszámlálást 1932 óta nem tartottak, s ennek nem a technikai eszközök hiánya, hanem a politikai meggondolás volt az oka. Libanonnak mozgalmas történelme volt. Nincs a Közel- és Közép-Keletnek olyan jelentős népe, amely telepesként vagy hóditóként meg ne fordult volna területén. Arculatát azonban meghatározza a 93 százalékában arab népesség. Ámde Libanon az egyetlen olyan arab állam, ahol az iszlám nem egyeduralkodó. A vallási széttagoltságra jellemző, hogy 28 egyistenhivő fele- kezetet tartanak nyilván, köztük 15 olyan jelentősebb közösséget, amely rendkívül fontos szerepet játszik az ország politikai * társadalmi életének alakulásában. Ezt azért kell tudni, mert az ország történelme során lezajlott különböző háborúk és polgárháborúk, válságszakaszok a felületen vallási mezben jelentkeztek, s a konfliktusok felekezeti harcok burkában nyilvánultak meg. A már említett becslések szerint a libanoni lakosságnak mintegy 60 százaléka az iszlám követője. A szunniták és a síiták aránya lényegében azonos, 26 százalék körüli. A nagy szakadás több, mint egy évezrede következett be az iszlám e két áramlata között, amikor a szunna, a hagyomány hívei a kalifaválasztás tradicionális módja mellett szálltak síkra, viszont a Siat el Ali, Ali pártja a próféta meggyilkolt unokaöccsének tanait hirdette; egyébként imámok állnak élükön. A síita irányzatot általában demokratikusabbnak, a néphez közelebb állónak tartják, s természetesen az iráni átalakulással uj síita külpolitikai dimenzió is jelentkezett. A mintegy 7 százalékot kitevő drúzok erejét növeli, hogy a legegységesebben és legszervezettebben települt közösségük van, éppen a Suf térségben. Szektájuk 1017- ben keletkezett, névádojuk egy Darazi nevű török szabó. Több rokonvonást mutatnak a síitákkal, de hiedelmük szerint az 1021-ben eltűnt Hakim imám tovább él s valahol rejtőzik, téhát valamikor megváltóként visszatér majd. A 23 százalékot jelentő maroniták az 5. században élt bizánci szerzetestől, Maron- tól származtatják magukat. Amikor vitába keveredett egyházával, nyolcszáz követőjével utrakelt. Először a mai Szíria területen telepedtek meg, majd a 7-8. században a libanoni hegyek "sasfészkeiben" találtak védhető otthont. A középkor végén elismerték ugyan a római pápa fennhatóságát, de ma is vannak jelei különállásuknak. (folytatjuk) IZGALOM IZRAELBEN EGY KÖNYV MIATT DETROIT, Mich. Egyezmény jött létre á GM és a dél-koreai Daewoo Motor Vállalat között, melynek értelmében kis autókat gyártanak Dél-Koreában az amerikai piac részére. Ami; jó a GM-nek, az jó Dél- Kor eának. -0 OTTAWA, Ont. A kanadai kormány bejelentette, hogy megteszik a kellő lépéseket az USA közreműködése nélkül a "savas eső" 50 szazalékosl csökkentésére. GARDEN CITY, N.£ A Long Island ErŐmú Vallalat (LILCO) 1000 alkalmazottját bocsátja el, ugyanakkor 5-20 százalékkal csökkenti a megmaradt alkalmazottak fizetését es felfüggeszti a részvények utáni osztalékot, f.' Mindezt a pénzügyi nehézségek miatt teszik, ami azáltal jött létre, hogy a Shoreham atomüzem építése tizenötször annyiba kerülne, ! mint amit az eredeti költségvetés mutátott. Az atomüzem még mindig be fejezet lehűl áll. A környék lakosai ellenzik annak üzembe helyezését, mivel egy esetleges szerencsétlenség alkalmával a katonai hatóságok képtelenek lennének a lakosságot idejében biztonságba helyezni. JERUZSÁLEM. Izrael népe izgalommal tárgyalja egy uj könyv leleplezéseit a libanoni háború kezdetéről. A könyvet két izraeli újságíró, illetve haditudósító irta: Ze'ev Schiff és Ehud Yaari. A könyv cime: "Izrael libanoni háborúja." A szerzők szerint Sharon külügyminiszter a libanoni háborút a kabinet előzetes tudta nélkül indította meg 1982. júniusában. Már 1981-ben tudatta Basir Gemayelt, a libanoni keresztény falangisták vezérét háborús tervéről. Célja az volt, hogy Gemayelt tegye meg Libanon elnökévé és a falangista hadsereget Szíria elleni haditervei támogatására használja fel. Basir Gemayel tudatta az egyiptomiakat Sharon tervéről, azok viszont tudatták a PLO-t, a palesztin felszabadító szervezetet, amely igy felkészülten várta a támadást. Ennek következtében az iraeli- ek háborús veszteségei nagyobbak voltak a vártnál. Sharon azért tartotta tervét titokban Begin és az izraeli kabinet előtt, magyarázza Schiff es Yaari, mivel úgy az izraeli katonai, mint polgári felderítő szolgálat, a Mosszad, fenntartással volt Basir Gemayel megbízhatóságát és a fasiszta falangista fegyveresekkel való szövetséget illetően. E fenntartások helyesnek bizonyultak. Gemayelt 1982-ben meggyilkolták politikai ellenfelei, a falangista fegyverek pedig nem bizonyultak jó szövetségeseknek, vagy megbízható katonai támasznak. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. New York,NY 1003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the -Editorial Board i Subscription in the USA: One year $ 18.- 6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003.
