Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-09-08 / 33. szám

Thursday, Sep. 8. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 9. egyikre, ha férjhezmenésben is anyjuk tanácsát követik, ha az önállósággal, melyre nevelték őket, legelőször nem ep a szere­lemben, a vőlegény megválasztásánál élnek. Meg pénzük is volt, mindegyik 50 forintos takarékkönyvét kapott kezébe 18-ik szüle­tésnapján. Mindezt miből? - kérdezem újra. Nagy­apám készpénzilletménye évi 20 forint volt. Amit konvencióban, vagyis gaboná­ban, veteményes kertben, jőszágtartásban kap, az ep a test táplálására elég, talán még arra is kevés. Ismétlem, az egész család földes szobában lakik, a szabad tuzhelyes konyha közös a béresgazdáek- kal; szegények, mint a templom egere, polgári fogalom szerint koldulniok kelle­ne. Nagyapám a férfiak esti beszélgetése közben visszasírja a régi szép, a (szabad jobbágyvilagot. A helyzetük távolról sem oly derűs, mint amilyennek e sorok, az irodalom girlandos ablaka mutatja. Nem érzik sorsuk hősiességet sem, mert ők nem látják az igazolást. Egyszerű, küzkódő emberek, cselédek, akik a kívülálló szeme előtt miben sem ütnek el a többi cselédtől. Egy sorsot is élnek azokkal mindenben, s ha én nem irok itt róluk, sohasem lehet megkülönböztetni őket a tömegben, amely- lyel azonosulnak, melyből ok nem is vál­nak ki soha. Én az ‘ó környezetükben neve­lődtem. Igen, kétségtelen, valamivel másfajták, mint a puszta többi lakója, de ezt sem ok, sem a pusztaiak nem érzik, egyetlen szövetségben élnek, ez a szövetség táplál­ja őket is és teszi lehetove, hogy az évtize­des nélkülözés, megfeszített munka árán gyermekeik valahogy mégis kiváljanak. Ok szinte akarattal ragaszkodnak ehhez az alsó világhoz, amelynek árzik megtartó erejét. Tífusz tör ki a családban, nagyapa, nagy­anya, valamennyi gyerek ágynak esik. Végre kimegy hozzájuk a szomszéd faluból az orvos. Nem az uj, nem a poros, hanem a boros, a regi, a hires, akinek gyógyító módjáért az egész megye rajong. Az öreg, aki minden nyavalyára bort rendel, köhögés­re szekszárdit, gyomorbajra homokit, szív­betegségre könnyű sillert, legénybajra spriccert, vederszámra. Hozzá kell tennem, hogy betegei mind meggyógyulnak, legalább is alacsonyabb koztuk a halálozási arány­szám, mint a többi orvos betegei közt. Tífuszra is szekszárdit rendel, nehéz vö­röset, fejenként három meszelyt, melynek iccéje már nem tudom, hány krajcár, szóval megfizethetetlen. Szerencsére van belőle pár hordó az uradalom pincéjében is. Este, az orvos tántorgó távozása után, mikor a tehetetlen család a gondban jobban vergő­dik, mint a váltólázban, bekopog az ablakon a kulcsár és a konyhából szó nélkül elviszi a vizhordósajtárt. Es - nagyanyám negyven év múlva is könnyezve meséli, - három hétig reggel, este, hűségesen telehozza borral, amitől ók is meggyógyulnak; csupán a hajuk hull ki. De később az is kinő. A sertések közt vész pusztít, erre nem hívjak ki az orvost; persze megdöglik az ö(két malacuk is. Nagy siránkozással készü­lődnek az elásáshoz, mikor megjelenik a kanasz es értésükre adja, hogy az egyik dögöt vigyek csak el éjszaka az uradalmi ólakhoz. Úgy van, ravaszul kicseréli egy elevenre. Az igazság szelleme azonban nem túri az ilyen mesterkedest és kegyet­lenül elpusztítja a cseredisznót is. De a kanászit sem töri a beavatkozást és ezt a dogot is kicseréli. így megy ez három­négy összecsapásig, amig a szellem meg­adja magat, az uradalom falkájában, még négyszáz disznó van. Mindez persze ellenszolgáltatással jár. Nagyapa vígan farag az uradalom fájából a béreséknek asztalt, széket, katonaládát, egynek még pipatbriumot is, mert annak törik-szakad az kell, még hozzá pontosan olyan, mint a pálfai plébánosé, noha csak egy vasárnapi cseréppipája van, a dohányt közönségesen bagó formájában élvezi. Dolgozik persze az ispánoknak, gazdatisz­teknek is, tőlük az elnézést kell megvásá­rolni. Bár azok közt is akad "emberséges magyar ember", akinek a nép iránti rokon- szenve úgy nyilvánul meg, hogy ellenőrző utjain a munkahelytől száz méterre elége­detlen dörmógesbe kezd, hogy mire odaér, mindent rendben találjon. A béresek átlát­nak a szitán, a villogó szemeken át belát­nak az angyali szívbe; mikor az egyik ilyen, egy