Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-12-15 / 47. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 15. 1983. ™'NAPL0 A KÜLDÖNCÖK Mindenki tudja, hogy olyan nagy városban, mint New York, vannak ipari munkások, hivatalnokok, kereskedők, ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanárok, tűzoltók, rendőrök stb. De hányán tudják, hogy több százan azzal foglalkoznak, hogy valamit - legyen az levél, részvény, utalvány, kötvény, elvált feleségnek járó havi csekk, festmény, röntgenkép vagy számtalan más elképzelhető és elképzelhetetlen dolog - a város egyik részéből a másikba szállítsanak. Ezek a küldöncök, kifutók, két rétegre oszlanak. Legtöbbjük idős férfi, aki képtelen megélni szövetségi nyugdijából és kénytelen dolgozni, hogy a legszükségesebbet megkeresse. Ezek a küldöncök $ 3.35 minimum órabérért dolgoznak. Vannak azután fiatalok, akik kerékpáron (bicikli) járnak egyik helyről a másikra. Ezeknek a munkateljesítménye nagyobb és igy keresetük elérheti a napi 100 dollárt. A figyelmes járó-kelő néha találkozik ezekkel a biciklis küldöncökkel, sok esetben úgy, hogy összeütköznek és van eset, hogy mindketten megsérülnek. Nem egyszer a bicikli is áldozatául esik az összeütközésnek, összetörik, vagy megsérül. Az acélsipkás Ray Williamson hires a gyorsaságáról. Képes egy küldeményt a 330 West 42 St-rÖl a 135 West 20 St-re 7 percen belül kézbesíteni. Ezért $ 3.60-t kap, a csomag szállítási dijának 6096-át. A biciklisták tudják, hogy nem közlekedhetnek az előírás szerint, közel a járdához, mert nagy az eshetőség, hogy összeütköznek a gyalogosokkal. De azért sem, mert a közlekedési szabályok betartásával képtelenek volnának gyorsan közlekedni. S mivel keresetük attól függ, hogy hány csomagot kézbesítenek egy nap alatt, keresztül-kasul kell szelniük a forgalmat, akkor is, ha az eletveszelyes. FEKETE GÉZA ESETE Fekete Géza honfitársunk is a biciklista küldöncök táborában volt. De csak VOLT Mert most más beosztásban dolgozik. Ugyanis egy szép napon balesete volt, leesett a biciklijéről és eltörte a kulcscsontját, a kórházba került és amikor jobban lett, feladta küldönc munkáját, napi száz dolláros jövedelmét és íróasztalnál vállalt munkát. Most már nem kell beszivnia az autóbuszok mérgezett füstjét, nem kell, hogy a füle zúgjon a közlekedés zajától, nem kell, hogy nyolc órán át fizikailag és szellemileg kimerítő küldönc munkát végezzen. Figyelmeztetjük olvasóinkat: ha találkoznak biciklista küldönccel, tartsák magukat távol tőle, mert veszélyeztetik úgy a küldönc, mint önmaguk életét. Ez is egyik különlegessége New Yorknak. L.I. TERJESSZE jl APUNKAT? 7 DECEMBER 15-21. 15. Az Alkotmány 10 első függelékének (Bill of Rights) ratifikálása 1791. 16. A Boston-i Teaparty 1773. Lotz Károly nagy magyar festőművész születése 1883. 17. A Wright fivérek első repülese 1903. Whittier, kiváló amerikai költő születésé 1807. 18. A rabszolgaságot eltörló 13. függelék ratifikálása 1865. 19. A Valley Forge-i táborozás kezdete 1777. 21. A Pilgrimek partraszállasa 1621. (öfaabctnác i'ifátc AGGODALMAK WINNIPEG, Man. A lap nagyon jó, sok hasznos, tanulságos cikk van benne. De meg kell mondanom azt is, hogy kevés cikk jelenik meg a magyarországi gazdasági helyzetről. Ezt csak azért említem, mert az utóbbi időben több ismerősöm járt Magyarországon és azok elég gyakran említik, hogy az a benyomásuk, miszerint Magyarország a kapitalizmus felé halad; megengedik, hogy a kisebb üzletek önállóan működjenek *és meg van engedve a magán- tulajdon. Megértem persze, hogy a Magyar Szó kis terjedelme miatt nem tud elég részletesen foglalkozni ilyen kérdésekkel. De azok is, akik aggódnak, megemlítik, hogy csaknem általános a jólét odahaza, mindenből van bőven. Kellemes karácsonyt és békés új évet kívánok a szerkesztőségnek és a Magyar Szó minden olvasójának, támogatójának. Pollak Lajos, Kanada (Beismerjük, igaza van Pollak munkástársnak: lapunk nem foglalkozik elég terjedelmesen az otthoni gazdasági helyzettel. Ezen igyekszünk majd javítani. Ami a magántulajdon kérdését illeti, a szocializmusnak