Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-08-18 / 30. szám
2. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 18. 1983. (úAiabóiná hiáá MEG MINDIG BÉRELÜNK MERÉNYLŐKET? Nem kisebb személyiség veti fel igy a kérdést és adja meg a választ rá egy másik kérdéssel, mint Frank Church, a volt szenátor, a Los Angeles Times junius 14-i számában. A kérdés aktualitását a Nicaraguában lévő amerikai diplomaták kiutasítása adta meg. Church hosszú (de nem teljes) felsorolást ad a megtörtént ilyen esetekről. Érthetetlen módon kihagyta a legnevezetesebbet, Allende,chilei elnök meggyilkoltatását. E sorok iroja töredelmesen bevallja naiv- ságat, amely viszont gyér emlékezöképessé- géből fakad. Mint feltételezhetően az újságolvasók és TV-hirek figyelőinek abszolút többsége, én is elfogadtam a hirt úgy, ahogyan az tálalva volt. Szégyenlem, de meg sem fordult agyamban, hogy a nicaraguai- ak vádjának van valamilyen komoly alapja. Csak csodálni tudom az ex-szenátor mokány bátorságát, mellyel feltárta a széles publikum eló'tt a valóságot. Miért érdemel további megvitatást ez a kérdés? A sok ok közül csak az általam legfontosabbakat szeretném megemlíteni. Az egyén, a társadalom felelőssége kavarja fel gondolataimat! A múlt század elején Berzsenyi, a nagy magyar költő RUT SZIBARITA VÁZNAK nevezi kortársait, amiért némán tűrik az elnyomást. Mi is elpuhult szibariták vagyunk. Miközben élvezzük a rendelkezésre álló előnyöket és eltűrjük a nem kevesebb nélkülözést is, megfeledkezünk arról, .hogy szemethunyásunkkal mi magunk is felelősek vagyunk sok mindenért. Az ismerőseimmel folytatott beszélgetésekben szinte senki sem említi a városunkban és környékünkön elkövetett gyilkosságokat, rablásokat. Legalább is nem abban a vonatkozásban, hogy mit tehet az egyén, mit tehetek én, mit tehetsz te, hogy változás történjen? Ugyanúgy vannak az emberek, szomszédaim, ismerőseim és ismeretlen mások a nemzetközi vonatkozású törvénytelenségekkel. Amig aktivan nem reagálunk és nem fejezzük ki tiltakozásunkat, addig mi magunk is részesei vagyunk a nevűnkben elkövetett bűncselekményeknek. Ha nem emeljük fel szavunkat, minket is elitéinek a történelem itélőszéke előtt. ( Lázár Gyula ......................... .................- - -------------------------------- ■ I — NEW YORK, N.Y. Gratulálok a Magyar Szó munkatársainak. Elolvasok minden cikket, mert érdekes és sok olyan információt adnak, amely nincs az amerikai sajtóban. Lusztig Imre "Savas es'ó", Vágó Oszkár "Igazi ellenség" c. cikkei nagyon időszerűek. GÖcze Tibor riportja, "Hazamegyek Csöngére" kitűnő. Remélem, hogy Dr. Charles Clement sok pénzt es felszerelést fog kapni a salvadori nép számára. A nép nagy része ellenzi Reagan elnök politikáját, amely billiókkal és fegyverekkel, úgyszintén ugyenevezett katonai tanácsadókkal támogatja a fasiszta, néppusz- titó kormányokat. A salvadori nép vissza fogja szerezni az igazi szabadságot és demokráciát. i , Mellékelve küldök tiz dollárt és szívélyesen üdvözlöm a szerkesztőség és kiadó- hivatal minden tágját. Anna V. Saitta TERJESSZE LAPUNKAT Fokozódik a chilei válság Tiz évvel ezelőtt Chile vezérkara, az USA tudtával és aktiv támogatásával katonai puccsal megdöntötte a demokratikusan megválasztott kormányt, meggyilkoltatta az ország elnökét, Allendet és Pinochet tábornok vezetésével katonai junta vette kezébe az ország ügyeinek intézését. Ezreket tartóztattak le, feloszlatták a politikai pártokat, bevezették a cenzúrát, megfosztották a munkásokat a sztrájk jogától. A katonai diktátorok Milton Fried- manhoz, a Chicagói Egyetem közgazdasági tanárához fordultak tanácsért, hogy miként intézzék az ország ügyeit. Friedman és társai heteket töltöttek Chilében és részleges tervet dolgoztak ki, melyet Pinochet és társai érvénybe helyeztek. Most, tiz év elmúltával, az ország csődbe jutott. A lakosság húsz százaléka munka- nélküli, a kisiparosok és kiskereskedők százai mentek tönkre. Pinochet tiz évi uralma meggyőzte az ország lakosságát, hogy a Kissingerék, Nixonék segítségével uralomra jutott katonai junta tragédiát, nyomort, szenvedést, terrort^ munkanélkü- liséget? éhséget hozott az országra. E válságos helyzetben az illegalitásban élő ellenzéki vezetők felszólítást intéztek az ország népéhez: követeljék Pinochet lemondását, szabad választással határozzák el, kik irányítsák az ország ügyeit. Chile népe, a munkások, egyetemi hallgatók, üzletemberek, ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanítók, tanárok, a katolikus papok többsége lelkesedéssel válaszolt a felhívásra. Az utcára vonultak és követelték Pinochet lemondását, aki mozgósította a hadsereget a népfelkelés letörésére. Eddig huszonnégy férfi, n’ó és gyermek életét oltották ki, abban a hiszemben, hogy ezzel megfélemlítik a lakosságot és sikerül továbbra is uralmon maradniok. A Chiléből érkező jelentések arról számolnak be, hogy megbomlott a katonai junta egysége. Sergio Onofre Jarpa, belügyminiszter Juan Francisco Larrain hercegprímáshoz fordult tanácsért, mitévő legyen a kormány ebben a helyzetben. A jelek arra mutatnak, hogy a katonai junta uralma az összeomlás küszöbén áll. (Lásd jelentésünket egy korábbi tüntetésről az 5. oldalon.) KARACHI. Pakisztán fővárosában több, mint 20.000-es tömeg tüntetett, követelve Zia ul-Haq elnök lemondását és demokratikus választásokat. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ 1*0** A * *** A A *************** *•***•••** USPS 023-980 ISSN 0194-7990 Published weekly, exc. last week in July and first two weeks in August by Hungarian Word, Inc. 130 East 16 St. New York,NY 1003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec.31. 1952 under the Act of March 31. 1879, at the P.O. of New York, NY. Edited by the Editorial Board Subscription in the USA: One year $ 18.- 6 months $ 10.- In Canada and other countries: One year $ 20.- 6 months $ 12.- Postmaster: Send address changes to: Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York,N.Y. 10003. 'MÍÁiv-Cteiá"Az újságok állandóan siránkoznak Lech Walesa sorsa fölött. Nem hiszem, hogy az amerikai sajtó tulajdonosainak annyira szívügye volna a szakszervezetek sorsa. Kormányalkalmazottak az Egyesült Államokban sem sztrájkolhatnak, miért lehessen nekik Lengyelországban? No meg azután nézzük meg kormányunk "baráti államait?" Dél-Koreában egyáltalán nem engednek meg semmilyen szakszervezetet. Az USA hatalmas hadsereget tart ott, hogy támogassa ezt a munkásellenes kormányt. Erről nem igen cikkeznek az üzleti sajtóban." A.B. Billing, a L.A.Times-ban. "Seymour Hersh könyve nemcsak Kissin- gerrŐl szól. Élénk színekkel rajzolja meg annak az adminisztrációnak a képét, amelynek működési módszere valahol a Borgiák és a maffiák között foglal helyet. Mindenki lázasan dolgozik, hogy kitúrja a másikat a fontos döntésekből. így például Nixon elnök utasította Nitzét, a leszerelési bizottság elnökét, hogy ne közvetlen felettesének, vagy a külügyminiszternek tegyen jelentéseket, hanem közvetlenül neki. A külügyminisztériumnak nem , volt szerepe a Kínával folytatott tárgyalásokban. Laird hadügyminiszternek fogalma sem volt arról, hogy légiflottája bombázta Kambodzsát. Még a titkos, u.n. 40-es bizottság sem tudott minden tervet öz Allende-kor- mány megdöntésére vonatkozóan." Stanley Hoffman, a francia civilizáció professzora a Harvard Egyetemen. "Az utóbbi időben egyre többen kezdenek bennünket, tanítókat okolni nemzetünk csaknem minden bajáért, többek között azért, hogy nem nevelünk elég tehetséges diákot. Olyan zavart agyuak kritizálnak bennünket, akik papnöveldét szeretnének csinálni iskoláinkból, vagy pedig meg akarnák azokat szüntetni. Kritizálnak bennünket olcsó-jános politikusok, úgy a kongresz- szusban, mint a Fehér Házban, akiknek nincs elég képzettségük ahhoz, hogy megértsék nemzetünk igazi problémáit, sem bátorságuk, hogy azokat megoldják. A nagyüzlet emberei, akik ma nem tudnak mit csinálni billióikkal, egyre több adományt kérnek a kormánytól. Elég pénzük van hozzá, hogy rábeszéljék a törvényhozókat erre. Egyre nagyobb adóengedményt követelnek: követelik, hogy a kormány védje meg őket a külföldi gyártmányoktól, követelik, hogy a kormány, ha kell, fegyverrel védje meg külföldi befektetéseiket. Nemzetünk tragédiája, hogy vezetőink nem értékelik, mit jelent a jól felszerelt, modern iskolában tanuló fiatalság és napról napra csökkentik a közoktatási kiadásokat. Bezzeg nem ez a helyzet Japánban, Németországban és más államokban. Ezért törnek előre azok a nemzetek az iparban, technológiában. Én, egy rosszul fizetett tanár, tudásom, tehetségem legjavát adom, hogy tanult fiatalok kerüljenek ki a kezem alól. De mit tesztek ti, politikusok, 'államférfiak' ?" J.T.Driscoll, Fairfax County,Va.-i tanár. KITÜNTETÉS Budapesten átadták Carelli Gábornak, a neves amerikai magyar operaénekesnek a Kodály jubileum alkalmával kiadott Kodály emlékérmet és díszoklevelet.
