Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-07-07 / 27. szám
Thursday, July 7. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Film A The Nation folyóirat junius 11—í számában Charles Sugnet ir méltatást a Dark Circle cimü filmról, amelyből az alábbi részleteket közöljük. A sertések egy öt láb magas állványhoz vannak szijjazva. Fóliának látszó ruházatban vannak, különböző nagyságú lyukakkal, így minden malacot különböző helyeken lehet megégetni. Először jön a fellobbanás; a sertések visítanak és vonaglanak, mialatt égő sör tőjükből és bőrükből füst árad ki a lyukakon át. Utana jön a sokkhullám és a talaj egy óriási áramlásban eltűnik. A pontosan megrögzitett kamera meg sem rezdül a sertések szenvedéseitől. így képzelhetik el a fizikusok és a generálisok a következő háborút, legmélyebb, legön- ámitőbb fantáziájukban: maguk mozdulatlan, "tudományos" megfigyelők maradnak, akiket mindez nem érint. Judy Irving és Chris Beaver filmesek 100.000 címet néztek át, mig végre megtalálták az Atomic Energy Commission sertésekkel végzett kísérleteinek filmjeit. A Dark Circle más érdekes és fontos felfedezéseket is tett az archívumokból, közöttük a tűz pusztítását a Rocky Flats plutonium-telepröl és a H-bombákat gyártó futószalagokról. Ennek a mozinak a célja, hogy megmutassa: a nukleáris fegyverek emberi gyártmányok, melyek sok vállalatnak és egyénnek a határozatából és munkájából jönnek létre. Judy Irving, aki a Dark Circle szövegét mondja, allitja, hogy az Ötletet az adta a filmhez, hogy amikor barátainál volt látogatóban Denverben, megtudta, hogy a viz, amit ott ivott, a Rocky Flats-ból plutóniummal volt megmérgezve. Elgondolkozott meg-nem-született gyermekein és azon, hogy vagy 20 év múlva rákban betegedhet meg és rájött arra, hogy ma már mindenkinek van "atom-biográfiája." Több ilyen biográfiának az összetételével megmutathatja, hogy a bomba, anélkül, hogy használnák, fizikailag és lelkileg sok ezreket ölhet, vagy nyomoríthat meg. A film szerkezetét Judy Irving saját atom-biografiája képezi és ezen belül következnek a többiek: Don Gabel, egy plutónium-munkás Rocky Flats-ből, aki agydaganattal haldoklik; Rex Haag lakóházépitő, akinek leánya rákban halt meg három mér- földnyire a Rocky Flatstól, olyan lakóvidéken, amit Rex maga épített; és Sumiteru Taniguchi, aki Nagaszakiban égett meg. A film később e^yre többet mutat azokról, akik akcióba léptek, hogy megmentsék magukat: amint elfoglalják a Diablo Canyon reaktortelkét, amint elállják Rocky Flats- hóz vezető síneket és otthagyják a munkát a fegyvergyárban. A Dark Circle a nézőt cselekvésre készteti. Nincs semmi dogmatikusság vagy önelégültség a személyleirásokban. Amikor Marlene Batley, Colorado-i lakost mutatják be, aki plutóniumot fedezett föl a földben a háza körül és szomszédait igyekezett megszervezni, hogy tenni kell valamit, szinte hősnek tekintjük. Amikor azonban ő és férje elhatározzák, hogy megszabadulnak a veszélytől és eladják a házat, a film rámutat a nagy dilemmájukra, hogy eladják-e a házat egy kisgyermekes családnak. A Dark Circle múlt ősszel, a new yorki filmfesztiválon nagy sikert aratott és1 rövid ideig több nagyvárosban bemutatták. Nyártól kezdve a rendes mozikban fogják játszani, New Yorkban az idén ősszel kezdik meg. Alig várom, Írja a film kritikusa, hogy a világ minden fővárosában bemutassák, ahol az emberek elég esztelenek ahhoz, hogy plutóniumot gyártsanak. A gyógyszer a XX. szazad legbonyolultabb áruja, s termelése, állandóan, visszaesés nélkül no, és csaknem teljes egyetértés van a hozzáértők körében a tekintetben, hogy ez a növekedés az ezredfordulón is tartós marad. Ennek a folyamatnak azonban csak a gyógyszeripar örülhet maradéktalanul, az orvos, a felelősséget érző kutató egyre nyugtalanabbul szemléli a világ gyógyszerfogyasztásának alakulását. E nyugtalanság okai összetettek. A világ lakosságának túlnyomó része az orvosi és gyógyszeres ellátásnak még a kívánatos minimumát sem élvezi, és ez a helyzet nem mutat javulást. Valójában pedig az embereknek egy kis hányada növeli elképesztő mértékben a gyógyszerfogyasztást. így az a paradox helyzet alakult ki a világban, hogy az országok nagy részét a szegénységből fakadó gyógyszerhiány, másik részét a jól ellátottságból fakadó túlzott gyógyszerfogyasztás sújtja. A valamikori életstílushoz viszonyítva mindannyian állandóan felfokozott kül- világi ingerbehatások alatt élünk. Az ember idegrendszere hihetetlen tartalékokkal rendelkezik, alkalmazkodási képessége szinte határtalan, de a mai nagyvárosi élet, minden vonatkozásában, nagyon erős feszültségeket teremtő