nem célja a magántulajdon megszüntetése, s'ót azt akarják, hogy minden polgárnak minél több és jobb magántulajdona legyen: szép háza, lakása, bútora, könyvtára, stb. Ami nincs megengedve, az a termelés alapvető eszközeinek, tehát gyáraknak, a magántulajdona. E téren nincs változás. Különben felhívjuk k. olvasóink figyelmét e témakörrel kapcsolatban Be- rend T. Iván egyetemi tanár cikkére "Magyar Reform" címen lapunk nov. 24-i számának 5. oldalán. Deák Zoltán.) TORONTO, Ont. JŐ egészséget kívánok munkájukhoz, hogy legyen egy ilyen újság, amit érdemes olvasni és tanulni belőle. Szeretem a hasznos tudnivalókat, az egészségi rovatot,' arra már mind több és több szükség van, mivel öregszünk. De kell az igazi politikai meglátásuk is. Vágó Béla Vágó Oszkár Az USA és az ENSz A Budapesten megjelenő MAGYAROR.- SZÄG cimü hetilap ENSZ-rÓl szóló cikkéből (10/2/83) idézem az alantiakat. "Nem téved túlságosan nagyon a világ- politikát szemlélő ember, ha ennek okát ("az ENSZ jó néhány határozatát nem hajtják végre") abban látja, hogy Washingtonban nagyon is hajlamosak a világban minden számukra kellemetlen eseményt, vagy olyasmit, ami nem illik bele elképzeléseikbe - teljesen függetlenül a történelmi, földrajzi, társadalmi okoktól - valamiféle "szovjet mesterkedésnek, kommunista cselnek" tekinteni. Ha Nicaraguában, vagy Angolában, Salvadorban vagy Etiópiában nem az amerikai receptek szerint történik valami, mindjárt "kommunista összeesküvésről" beszélnek. Úgy is megfogalmazható ez, hogy az Egyesült Államokban ma uralkodó politikai eszmék alapja az, hogy mindent az úgynevezett kelet-nyugati ellentétek függvényeként kell nemcsak látni, de kezelni is. Kelet - nyugati ellentétek kétségkívül vannak. Nem pusztán arról van szó, hogy Moszkva és Washington két különböző társadalmi rendszert jelent, hanem arról is, hogy a napi politika ezer- egy kérdésének ellentétes a megközelítése és esetleg a válaszadás módja is többször pontosan fordított a két nagyhatalom fővárosában. Ez olyan tény, amelynek figyelmen kívül hagyásával napjainkban értelmetlen a nemzetközi politika bármely problémáját megközelíteni. Ám aligha hallgatható el a lényeges premissza: ha világunk egyáltalán meg akar maradni, fizikai létét meg akarja őrizni, meg kell találnia a megfelelő módot a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésére. A legutóbbi időben - igaz, hosszú folyamat, szinte vég nélküli viták eredményeként - sikerült felmutatni egy olyan kompromisszumos megoldást, amelyet a két világhatalom (és egy - Albánia - kivételével, minden európai ország) elfogadott: a feszültség jelenlegi, egyáltalán nem alacsony szintjén Madridban végül is aláírták a mindenképpen jónak ítélhető záródokumentumot." Ehhez még hozzá kell fűznöm egy megfigyelést. Az ENSZ-nek egyetlen feladata, alapokmánya szerint, nemzetek kozott felmerülő vitas kérdések békés, nem katonai megoldása. Bár az alapítók nem látták el az ENSZ-t végrehajtó hatalommal és képességgel, az elvárakozás az volt, hogy az ENSZ erkölcsi tekintélye elegendő lesz a feleket a határozatok teljesítésére kényszeríteni. Az azóta lefolyt 38 év történelme sajnálatosan mutatja, hogy ez az elvárakozás nem teljesült. Szinte egyetlen kivétel ebben a koreai háború volt. Akkor (1950) az 50 egynéhány tagú ENSZ-ben az USA-nak biztos szavazati többsége volt. így sikerült elnyernie a többség szavazatát a koreai háború jóváhagyására, ami igy az ENSZ cégére alatt folyt le. Az azóta eltelt hosszá időn át az USA-nak számtalan vitája volt más nemzetekkel, de ezeket egyetlen egy esetben sem vitte az ENSZ tagsága ele, egyszerűen azért, mert többé nem volt meg a biztosított többsége kedvező határozat elnyerésére. Ezeknek az eseteknek a listája hosszú, és ma már köztudomású. FRANKFURT. Mind a Ne'pet Szövetségi Köztársaságban, mind Angliában, folytatódnak a Pershing 2. rakéták telepítése elleni tiltakozások. Frankfurtban számos tüntetőt letartóztattak. Angliában a Greenham Common katonai támaszpontnál 30.000-en tüntettek. Skóciában a Faslane-obolnél 56 béketüntetőt tartóztattak le.
