Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)

1983-12-22 / 48. szám

Thursday, Dec. 22. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Találkozás MÁLTAI LOVAGREND az Elbánál A második világháború végén, 1945 április °5-en az amerikai es a szovjet 'hadsereg gységei első Ízben az Elba menti Torgau .árosánál találkoztak egymással. Joseph '’olowsky közlegény egyike volt azoknak, kik jelen voltak e történelmi eseménynél. Polowsky a 69. hadosztály 273. ezredének /olt a közkatonája. "Felejthetetlen élmény volt ez részemre - mondta később - és elhatároztam, hogy hazatérve, következete­sen harcolni fogok az amerikai és a szovjet nép barátságának fenntartásáért és kimélyi- téséért." Fogadalmát be is tartotta. Chicagóba hazatérve, mint taxisofőr kereste meg kenyerét. Naponta 8-10 órát dolgozott, hogy családját eltartsa. Szabad idejét pedig fogadalmának teljesítésére szentelte. Időn­ként levelet intézett a világ minden vezető államférfiéhoz, kérve őket, hogy dolgozza­nak az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti béke és barátság érdekében. Joseph Polowsky egy amerikai jeep tetején, 1945 április 25-én, amikor a nácikat üldöző amerikai és szovjet csapatok első ízben találkoztak német területen. Ez év októberében Polowsky rákban meghalt. Végrendeletében azt a kívánságát nyilvánítottá, hogy tetemét Torgau városában helyezzek örök nyugalomra. A koporsó elszállításának költségeit Polowsky bajtársai fedezték. 23 éves fia, Theodore és a Rév. William Sloan Coffin, a new yorki Riverside Church ( lelkipásztora kísérték Torgauba. A sírnál Rev. Coffin Mikeas próféta könyvéből idézett: "Elérkeztünk majd ahhoz az időhöz, amikor az Isten háza a hegyeken felül emelkedik, amikor a népek kardjaikat ekevassá változ­tatják és lándzsájukból nyesőkést csinálnak. Es egyik nemzet nem emeli fel kardját egy másik nemzet ellen." Polowsky koporsóját három amerikai es három szovjet katona helyezte a sírba. EGY CSALAD SALVADORBÓL (folytatás a 4. oldalról) tott ocsmányságokat kiabáltak utána, és fegyvereikből sorozatot lőve a pap lába elé, arra kényszeritették, hogy ide-oda ugráljon az utca felcsapódó szennyében. A jelenetnek sok szemtanúja volt. Látni­uk kellett, mint alázzák meg isten szolgá­ját. A nép azonban valami mást is látott. Az emberek látták az erőszakot, amely utolsó apró reménységüket is szertefosz­\atta. XII. Idáig, úgy lát­szik, a CIA meglehetősen meg van eléged­ve a pápa működésével. II. János Pál úgy mutatkozik, mint agresszív és eszes állam­férfi. Első latin-amerikai utján, 1979-ben, amerre járt és beszélt, óriási és lelkes tömegeket vonzott. Minden beszéde gondo­san a hallgatósághoz volt illesztve. Egyik helyen vallásos fegyelemről és áhítatról szólt, látszólag a szociális kötelezettsé­gek kárára, másik helyen erősebb szava­kat használt, mint bármely más pápa előt­te, az elnyomottak jogainak védelmében. A CIA Vatikán-figyelÓi elsápadhattak, amikor 40,000 mexicói Indián előtt azt mondta, hogy "Jogotok van ahhoz, hogy tiszteletben tartsanak és ne vegyék el tőletek azt a keveset amitek van, gyakran rabláshoz hasonló módon. Jogotokban áll lerombolni a kizsákmányolás korlátáit." De a pápa tettei gyakran nem tükrözik szavait. Ez évben korábban a kardinális vörös kalapját adta Alfonso Lopez Trujillo- nak, az Opus Dei egy kolumbiai szimpatizán­sának, és a liberális teológia ádáz ellenző­jének. A Vatikánon belül, Lopez Trujillot Sebastiano Baggio kardinális, egy másik Opus Dei pártfogó, védencének tartják. Baggio a feje a Papai Latin-Amerika Bizott­ságnak (ez a pápa fő ismeretforrása azon vidék fejleményei felől). Lopez Trujillo fő munkatársa Roger Vekeman, egy belga pap, aki 5 millió dollárt kapott a CIA-tól a 60-as években, amit aztán tovább adott antikommunista szervezeteknek Chilében. Vekeman irt cikkeket és könyveket is, amelyekben elitéli az egyházi aktivistá­kat és a liberális teológiát. Reagan elnök 1982. októberében megbíz­ta vándorkövetét, Vernon Walters táborno­kot, egy buzgó katolikust, hogy tárgyaljon II. János Pál-lal. A pápa törhette fejét, vajon Reagan miért küldte hozzá a CIA volt aligazgatóját, akinek része volt, a CIA-hoz való csatlakozása előtt és után, néhány hírhedt puccsban: Irán, 1953; Brazília, 1964; Chile 1973. Újabban, Walters-nek kulcs szerepe volt a CIA - támogatta nicaraguai menekült csoportok megszervezéseben, Hondurasban, akik erőszakkal meg akarják dönteni a sandinista