Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-12-29 / 49. szám
Thursday, Dec. 29. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7. Egu csalód Saluadorból A reménység a hetvenes évek közepén támadt fel bennük, hirtelen, mint a föld mélyéről feltörő forrás. A papok a szeretetrol beszéltek, amely az egyik szegényt összefűzi a másikkal, és igy egyszer majd elég erősek lesznek ahhoz, hogy sorsukon változtassanak. Ilyesmire addig Val- vina mama soha nem gondolt. Mindig úgy érezte, nyomorúságos sorsukat maga ( az Isten mérte rájuk. Éppúgy, mint ő, a férjé, a jó Celestino is holtfáradtra dolgozta magát minden áldott nap. Mindössze fél manzana (6989 négyzetméter) földjük volt, holott egy család szűkös megélhetéséhez legalább egy manzana szántóföld szükséges. Legtöbbször csak kukoricát meg fekete babot ettek, olykor, ünnepnapon, egy kevés rizst is. Igen ritkán, legföljebb évente két-három alkalommal engedhették meg maguknak, hogy a csirkék közül, amelyeket eladásra neveltek, egyet-egyet levágjanak. Disznót is tartottak, amelyet malac korában vásárolták meg, hulladékon felhizlaltak, majd a piacra vittek. Ha viszont, ahogy nemegyszer megtör tent, a disznó megbetegedett és elpusztult, a Dubónok kénytelenek voltak elmenni az Amayákhoz némi alamizsnát kikönyörögni tőlük. Az Amayáké volt a föld Los Filos és Chupamiel között: Eusebio Amáya tiz manzana föld tulajdonosa volt. Eusebio (akinek a fia, Camilo a legidősebb Dubón lányt, Faustinát vette feleségül) szeszélyes ember volt. Ha adakozi hangulatban találták, mindent megadott nekik, amit kértek, máskor gorombán elzavarta őket. Marcalio viszont, akinek a lánya. Maria a sorrendben második Dubón fiúhoz, Jesushoz ment feleségűi, mindig segített rajtuk, ahogy tudott. Földjeiket a Dubón fiuk az Amayáktól bérelték. Egyik sem tudott egy manzaná- nál többet megengedni maganak, és mivel a termésből kellett a bérleti dijat is fizetniük, még szüleiknél is szegényebb sorban éltek. A jövedelemből, melyet a Dubónok- tól húztak, az Amayák tűrhetően megéltek anélkül, hogy különösebben meg ke’lett volna dolgozniuk érte. Óriási különbség volt köztük es Ignacio Menjivar, az Arcatao környéki földek tulajdonosa között: az övé volt minden föld, ameddig a szem ellátott, ö tette pokollá a negyedik Dubón lány, Concepcion eletet: férje, Angel tőle bérelte a földet. Bármilyen jómódú volt is a( ^azda, megkövetelte az egy manzanáért járó bérleti dij, a százharminc colon határidőre való fizetését, és ha a pénzt nem tudták időben előteremteni, a foldesur az adósság fejében elvehette akár az egész termést. A rettegés az éhségtől végigkísérte a házaspár életét. Hat gyermekük volt, s állandóan attól féltek, nem lesz mit enni adniuk nekik., ha a kukorica és a bab dón Ignacio' kamrájába kerül. Valvina mamát az is bántotta, hogy Concep- cionnak es Angelnek a tartományi székhely, Chalatenango körüli haciendákra kellett napszámba járnia, hogy előteremtsék a betevő falatot arra az esetre, ha dón Ignáció ráteszi a kezét a termésre. A környék legszegényebbjei egyetlen colonért szegődtek el a gazdagok hatalmas birtokaira. És mégj örülhettek, ha egyáltalán felfogadták őket, mivel az egyre nagyobb drágaság következtében mind több ember kényszerült rá, hogy cukornádvágóként vagy kávészüretelöként próbáljon némi pénzre szert tenni. A GAZDAG PARASZT FÖLDET OSZT Nagyon rossz hírük volt a haciendáknak, a napszámosok csak "a pokol tornácai" néven emlegették őket. Heteken és hónapokon át a szabad ég alatt tengették életüket a béresek. Nem volt egy ház, nem volt egy árnyékos hely, ahol meghúzódhattak. A barázdában aludtak, ott végezték szükségüket, ott készítettek ennivalót maguknak. Sok gyerek meghalt, a h'össg, a szenny, a poshadt ivóvíz vitte el őket; ott helyben, a szántóföldén temették el valamennyit. Ezért is olyan bőséges a termés a hacienda- kon - mondogatták. A papok a hetvenes évek közepén kezdtek el arról beszélni, hogy a föld-nélküli nincstelenek és a földtulajdonosok között nem érvényesülhet a szeretet érzése. A kizsákmányolás szót először a tanítók ejtették ki. Számokat és táblázatokat mutogattak, melyekből kiolvasható volt - Valvina - mama a gyerekeivel olvastatta