folyamat. És nagyon sok ember számára az oldáslevezetés eszköze az orvoshoz való menekülés, a gyógyszer igénylése. Aki önneveléssel, okos belátással, a mai élet terheléseit "gyógyszer-mankó", illetve a túlzott cigarettázás vagy alkoholfogyasztás pótcselekvése nélkül viseli el, nagyobb reményekkel nézhet életének azon szakasza elé, amikor már a hegyről lefelé fog ballagni és szervezete feltartóztathatatlanul kopik. Az orvostudomány fejlődése, gazdasági és társadalmi tényezők, továbbá a születési arányszám rendkívül erős csökkenése miatt a fejlett országok egyre inkább az öregek társadalmává válnak. Egy 1980-ban tartott nemzetközi értekezlet - amely az öregek gyógykezelésével foglalkozott, és az Egyesült Nemzetek öregekkel foglalkozó 1982. évi gyűlésének előkészítése volt - arra a következtetésre jutott, hogy az idősek kezelésére alkalmazott úgynevezett geriátriai gyógyszerek gyakorlatilag hatástalanok. Az ember azonban halandó, élettartama véges, az öregség nem betegség, igy felvetődik a kérdés, szabad-e, szabad-e egyáltalán olyan stratégiát kidolgozni, amelynek lényege, hogy az időskori életminőség javítása érdekében már az egészséges öregedőt tartósan gyógyszereljük. Ha arra gondolunk, hogy az ötvenedik életév után számos funkció még azoknál is hanyatlani kezd, akik elég szerencsések ahhoz, hogy súlyos akut, avagy bármilyen krónikus betegséget megkapnának - sőt még a búvős százat elérik -, pozitív választ kell adni kérdésükre. Ufjjy gondolom, hogy a gyógyszerkutatás előtt álló legfontosabb feladatok közé tartozik az olyan uj gyógyszerek "stra- tégias" kidolgozása, amelyek az öregkori életminőség megjavítását célozzák. Koncepciónk szerint az öregedő szervezet funkcionális szakosítása az öregedés során kialakuló és elkerülhetetlenül elmélyülő biokémiai károsodások miatt csökkent. Ezeket a kortól függő károsodásokat kell feltárni, majd olyan célzott terápiát kidolgozni, amely szerencsés esetben elősegíti a károsodások kialakulását, vagy ha azt nem, legalább az elkerülhetetlen biokémiai elváltozások következményeit csökkenti. Lassan 25 éve ismerjük, hogy egy dopa- min nevű anyag van az agyban, amelyről már több, mint húsz éve tudjuk, hogy agyi szintje a kor függvényében csökken. Vannak olyan agyi magvak, amelyekben a do- pamin tartalom 45 év felett évtizedenként 13 százalékkal csökken. Oka egyfelől az, hogy annak az agyi enzimnek a koncentrációja, amely a dopamint szintetizálja a kor függvényében csökken, másfelől annak az enzimnek a koncentrációja, mely a dopamint bontja, fokozatosan nŐ még az Öregedő agyban is. Tudjuk, hogy a hangulati életben, a szexuális aktivitásban, valamint a mozgások összerendezésében a dopamin fontos szerepet játszik. így agyi szintjének fokozódó csökkenése érthetővé teszi, miért nő az öregedéssel arányosan a hajlam depresszióra: az újabb kutatások szerint a 65 év feletti lakosságnál csaknem 25 százalékban felismerhető a depressziónak valamilyen enyhe, vagy közepes formája. Hogy miért csökken fokozatosan a férfiak szexuális aktivitása a kor függvényében és miért lép fel gyakrabban az időseken a mozgászavarokkal, remegéssel járó megbetegedés, melyet Parkinson-kórnak nevezünk? Ma már tudjuk. A Parkinson-kór lényege az agy egyik magvában a dopamintarta- lom drámai csökkenése.- Van-e remény az öregkori biokémiai károsodások következményeinek kedvező» gyógyszeres befolyásolására? Remélem. Kidolgoztunk egy vegyületet, mely Jumex néven van forgalomban s szelektív módon bénítja a dopamint bontó enzimnek azt a típusát, mely a glia szövetben van, és amelynek aktivitása az öregedéssel párhuzamosan nő. Emellett más mechanizmussal is serkenti az agyi dopamin. rendszer működését. Ezért használják a Jumex-et Parkinson-kórban. Birk- mayer professzor, egy kiváló osztrák klinikus vezetésével eddig egyetlen csoport adta ezt a vegyületet 2-8 évig, naponta, Parkinson-kórban szenvedőknek a szokásos gyógyszerelés mellett. Azon túl, hogy a kiegészítő kezelés előnyösen befolyásolta a körképet, ez az első gyógyszer, amellyel a Parkinson-köros betegek élettartamát meg lehet hosszabbítani. . Kiterjedt elméleti és klinikai kutatómunka szükséges természetesen a jövőben ahhoz, hogy tovább haladjunk a cél felé és minél többet tehessünk az Öregkori életminőség javítása érdekében. Knoll József akadémikus PETŐFI összes költeményei 1219 oldalon A remekmű ára $ 5.RENDELJE MEG SAJAT KÖNYVTARÁBA, VAGY AJÁNDÉKNAK családtagjai vagy barátai részére Az őt dollárban benne van a csomagolási és szállítási dij is. Megrendelhető: Amerikai Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. A rejtélyes dopamin