kormányt. Nem meglepetésként, Waltersnek a pápával folytatott megbeszélésének fő tárgya a latinamerikai helyzet volt. Igyekezett ugyanakkor meggyőzni a Szent Atyát, hogy az_amerikai püspökük tévedtek nukleáris fegyvereket ellenző pásztorlevelük megszerkesztésében. Ámbár II. János Pál kitartott a nukleáris fegyverek ügyében, röviddel Walters távozása után, felszólított öt papot, akik hivatalt viseltek Nicaragua kormányában, hogy mondjanak le hivataluk­ról. Öt hónappal később, 1983. márciusá­ban, II. János Pál maga is ellátogatott Nicaraguába egy nyolcnapos közép-ame­rikai türa során. Managuában nagyszámú hallgatóság előtt megtámadta a "népi egy­házat" mint "abszurdum és veszedelmeset, úgy értelmezve, hogy Nicaraguában a temp­lomnak csak egy feladata van: ellenezni a sandinistákat. A felszabadító teológiá­nak ilyen nyílt elutasítása, az egyetlen latin-amerikai országban, amely győzel­mes forradalmat folytatott jelentős katoli­kus részvétellel, nyilván tetszésére lehe­tett a CIA-nak. A nicaraguai forradalom megbélyegzése a pápa által ugyanakkor történt, amikor drámai módon megszapo­rodtak a CIA által kiképzett menekült csoportok betörései Honduras határa men­ten. A katonai akcióknál talán ártalmasabb voltf a pszichológiai hatása annak, ho^y a pápa megtagadta az imát a somozistak által megölt nicaraguai katonák lelkiüdvé­ért, az özvegyek és anyák sirö könyörgése ellenére. Majd sérelmet halmozott sérelem­re, amikor imát mondott Efrain Rios Montt, guatemalai protestáns diktátor parancsá­ra kivégzett hat "gyanított felforgató"- ért. Akarva, vagy nem, II. János Pál, való­jában, áldását adta a sandinista kormány destabilizálására indított CIA kampányra. Ily fejlemények megerősítik a jelentősé­gét a katolikus egyház hírszerző elsörendú- ségének, és a CIA kétségtelenül folytatni fogja kontaktusainak felhasználását a Vati­kánban és konzervatív világi rendekben, hogy befolyását érvényre juttassa a pápa hivatalában. De a CIA tisztában van azzal, hogy sok minden változott azóta, hogy minden jó katolikus engedelmesen megfo­gadta a vatikáni hierarchia utasításait, es hogy katolikus papok, minden szinten, készségesen együttműködtek az amerikai hírszerzéssel. A katolikus egyház, amely hajdan sziklaszilárd volt, ma mozgásban van. Az uj égyház hatalmas kihívást képez a CIA-nek. A pápa többé nem abszolút uralkodó. A pápaság erők sokaságának összefutó központja lett, befolyásért ver­sengő ideológiák szintere. Ennek megfele- lően? a CIA fokozatosan revideálta straté­giáját, az egyház használatától, az egyház megosztásához. Azzal, hogy bátorítja a belharcot a progresszív és konzervatív egyházi elemek között, támadást intézett II. János Pál és a mindenkihez szólni képes egységes hőn ápolt ideálja ellen. Ami a pápát illeti, megkísérli egy kes­keny vonalon járni, mialatt felismeri szo­ciális reformok szükségességét, ugyanak­kor megvetését szórja a gyökérből eredő, ugyanazon célokat hirdető mozgalomra. Nem karolhat fel haladó katolikus szerve­zeteket, mert azok aláásással, fenyegetik a pápa tekintélyét. Bizonyítja az előtte álló dilemmát, hogy vegyes jelzéseket küldött Latin-Amerika püspökeinek (ahol az ezredév végére a világ katolikusainak több, mint a fele fog élni). Amennyire elitéli az igazságtalanságot és az elnyo­mást, a CIA haragját váltja ki. De ha el­mulasztja, hogy kellően megbélyegezze a fasiszta kormányokat, melyek papokat és apácakat gyilkolnak, sok hivő más uta­kon fogja üdvözülését keresni. És II. János Pál dilemmája még fokozódni fog, mielőtt megkönnyül. A CIA minden igyekezete ellenére a liberális teológia kiterjed más országokra is, mint Thai-föld, Del-Korea és a Fülöp-szigetek, ahol szintén üldözik az aktivista papokat az US támogatta dikta­túrák. Ahogy a liberális teológia terjed az egész Keleten, ázsiai katolikusok nem­sokára ismételni fogják a népszerű dél­amerikai szólamot: "Ha a CIA templomba megy, nem imádkozni megy oda." Vege. Fordította Vágó Oszkár Riport Izraelből A Jerusalem Post jelentette dec. 17-én: A rendőrség egy újonnan ala­kult izraeli szervezetre, a "Terror Terror Ellen"-re gyanakszik, mint amely bombákat helyez el Jeruzsá­lem arablakta részeiben. Pénteken négy bombát fedeztek fel a mecse­tekben. Ugyanaznap egy bomba rob­bant az arab negyedben a Salah a Din utcában.. Nem sérült meg senki. Nablus- ban egy 11 éves arab leányt agyonlöt- ^ tek egy zavargás alkalmával.

Next

/
Thumbnails
Contents