föl ezeket magának -, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények egyre szegényebbek lettek. Szamir al Iszkanderani egyiptomi középiskolai tanár, akinek a havi fizetése átszámítva 150 márka, szabad idejében órákat adott vagy taxisófőrként dolgozott, hogy összehozza egy szerény saját lakas befizetési költségéit és megnősülhessen. Időközben elhagyta a mennyasszonya. Igaz, hogy Farida, az ara, szívesen vállalta volna a feleség szerepét, de szülei kívánságára mindenképpen saját tetőt kellett biztosítania a feje fölé; Iszkanderanival ez még hosszú ideig váratott volna magára. Ugyanis ahányszor úgy érezte a vőlegény, hogy megközelítette célját, az infláció annyira nekilendült, hogy házasságkötésre már újra nem gondolhatott. végül a menyasszony szülei vetettek véget az infláció és a vőlegény közötti versenynek. Enyhe nyomással és egy másik kérővel - akinek jóval több pénze volt - óvatosan elrendezett találkozók a kívánt eredményre vezettek: Farida elfogadta a "másikat" és ezzel megszabadította szüleit attól a gondtól, hogy öreg napjaikra megveri a sors Őket egy "vénlánnyal" is. Ez igy csak könnyáztatta, a búcsú fájdalmával átitatott banális szerelmi történet. De Szamirok és Faridák százezerszámra akadnak a Nilus mentén. Fiatal párok, amelyek nem tudnak Összeesküdni, mert nincs pénzűk ahhoz, hogy lakást vásároljanak, lefizessék az úgynevezett kulcspénzt az előző lakóknak, vagy a bérbeadóknak fizetendő összeg ugyanis egyszerűen elérhetetlen anyagi viszonyaikhoz képest. Annak ellenére, hogy Egyiptomban rendezerint még mindig erős a családi kötődés, itt is problémák adódnak, ha a fiatalok együtt élnek a szülőkkel. t , Sok meny számara a kálvária kezdetet VAROS A TEMETŐBEN jelenti a házasságkötés az anyák fiúkultusza miatt. S hogy megszabaduljanak a szülők "jó partikat" kereső gondoskodásától, és mégis beevezzenek a házasság révébe, mindkét nembeli házasodni vágyók - főleg a nagyvarosokban, Kairóban és Alexandriában- egyre gyakrabban élnek a lehetőséggel, amely egy olyan .hagyományhü társadalomban, mint az egyiptomi, enyhén szólva nem tekinthető hagyományosnak; a házassági hirdetésekkel. Nagyon sok hirdetés azonban a "Magányos szivek" címszó helyett inkább a "Lakáspiac" címszó alatt jelenhetne meg, mert a házasodni készülök gyakran a házasság előfeltételei között említik, hogy a másik felnek lakasa vagy legalábbis a lakásvásárláshoz szükséges anyagi bázisa meglegyen. Esetenként ezt cinikusan meg is fogalmazzák, mint például az a "Rendkívül jómegjelenésü egyetemet végzett fiatalember",aki feleséget keres, de annak képzettsége és külseje "egyáltalán nem játszik szerepet, amennyiben saját otthonnal rendelkezik". Az egyiptomi sajtó nemrég részletes beszámolókat közölt egy fiatal kézművesről, aki meggyujtotta magát és igy lett Öngyilkos. Az ok: miután elűzték egy ház lapos tetején épitett kunyhójából, most el kellett volna hagynia a' saját maga által összetákolt másik kunyhót is - ugyanannak a háznak az udvarán. A helyzet az, hogy nemcsak a lapos házak tetejen, az udvarokon, a régi karavanszerájokban és Kairó mecseteiben laknak, becslések szerint a mameluk szultánok óriási temetőiben is 500 ezer- egy millió lakos él. Ehhez tudni kell, hogy a holtak városainak lakói nem szükségszerűen a szegények legszegényebbjei közül kerülnek ki. Noha többnyire nincs világítás és viz a mauzóleum- lakásokban, a temetők lakói nem ritkán jobban és kevésbé szűkén laknak, mint Kairó régi iszlám városmagjának lakosai. Ott ugyanis a népesség sűrűsége 170 ezer fő négyzetkilométerenként, tehát több mint háromszorosa Kalkutta legszegényebb nyomornegyedeinek. Jelenleg 1.3 millió lakás hiányzik Egyiptomban. Ennek következtében 2000-ben, szakértők becslése szerint, nem kevesebb, mint 3.6 millió lakás hiányzik majd, mint hogy a lakosság a mostani 45 millió főről előreláthatólag 65 millióra növekszik. B. PÜSKI- CORVIN HUNGARIAN BOOKS, RECORDS 1590 Second Ave. (82-83 St. között) NEW YORK, N.Y. 10028 Tel: (212) 879-8893 Sokezer magyar könyv, újság, hanglemez hangszalag IKRA, COMTURIST, TUZEX befizetöhely Látogassa meg boltunkat, New Yorkban a magyar negyed közepén. Postán is szállítunk a világ minden tájára. II.