óreglegény kasznár meghal, márvány- sírkövet akarnak állítani neki, de később mégis mást határoznak és a másfél éven át 'összegyűjtött pénzt, amelyből nem telik olyan emlékmű, amelyet ők méltónak tarta­nának, halotti torra fordítják és kétnapos közös nagy eszem-iszommal áldoznak a megboldogult emlékének. Persze nem min­den tiszt ilyen. _ ~ ___ (folytatjuk) Illyés Gyula: /I Puá/frtoJz Aléfze 14. i f i A napilap előbb az Egyetértés volt, mely­nek lepedő' nagyságú példányaival kitünő­en be lehetett télire fedni a kaptárok üve­get, aztán - a pap nagy hive volt Bartha Miklósnak - a Magyarország. Ki emlékszik a Képes Családi Lapok-ra? Es a Háziasszo­nyok Lapja-ra? Tele volt velük a padlas, évfolyamok szerint, házilag bekötve a szerkesztőség könyvkötő-leckéinek alap­ján. En még tudom, ki volt Prem József. Ha a harmadik faluban valaki könyvet vásárolt, nagymama két nap múlva mar értesült róla s addig mesterkedett, mig kölcsönkapta a tojásszedök es rongyszedök közvetítésével, akikkel különben nagy ba­rátságot tartott fenn. Mikor a kastélyba francia nevelokisasszony érkezett, megal­kudott vele, hogy már nem tudom milyen kézimunka vagy varrás ellenében, esténte nekem órákat adjon, noha akkor még szó sem volt arról, hogy valaha középiskolába kerülők. Nyolc éves ( koromban franciául társalogtam, az ököristálló mögött. Pedig abban az időben nagymama mar ereje fogytán volt, akkor már egy fészek­aljat kibocsátott. Mikor olvasott? Örök titok. Hajnaltól estig dolgozott, mert a konvenciós földeken kívül mé{* feles földe­ket is vállalt az uradalomtol és azokat négy lányával kapálta, gyomlálta, még ünnepnap is. Mert ateista volt, ösmerte a szót is. Templom különben sem volt a pusztán. Sajnos, a nyomtatott betűt szent- irásnak vette. Egyszer azt olvasta, hogy a köménymagleves jót tesz a gyermekek vérének; négy évig köménymaglevest regge­liztünk utálkozva és hányingerrel, jóllehet tej, ha nem is bőven, de akadt elegendő'. Azt is olvasta, hogy a gyermekeket állandó­an foglalkoztatni kelL Nem volt e^y sza­bad percünk. Továbbá, hogy a leghuzat nem árt es az érdem elveszi jutalmat. Mindent elhitt és legyőzhetetlen bizalom­mal nézett a jövőbe, mert a legszomorubb tárgyú cikkek végére bizonyára már akkor is a reményből csavarintották meg a mas­nit. Ő volt az, aki a regényekből levonta az erkölcsi tanulságot és a lóversenyen tönkrement ifjú gróf sorsából okulni igye­kezett. Anyám mesélte, hogy este haris­nyakötés közben művelődtek, egyikőjük fennhangon olvasott, a többi villogtatta a tűt. A kötés különben szintén szenvedé­lye volt s abba nemcsak a lányokat, de a fiákat is bevonta. Mit tudod, mibűi élsz majd, - mondta és engem is leültetett. Általában, amire csak megtaníthatta, arra megtanította a családot. Tudok harisnyát kötni, sőt slingelni is, úgy nézzenek ram. Elképesztő t nev^ lányait - mind egy-egy regényhősnó nevet viselte - előbb iskoláz­tatni akarta. Erre azonban már igazán nem futotta. A legidősebbet, Elvira nénémet az e^esz vidék jóakaraté röheje közben két hónap után visszaküldték az egyik közeli zárdá­ból, magyarázó levéllel, melyet nagymama azonnal eltepett. De nem adta meg magat, a lányok nem butulhattak ott az isten háta mögött a pusztán. Helyet szerzett nekik; szolgálóknak, varrólányoknak szegödtette őket es kioktatta mind, mit figyeljenek meg, mire ugyeljenek.( Helyből helybe lép­ve, a lányok úgy fürkészték, úgy vizsgálód­tak, akár a kemnők, ertesüleseiket otthon aztan kicseréltek es egészséges fölénnyel megtárgyaltak. Bizonyos, hogjy kitünobb, életrevalóbb lányiskolát Svájcban sem végezhettek volna. Fényes jövő vár mind­■>->oqe n -' r >! rente /á MAGYAR FILM NEW YORKBAN % VASÁRNAP OKTÓBER 16-án D.U. V2 3 ÓRAKOR |f BEMUTATÁSRA KERÜL (gr K/r A ROBERT WAGNER HIGH SCHOOL SZÍNHÁZTERMÉBEN j 220 East 76th Street (Manhattan) ( a 2. és 3. Ave. között) | XS* Jókai Mór halhatatlan regénye: f c^ecfd+uf, Qafy&aCfoJz | Szereplők: Benkő Gyula, Krencsey Mariann, Láng József, Bara Margit, Ki É7 Mádi Szabó Gábor, Faragó Vera, és sokan mások........ t Rendezte: Bán Frigyes ^ Kávé és sütemény, filmelóadással együtt: $ 4.- a. AMERIKAI MAGYAR TÁRSASKÖR RENDEZÉSÉBEN gr Parkolóhely: a Second Ave. sarkánál a 75. utcáról az iskola udvarán

Next

/
Thumbnails
Contents